Tiszántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 11., 1965)
XIII. fejezet. Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása
így e két fürdő gyógyfürdő jellegének fokozásával egyidejűleg tehermentesítésükről gondoskodni kell, a strandfürdők számának és minőségének állandó emelésével. A gyógyfürdők jelenlegi helyzetének korszerűsítése és igényességének fokozása az idegenforgalom fejlesztését is elősegíti. Gyógyvizük hatásosság szempontjából világviszonylatban is elsőrendű, gyógyászati és egyéb létesítmények műszaki és higiéniai színvonala azonban elmaradt a világszínvonal mögött. 1.32 ÁSVÁNY-, GYÓGY- ÉS HÉVIZEK EGYÉB HASZNOSÍTÁSI FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE Mind a tisztasági, mind az idényfürdők területén szükség van mennyiségi és minőségi fejlesztésre. A községek lakói csak 1—2%-ba,n laknak fürdőszobás lakásban. A közfürdőket tehát alkalmassá kell tenni a tisztálkodási igények kielégítésére. Ugyancsak jelentős fejlődésre van szükség a strandfürdőknél is, mivel a nyári látogatottság, pl. a hajdúböszörményi fürdőnél az egészségügyi szempontokból meghatározott befogadóképesség 204%- át is eléri. Hasonló túlterheltség észlelhető a deb- recen-nagyerdői és a hajdúszoboszlói fürdőknél is. A statisztikai adatgyűjtések szerint a strand- és üdülőfürdőket az összlakosság kb. 6%-a veszi igénybe. Az igények kielégítésére és a meglevő fürdők tehermentesítésére legalább minden 10 000 lakosnál nagyobb létszámú községnek önálló fürdőt kell biztosítani. A fürdőt az idény meghosszabbítása érdekében meglevő hévízzel, vagy ahol ez a vizsgálatok alapján a hévízkincs sérelme nélkül megoldható, külön erre a célra mélyített új hévíz- kúttal kell ellátni. A túlterhelt fürdőket új medencék létesítésével, illetve a vízellátás javításával kell korszerűsíteni.. A termálvizek hőmennyiségének hasznosítására a fűtőberendezések jelenlegi színvonalán 50 C°-on felüli vizek kerülhetnek szóba. Különösen nagy lehetőséget nyújt ezen a területen a meddő olajkutak 70—90 C°-os vizének feltárása és hasznosítása. Ha a kút lakott területen, új építkezések közelében van, a lakások melegvízzel való ellátása és fűtése, külsőségekben levő kutaknál a mezőgazda- sági hasznosítás előnyös. Az élelmiszerfogyasztás összetételének várható változása során egyre nagyobb szerep jut a korai zöldségfélék és gyümölcs- csők fogyasztásának. Egy m2 üvegházfelület létesítési költsége berendezésekkel együtt kb 1000 Ft, a nettó jövedelem 150—200 Ft, azaz a beruházás megtérülési ideje 5—6 év. A kertészeti hasznosításokon kívül a területen különleges jelentősége van a baromfikeltető és nevelőtelepek létesítésének, mivel Hajdú-Bihar megye területét az állattenyésztés távlati terveiben elsősorban baramfihústerme- lésre jelölték ki. Ezeknek az üzemeknek hőellátására a hévizek kedvezően használhatók, mert a keltetőgépek és csibenevelők fűtésére nem kell költséges egyéb energiát fordítani. A megtakarított szén árán felül a berendezésben és személyi kiadásokban (fűtő) is jelentkezik megtakarítás. Az ásványi sók közül elsősorban a hajdúszoboszlói kutak vizében levő jód és bróm vonható ki. A hajdúszoboszlói víz lepárlása után kiválasztható fürdősó exportjára is kilátás nyílik. A sókivonásnak a nyert só értékén kívül az a haszna is megvan, hogy az elfolyó vizek nem emelik a befogadó sókoncentrációját az öntözés céljára elfogadható határérték fölé. 1.33. ÁSVÁNY-, GYÓGY- ÉS HÉVIZEK KOMPLEX HASZNOSÍTÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE Az 50 C°-nál melegebb hévizek hasznosításánál lehetőség nyílik a komplex megoldásokra. Különösen sok tennivaló van az idényfürdők télen szükségtelenné váló vizének mezőgazdasági és ipari hasznosítása területén. A terület hévizeinek hőenergiája — a lezárt olajkutató fúrások feltárása esetén — 140 000 t/év szénnel egyenértékű. 2. AZ ÁSVÁNYVIZEK, GYÓGYVIZEK ÉS HÉVIZEK HASZNOSÍTÁSÁNAK FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapjai 2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS A TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE Az ásvány-, gyógy- és hévizekkel kapcsolatos tudományos kutatások a víztartó rétegek elhelyezkedésének és vízbőségének vizsgálatára, a feltárási technológia fejlesztésére és a hasznosítás módjaira irányulnak. A hévíztartó rétegek vizsgálata a múlt század végép, a. földtani kutató források, majd a szénhidrogénkutató fúrások adatai alapján indul meg. A hévíz ezekben az esetekben csak másodlagos eredmény, sőt az utóbbiaknál a feltárás kedvező helye is éppen ellentétes, ezért csak véletlen jellegű adatokról beszélhetünk. Hévízre irányuló kutatásokat és fúrásokat csak a már feltárt és hasznosított hévízlelőhelyek mellett (Hajdúszoboszló, Debrecen, Kaba) végeznek. A vizsgálatok a talajrétegek, majd az üzemelő kút adatainak nyilván tartására és észlelésére terjednek ki. Az első feladatot a Földtani Intézet és az OVIKUV végzi el. A vizsgálati technológia az elektromos lyukszelvényezés és a termesztés rádióaktávítás-mérés alkalmazásával sokat fejlődött. A meglévő kutak vízhozam; hőmérséklet és vegyi összetétel adatainak ellenőrzése már kevésbé egységes. A Balneológiái Kutató Intézet nyilvántartása mellett az üzemelők és kü278
