Tiszántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 11., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
sorrendet, de nem zárja ki több létesítmény egyidejű megvalósítását. Városi és községi vízmüvek 1960—1965. A városias jelleg, üdülési szempontok és helyi iparfejlesztés miatt elsősorban Hajdúszoboszlón és Hajdúböszörményen indokait új központi vízműveket kiépíteni. (A vízműtelepek és a főnyomóvezetékek építését már 1962. évben megkezdték.) Ugyancsak sürgős feladat Debrecen vízellátásának fejlesztése. A meglévő vízbeszerzési lehetőség és tározás már nem bírja 1963. évben az igényeket kielégíteni. Berettyóújfaluban a városi vízmű kiépítését a község többszintes beépítettsége és fejlettségi foka indokolja. Hajdúdorog, Hajdúnánás, Nádudvar, Szeghalom települések jelenlegi elavult vízellátása a városi vízművek alaplétesítményeinek kiépítését indokolja ezen tervidőszakban. 1965—1980 A tervezett fejlődés alapján a debreceni vízmű további bővítése szükséges. Hajdúdorog, Hajdúnánás, Nádudvar és Szeghalom települések központi vízmüveinek teljes befejezése. A tervidőszak második feléig Püspökladány, Balmazújváros, Tiszafüred, Tiszavasvári, Déva- ványa, Hajdúhadház települések fejlődése a városi vízmű építésének megkezdését indokolja. Összefoglalva: a sorrendiség kialakításánál a nép- gazdasági beruházásként jóváhagyott programokat a települések fejlesztésének terveit, továbbá a jelenlegi ellátottságot tartottuk szem előtt. Törpevízművek A sorrendiséget a jelenlegi vízellátottság, valamint a közegészségügyi, pénzügyi szempontok figyelembevételével állapítottuk meg. Hasonlóan a városi vízművekkel ellátandó településekhez, két időszakra bontva javasoljuk a sorrendiséget. Ezen- belül külön soroljuk az állami beruházásból és a saját erőből (vízműtársulás) keretében megvalósításra kerülő műveket. 1960—1965 Állami beruházásból Polgár, Báránd, Földes, Biharkeresztes, Hosszú- pályi, Biharnagybajom, Egyek, Tiszacsege, Nagyiéta. Saját erőből (vízműtársulás). Hencida, Váncsod, Szerep, Nagyrábé. 1965—1980 Állami beruházásból Józsa, Körösladány, Nyírábrány, Nyíracsád, Vá- mospércs, Nyíradony, Tiszalök, Kaba, Tiszadob, Komádi, Hajdúsámson, Sárrétudvari, Bucsa. Saját erőből. Pocsaj, Gáborján, Bagos, Konyán, KOkad, Sárán d, Ártánd, Bedő, Nagykereki, Darvas, Zsáka, Mező- peterd, Berettyószentmárton, Csökmő, Dancsháza, Fúrta, Sáp, Szentpéterszeg, Üjiráz, Vekerd, Körösszakái, Körösszegapáti, Bojt, Magyarhomorog, Mezősas, Told, Almosd, Bagamér. Közkutas vízellátás A fejlesztés során a sorrendiséget a jelenlegi ellátottság, a rendelkezésre álló hitelkeret, továbbá az egészségügyi követelmények szemelőtt tartásával kell megállapítani. 2.32 AZ IPARI VÍZELLÁTÁS MEGOT DASANAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA Az ipari vízellátás sorrendiségét a népgazdasági szinten történő értékelés szabja meg. Az ipari vízművek ütemezését ugyanis csak az ipartelepek létesítésének ütemtervével összehangoltan lehet elkészíteni. A távlati tervbe beállított jelentősebb új üzemek vízellátását ("Tiszafüredi Fainari Kombinát, Balmazújvárosi Cukorgyár, Debreceni Konzerv és Sörgyár stb.) is csak a népgazdasági szinten történt egyeztetés és döntés után lehet ütemezni, illetve rangsorolni. A meglévő, illetve épülő jelentősebb üzemekkel kapcsolatos javaslatunk a kövekező: A Hajdúszoboszló térségében feltárt földgáz kitermelésére, illetve annak feldolgozására létesülő üzem vízellátása már 1963. évben igényként jelentkezik. A Biogál Gyógyszergyár, a Hajdúsági Bőr- és Cipőgyár többlet vízigénye a második 5 éves tervidőszak második felében fog jelentkezni. A Komádi Rostkikészítő Üzem ipari vízmüvének bővítését az 1965—1975 tervidőszakra kell előirányozni. Az Alkoloida Vegyészeti Gyár meglévő vízmüvét előreláthatólag az 1970-es években kell bővíteni. 223
