Tiszántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 11., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

23. táblázat

Jellemző vízhőmérsékleti adatok C°-ban

Észlelés helye

П.

1 ni.

1 1VV.

VI.

VII.

[ VIII.

IX.

! X.

XI.

XII.

Év

és időtartama

Hóna

p о к

Tisza, Tiszakeszi, max.

4,5

5,0

10,5

17,0

23,0

25,7

26,3

26,0

24,0

19,1

12,7

6,6

26,3

1951—60 átlag

0,7

0,9

3,7

9,7

15,8

20,4

22,4

22,0

18,3

11,8

6,3

2,4.11,3

min.

0,0

0,0

0,0

3,0

9,1

14,1

17,8

18,5

13,0

7,9

o,o,

0,0

0,0

max. ingadozás

4,5

5,0

10,5

14,0

13,9

11,6

8,5

7,5

11,0

11,2

12,7

6,6

26,3

Kettős-Körös, Békés 1955—60 max.

átlag

min.

max. ingadozás

7.0 1,6 0,0

7.0

6.5 1,9 0,0

6.5

12.5 5,3 0,0

12.5

16,6

10,6

4,3

12,3

24,2

16,4

7,4

16,8

25,0

20,6

12.5

12.5

27,9

22,2

15,2

12,7

27,0

22.3 16,6

10.4

25.0 17,6 10,9

14.1

19.0

11,2

5,0

14.0

12.4

6,7

1,0

11.4

9,3

3,9

0,2

9,1

27.9 11,7

0,0

27.9

Sebes-Körös, Körösszakái

1951—60 max.

6,0

7,0

11,5

19,0

22,0

26,0

27,0

28,0

25,0

19,0

14,0

9,0

28,0

átlag

1,8

2,2

4,9

10,7

15,8

20,8

23,1

22,1

17,7

11,6

6,8 3,7

11,8

min.

0,0

0,1

0,1

4,0

7,4

14,7

17,0

17,2

11,0

4,0

1,0

0,7

0,0

max. ingadozás

6,0

6,9

11,4

15,0

14,6

11,3

10,0

10,8

14,0

15,0

13,0

8,3

28,0

Berettyó, Berettyóújfalu

1951—60 max.

5,6

6,3

13,4

18,4

22,9

26,3

28,0

25,5

24,2

18,5

15,1

8,3

28,0

átlag

0,8

1,6

4,6

10,9

16,2

20,2

21,9

20,8

16,7

10,9

6,1

2,4

11,2

min.

0,0

0,0

0,1

4Д

7,9

13,1

15,6

14,6

11,0

5,5

0,1

0,0

0,0

max. ingadozás

5,6

6,3

13,3

14,3

15,0

13,2

12,4

10,9

13,2

13,0

15,0

8,3

28,0

2.342 A főbefogadók jég járásának Ismertetése; a jégokozta rendellenességek

A jégviszonyok szempontjából a területünkhöz tartozó egész Tisza szakaszt a szolnioki jégjárási adatokkal lehet jellemezni. A Sebes-Körösre a kö~ rösladányi, a Berettyóra a berettyóújfalusi adatok használhatók (1. 23. ábra). A körösladányi grafikon a Hármas-Körösre is alkalmazható azzal az eltéréssel, hogy a jan. 10—febr. 5. közötti gyakoriságok értéke egységesen 55%, illetve 65% és a jeges időszak néhány nappal megrövidül.

Valamennyi folyón évről-évre mutatkoznak jégjelenségek. A jég beállásának gyakorisága a Tisza érintett szakaszán 82—87%. a Sebes-Körösön 100%, a Berettyón 94% és a Hármas-Körösön 94—100%.

A helyi tapasztalatok szerint a jégjárás szempontjából kedvezőtlen helyek a Tiszán az éles kanyarok, főleg a nagyfalusi és a taktatoajai kanyar, de nagyobb veszélyt ezek sem jelentek. A Sebes- Körösön a szűk nyílású hidaknak lehetnek káros kihatásai. A Berettyón a csikéri magaslatnál, valamint a szűk nyílású hidak fölött képződő jégtorlaszok többször okoztak töltésszakadást. A belvízcsatornák műtárgyait a jég gyakran eltörni. Az Ér csatornán a pocsaji hidat veszélyezteti a jég. A Hármas-Körösön a jég különösebb zavart nem okoz.

2.35 HORDALÉK

2.351 A hordalékmozgás általános törvényszerűségei

A vízfolyásokban mindig van több-kevesebb hordalék, mely lebegve, vagy a fenéken mozogva halad. A hordalékot a víz sebességétől (esésétől) függő hordalékmozgató erő ragadja magával; minél nagyobb a sebesség, annál több és nagyobb szemű anyagot képes mozgatni. A sebesség hely és idő szerint változik és ez a hordalékmozgásban is tükröződik.

A nagyesésű, felső szakaszokon a meder berágódik, a hordalék főleg kavics. A síkságra kilépő folyó esése hirtelen csökken, a kavics lerakódik és csak a homok megy tovább. A közepes esésű szakaszokon a folyó hordalékmozgató képessége egyensúlyban van a hordaléktartalommal, ezért a meder állandó. A kisesésű szakaszokon már csak igen finom anyag képes lebegve maradni, a meder gyorsan feliszapolódik, a folyó ágakra szakad.

A hordalékmozgás a vízfolyás keresztszelvényében is a sebességeloszláshoz igazodik. A legtöbb és a nagyobb szemcséjű hordalék a sodorvonalban halad.

A hordalék zömének mozgása nem folyamatos, hanem a vízjárást követi. Árvizek idején megin74