Tiszántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 11., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
a szennyvizek mezőgazdasági hasznosítása során 1980-ig Debrecen, Hajdúböszörmény, Hajdudorop és Dévaványa települések tisztított szennyvizei! összesen 86 450 m3/nap (1,0 m3/sec) mennyiségbe! öntözéses felhasználásra irányozták elő. A szennyvíznek öntözésre való felhasználásával elérhetjük, hogy a talaj mint szűrőréteg, a kiadagolt vízmennyiséget a szennyezéstől megtisztítja, a szennyvízben található rothadó anyagok a talajon mint szűrőréteg felületén visszamaradnak s a napfény hatására a baktériumok elvesztik életképességüket s az így kiöntözött öntözővíz teljesen tisztán, fertőzésmentesen távozik. A kiöntött szennyvíz ezen folyamata mellett nincs szükség a szennyvizek drága mechanikai és biológiai tisztítására s így megtakarítható a drága szennyvíztisztító berendezések létesítési, fenntartási és üzemelési költségei. Ilymódon jelentős — egyébként kár- bamenő — tápanyagmennyiség biztosítható. Itt is fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a szennyvízöntözésben foglalkoztatott dolgozók közvetlenül érintkezésbe kerülhetnek a kórokozó baktériumokkal s így fokozott egészségvédelmi rendszabályokra van szükség, ami üzemi többletköltséggel jár. Ezen kötöttségek ma szigorúan megkövetelik, hogy ezen öntözőfürt létesítése, üzemelése, fenntartása állami feladatként az egyéb érdekelt szervek hozzájárulása mellett, állami beruházásként valósuljon meg. c) Felszínalatti vízből történő öntözések Az egész területre átfogó feltárás — a felszín- alatti vízkészlet vonatkozásában — alig van. A rendelkezésre álló kevés számú adat azonban arra enged következtetni, hogy a 11. TVK. területének döntő részén nagyüzemi csőkutas öntözési lehetőség nincs, mert a később ismertetendő bihatke- resztesi öntözőfürt területének kivételével egy-egy kút vízhozama maximálisan 0,100—0,200 m3/perc érték között mozog s így nagyüzemi öntözéses gazdálkodást csak költséges kútkancsol ások útján lehetne megvalósítani. Erre való tekintettel a bihar- keresztesi fürt területének kivételével, a 11. TVK. területén a kutakból történő öntözés nem jöhet számításba. Természetesen előfordulhat, hogy ott, ahol más vízforrás nincs, különösképpen a 11. TVK. keleti részén, a nyírségi területeken kisebb területeken ilyen költséges öntözések is megvalósuljanak. Ezekről azonban csak nagy jövedelmet biztosító kultúrák esetében lehet szó. Kis volumenük miatt a kérdéssel nem foglalkozunk. A fentieket figyelembevéve a TVK területén csak a Biharkeresztes községhez közeli területeken áll fenn a lehetősége csőkutas öntözések megvalósításának. Biharkeresztesi felszínalatti öntözőfürt Az öntözőfürt közigazgatásilag Nagykereki. Bojt, Bedő. Váncsod. MezŐDeterd, Told, Mezősas, Biharkeresztes. Ártánd, Berekböszörmény, Körösszeg- apáti, Körösszakái és Magyarhomoróg községeket érinti. A nagykitrejedésű öntözőfürt domborzatilag eléggé változó képet mutat. Nagy általánosságban az öntözőfürt északkeletről délnyugati irányba esik. Talajtani szempontból az öntözőfürt az alábbi megoszlású: 1. talaj kategória 2. talaj kategória 3. talaj kategória 4. talaj kategória 5. talajkategória összesen : 3 875 ha 13,0 % 9 750 ha 33,0 % 10 346 ha 36.0 % 694 ha 2,0 % 4 693 ha 16,0 % 29 358 ha 100,0 % melyből 10 270 ha-t (35%) tervezünk öntözni. Az öntözőfürtön belül mind a felületi, mind az esőztető öntözési mód alkalmazható. Egyidejűleg 9468 ha öntözőtelep üzemelésére számolunk. E terület vízellátásához 3,500 m3/'sec vízmennyiség szükséges. A terület vízkészletének feltárása még nem történt meg s így megnyugtatóan nem lehet eldönteni azt, hogy ennyi vízmennyiség rendelkezésre áll-e, illetve ha egyidejűleg a vízadó rétegekből egy üzemelési időszakon keresztül folyamatosan ennyi vízr- mennyiséget veszünk ki, az öntözési idényen kívül ez a vízmennyiség pótlódik-e anélkül, hogy a rétegvíz szintjében csökkenő változás következne be. Az előirányzatokat a VITUKI által rendelkezésre bocsátott adatok alapján állítottuk be, azonban a biztonságos öntözés érdekében az egész területen meg kell indítani a feltárást s az üzemeléseket fokozott figyelemmel kell kísérni. A mezőgazdasági termelés mennyiségi és minőségi színvonala emeléséhez, az öntözésfejlesztés e térségen belül csak egyik tényező. Hogy az öntözés a mezőgazdasági termelés számára teljes értékű legyen, biztosítani kell, hogy a többi vízgazdálkodási ágazat fejlesztése az öntözéssel komplex egységben valósuljon meg. Ebből a szempontból a többi vízgazdálkodási ágazat közül elsősorban a belvízrendezés fejlesztésének az öntözésfejlesztéssel azonos színvonalú állapota szükségszerű és kapcsolata ezzel a legjelentősebb. A TVK területének jelentős részén kell a belvizek kártételei ellen védekezni. Az ez iránti igény a mezőgazdaság fejlettségének növekedésével állandóan változik és a belterjesség növekedésével fokozódik. Különös súllyal jelentkezik ez a probléma az öntözéses gazdálkodás bevezetésével, amikor a mező- gazdasági termelés a belterjes gazdálkodás felé tolódik el. Öntözéses körülmények között az öntözött területekről a lehullott csapadékot az öntözési idényben a legrövidebb idő alatt el kell távolítani. E célból az öntözött területeket behálózó belvízcsatornákat az öntözéses belterjes gazdálkodás követelményeinek megfelelően kell bővíteni és az új öntözőfürtök, illetve öntözőrendszerek létesítése kapcsán azok belvízhálózatát is a követelményeknek megfelelően ki kell építeni. Szoros összefüggés van a belvízrendezéssel abban is, hogy az öntözőrendszerek, illetve öntözőfürtök belvízcsatornáit öntözővíz szállítás érdekében is igénybe lehet venni, különösen ha az öntözővíz szolgáltatás a belvízcsatornán keresztül egybeesik annak természetes folyási irányával. 188
