Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
III. FEJEZET Árvízm@ntesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása 1. BEVEZETÉS A fedolgozás során három időszakot különböztetünk meg: Az első időszak határa 1960. december 31-e. mely a szövegben megegyezik a jelennel és egyben elhatárolja a múltat. A második időszak 1960-tól 1980-ig terjed és ez szorosan kapcsolódik a népgazdaság 20 éves távlati fejlesztési tervéhez. A harmadik az 1980. év után következő és le nem határolt időszak. Ebben a részben kerülnek feldolgozásra a 20 éves tervidőszak utáni fejlesztési lehetőségek. 1.1 A témakör ismertetése Az árvízmentesítés célja a 12. sz. TVK területén 276.300 ha mezőgazdaságilag művelt, sűrűn lakott, a folyók és vízfolyások árvízszintje alatt fekvő terület megvédése az időszakonként ismétlődő árvizek pusztításaitól. A fogalomkörbe tartozik tehát az állami kezelésibe vett védelmi vonalak, a városi védelmi vonalak, egyes vízfolyások hullámterein és bevédetlen árterein épült tanácsi, vagy társulati gondozásiban lévő töltések, körgátak, nyári gátaknak a megkívánt biztonságra történő megerősítése és a mai ismereteink szerint még szükséges új védőművek létesítése. Árvízvédelem alatt azt a szervezetet és annak tevékenységét értjük, mely az árvizeik kirekesztésére létesített védművek állékonyságának folyamatos fenntartása és fejlesztése mellett árvízkor ellátja a tényleges védekezési feladatokat. A folyószabályozás célja biztosítani a folyókon, illetőleg a folyószakaszokon az árvizek, általában a vízhozamok károkozások nélküli lefolyását, biztosítani a hordalék és a jég akadálytalan levonulását a medernek olyan állapotba való hozásával, illetőleg tartásával, hogy káros partszaggatások, elzátonyosodások és elfajulások ne következzenek be. Hajózható folyószakaszokon ezenfelül a mértékadónak elfogadott hajózási és szabályozási kis- vízszintre vonatkoztatva, ki kell alakítani a hajóút megfelelő vonalozását, mélységi és szélesség, méreteit. A folyószabályozás művelete korszerűen az alábbi csoportosításban osztályozható: a) nagyvízi szabályozás, b) mederszabályozás (közép- és kisvízi szabályozás). A nagyvizi szabályozás az árvizek szétterülésének és kártételeinek oly módon való megakadályozása, — ha a tarozás és egyéb módszerek nem elegendők, —■ hogy az árvízi medret megfelelő vona- lozású töltések közé szorítják annak figyelembevételével, hogy az így ármentesített terület minél nagyobb 'és értékesebb legyen, A mederszabályozást úgy kell végrehajtani, hogy a víz, a hordalék és a jég akadálytalan levonulása biztosítva legyen.; olyan, vízfolyásokon pedig, ahol a hajózás igénye is felmerül, a szabályozási munkákkal még kisvizek idején is biztosítani kell a megfelelő vonalozású, mélységű és szélességű hajóútat. Olyan vízfolyásoknál, illetőleg azok egyes szakaszain, ahol csupán középvízi szabályozásból állt a mederszabályozás, — ilyen irányú igények esetén — kizárólag a hajózás érdekében kiegészítésül kisvízi szabályozást kell végrehajtani. A kisvízi szabályozás — a hajózás elfogadott igényeinek megfelelően — megállapított mértékadó kisvízszint, továbbá hajóút méretek és görbületi viszonyok alapulvételével történik. A fejezethez tartozó fontosabb fogalmakat a következőkben: ismertetjük: A folyó medre az a terepszint alatti mélyedés, amelyben a folyó középvize levonul. A folyó vize a mederben — görgetve és lebegtetve — hordalékot is szállít (kavics, homok, iszap), továbbá különböző formában jeget. Időnként az olvadás és a csapadék hatására a folyó vízhozama úgy megnő, hogy a meder azt nem képes levezetni, ekkor kiönt és elborítja a folyó árszintjénél mélyebb területeket. Töltésezetlen folyókánál azokat a területeket, amelyek a folyók legmagasabb árvízi szintje alatt fekszenek, ártérnek, vagy megkülönböztetve, nyílt ártérnek nevezzük. Az ártér kifejezés alatt tölté- sezett folyófcnál csak az árvíztől védett, mentesített területeket értjük. A meder partéle és a töltés vízfelöli lábvonala közti területsáv a hullámtér. Hazánkban az árvízmentesítésnek leginkább használt módszere a medertől megfelelő távolságban megfelelő magassági és szélességi méretben, megfelelő altalajon és anyagból épült földtöltés, ritkábban a kőből, vagy betonból épült árvédelmi fal. 95
