Tiszántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 11., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
A vízmércék törzskönyvi és a vízjárás jellemző adatai 20 b táblázat (1960. december 31-i állapot) ! cT z о о О £ Z ? о о > £ и Ю H вЧ W) i* «о з а а hJ 1 mpzsszjoj. 04 O CS en Tiun un un un en en en en en minőségvizsgáló laboratórium. Ezek évszakonként egy alkalommal — vagy az adottságoknak megfelelően ettől eltérően, — tervszerűen vizsgálják a vízfolyásokat kb. 600 mintavételi helyen hossz- szelvényszerűen és kb. 20 keresztszelvényben. A meghatározásokat a VITUKI által összeállított vízvizsgálati módszerek szerint végzik, országosan egységesen. Ezeket a módszereket az Intézet a közös csehszlovák—magyar felszíni vízvizsgálatok végzésénél a Csehszlovákiában használatos módszerekkel egyeztetve alakította ki. A rendszeres felszíni vízminőségvizsgálatok további feladatai: még több adat gyűjtése a vízminőség ingadozásának megállapítására a különböző vízhozamok függvényében, továbbá adatszolgáltatás a vízjogi engedélyek kiadásához és a meglévő vízjogi engedélyek felülvizsgálatához, adatszolgáltatás az 1/1961. Korm. sz. rendelet végrehajtásához, végül a vízfolyások szennyvíz terhelhetőségének megállapítása. 2.313. összefüggés a szomszédos területek felszíni vizeivel Területünk vízkészletének zömét a 10. Északmagyarországi TVK-egységtől elválasztó Tisza képviseli, mely a 13. Felsőtiszavidéki TVK-egység területét elhagyva ér határunkra. Romániából érkezik a Berettyó aránylag csekély mennyiségű vízével, majd a Sebes^Körösbe ömölve együttesen csatlakoznak a 12. Körösvidéki TVK-egység területéről érkezett — szintén Romániából származó vizet szállító — Kettős Köröshöz. Területünk fel nem használt vizeit a Sebes-Körös, a Hármas-Körösön keresztül adja át a 12. Körösvidéki TVK-egységn)ek. 2.3131 A SZOMSZÉDOS TERÜLETEKRŐL ÉRKEZŐ VIZEK A 13. Felsőtiszavidéki TVK-egység területéről érkező Tisza, vízkészleteit a jobbparti mellékfolyók vizével kiegészítve, határunkon folyik. Vízjárását a felsőbb hazai területeinken végzett vízimunkálatok — mivel a Tisza ármentesítése már befejezettnek tekinthető — nem befolyásolják. A vízhasznosítások azonban, különös tekintettel az öntözésre, igen érzékenyen módosíthatják a Tisza egyébként sem előnyös vízmérlegét. A Tisza vízkészleteiben javulást hoz majd a harmadik ötéves tervben felépülő II. Tiszai vízlépcső (Tisza bura), mely nagyobb tározóterével a kritikus időszakok vízkészleteinek kiegészítését is szolgálja. Említésre méltó, hogy 1958. júliusában a Tisza folyó völgyének (Szovjetunió, Csehszlovákia, Románia és Magyarország) érdekelt vízügyi szerveinek vezetői Kievben a „Tisza folyó medencéje víztartalékainak komplex kihasználási sémájának összeállítására vonatkozó kérdések” megbeszélésére összeültek. Megállapodás született, hogy a Szovjetunió tervező szervei elkészítik a séma típusprogramját, melynek alapján a további távlati tervezések folyhatnak. A sémával kapcsolatban több nemzetközi tárgyalást is tartottak, de az el64 Kálló főcsat., Bakonszeg Hortobágy-Berettyó főcsat., Karcag (Ágota puszta) Ho rtobágy-Berettyó főcsat., Türke ve Hortobágy-Berettyó főcsat., Me zőtúr Köselyér, Hajduszovát Köselyér, Nádudvar*** Id eiglenes 'kiépítésű vízmércék. * Az országos 'szintezési háló zat alapfelületére vonatkozó magasság (a hálózat Skiiniduló- pontja a régi katonai hálózat nadapi főpontja). ** V. О. a Vízrajzi Osztály (1 886—1928) szintezése (alapfelülete a régi katonai hálózatból indul ki).
