Tiszántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 11., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
készült tervezetek végleges formát még nem öltöttek. A Tisza, a Bodrog, a Hemád és a Sajó vízgyűjtőjében, külföldi területen, a távoli jövőben megvalósítani tervezett tározók hatására a kisvízit ozam ok emelkedhetnek, azonban az árvizek csökkenését csak nagy területek vizét felfogó, hatalmas árvízi tározók építésével lehetne elérni, melyek építése belátható időn belül nem várható. A Román Népköztársaságból érkező Berettyó vízkészletei — a mértékadó időszakban — nem jelentősek, így a Sebes-Körös és a Kettős-Körös jóval nagyobb súllyal szerepel a Körös-völgy vízkészletgazdálkodásában. A Románia területén végrehajtott vízimunkálatok és vízhasználatok tehát igen komolyan érintik vízgazdálkodásunkat. Ezért jelentős a Román—Magyar Vízügyi Egyezmény, mely a határvizek és. a határ által metszett vizekre vonatkozó műszaki kérdések szabályozására jött létre. Ebben — többek között — a román fél biztosítja Magyarország számára: a Románia területén levő vízkivételekből az előírt vízhozamok átadását, a vízfolyások egészségügyi feltételeihez és mederállapotához szükséges vízhozamokat, a határ által átmetszett vízfolyásokból táplált, már működő vízhasználatokhoz szükséges vízhozamokat. A Tisza vizének minősége általában tiszta, azonban időközönként a Bodrog és a Sajó torkolata, valamint a Tiszavidéki Vegyikombinát környezetében — a 10. Északmagyarországi TVK-egység területéről és külföldről származóan — erősen szennyezett. A Berettyó vize elfogadható, illetve kissé szennyezett, míg a Sebes-Körös és a Kettős- Körös vize tiszta. 2.3132 A SZOMSZÉDOS TERÜLETEKRE TÁVOZÓ VIZEK Területünk vízimunkálatainak a Tisza alsóbb szakaszán nincs komolyabb hatása; inkább utalnunk kell a 2.3131 pont első részében rögzített kérdésekre. A Tisza alsóbb szakaszainak tenyészidei vízkészletét csökkenti a tervbevett nagyütemű öntözésfejlesztés, valamint a Keleti-főcsatornán és a Hortobágy—Berettyó főcsatornán keresztül tervezett nagyobbmérvű vízátvezetés a Körösök völgyébe. A Berettyó és a Körösök völgyében magyar területen végzendő vízimunkálatok — az esetleges további Körös-, valamint Berettyó-duzzasztók építését kivéve — kevésbé, míg a tervezett vízhasználatok jelentősen módosíthatják az alsóbb területekre érkező vízmennyiségeket. A Berettyó és a Körösök (12. Körösvidéki TVK-egység) vízkészletét döntően befolyásolja a Tiszából érkezett víz. Az átadandó vízmennyiségek növelése tervbe van véve, azonban ez mindenkor függvénye a Tiszán érkező vízhozamoknak is. A továbbadott vizek minőségére vonatkozólag utalnunk kell a 2.3131 pont utolsó bekezdésére azzal, hogy területünk vízhasználatai az érkező vizek minőségét nem változtatják meg. 2,314 A felszíni vizek jelentősége a terület vízgazdálkodásában Területünk felszíni vízkészletét a Tisza s — ezé- hez viszonyítva elenyésző mértékben — a Berettyó hozama képviseli. A Tisza augusztusi 85%-os tar- tósságú természetes hozama — 145 m3/s — csaknem húsiszorosa a felszínalatti készletnek. (A szeptemberi 99%-os tartósságú hozam 83 m3/s). Ezt a készletet — elsősorban közvetve a Keleti- főcsatorna és a Hortobágy—Berettyó mentén — hatalmas mezőgazdasági vízigény terheli. A felszín- alatti vizek részvétele az igények kielégítésében jelenleg elenyésző. Az eddig elmondottakról egyébként a XVII. (Területi Vízmérleg) fejezet a hozzátartozó ..Jelenlegi vízmérleg” c. táblázatokkal és a 22—24. sz. térképekkel együtt részletesen is tájékoztat. A felszíni vízkészlettel való gazdálkodás fejlődésének iránya területünkön részben a Tisza — meglehetősen korlátozott — készletének további hasznosítása, részben a síkvidéki tározási lehetőségek további tervszerű kihasználása felé mutat. 2.32 VÍZÁLLÁS, VÍZHOZAM 2.321 Vízállás 2.3211 JELLEMZŐ ÉS SZÉLSŐSÉGES ÉRTÉKEK Területünk jelentősebb vízfolyásainak víziárását — s ezen belül annak legközvetlenebb jellemzőjét, a vízállások alakulását — a 2.311 pontban általánosságban már leírtuk. A terület vízrajzi megfigyelésbe bevont vízfolyásainak összes — valamint a szomszédos egységek területünk vízjárását is jellemző egy-két — mércéjének szelvényére a szélsőséges vízállások értékét a 20. táblázatban is közöltük. Most a 21/a—c. táblázatban, — ezen általános és tájékoztató adatok kiegészítésekénnen — a területünk vízrendszerének gerincét képező befogadóknál egy-egy olyan mérce részletesebben feldolgozott vízállás-adatait közöljük, melyeknek vízállásai a vízjárásra jellemzők és így a jövőre nézve is meglehetősen biztos következtetések levonását teszik lehetővé. Azokra a mérceszelvényekre, ahol ezek az adatok — az észlelési időtartam rövidsége vagy az utóbbi időszakban bekövetkezett, a szelvény vízszállítóképességét egyirányban befolyásoló jelentősebb mederváltozások miatt — nemhogy jellemzők, hanem inkább félrevezetők lennének, a 20. sz. táblázatban közölt szélsőségeken kívül nem adunk meg további vízállás-adatokat Azokat a régebben észlelt szélsőséges vízállásokat, amelyeknek előfordulása a vízfolyás (vízgyűjtő) életében bekövetkezett változások (pl. mederszabályozás. átvezetés) miatt ielenleg már nem várható, táblázatunk összeállításánál figyelmen kívül hagytuk. Az észlelés kezdete óta megváltozott null- pont-magasságú mércék változás előtti adatait a mai állapotra átszámítottuk. Táblázatunkban — csakúgy, mint a 20. sz. táblázatban — az egyes jellemző vízállás-értékek je9 11 TVK 65
