Tiszántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 11., 1965)

VI. fejezet. Öntözés

a szennyvizek mezőgazdasági hasznosítása során 1980-ig Debrecen, Hajdúböszörmény, Hajdudorop és Dévaványa települések tisztított szennyvizei! összesen 86 450 m3/nap (1,0 m3/sec) mennyiségbe! öntözéses felhasználásra irányozták elő. A szennyvíznek öntözésre való felhasználásával elérhetjük, hogy a talaj mint szűrőréteg, a kiada­golt vízmennyiséget a szennyezéstől megtisztítja, a szennyvízben található rothadó anyagok a tala­jon mint szűrőréteg felületén visszamaradnak s a napfény hatására a baktériumok elvesztik életké­pességüket s az így kiöntözött öntözővíz teljesen tisztán, fertőzésmentesen távozik. A kiöntött szennyvíz ezen folyamata mellett nincs szükség a szennyvizek drága mechanikai és biológiai tisztí­tására s így megtakarítható a drága szennyvíztisz­tító berendezések létesítési, fenntartási és üzeme­lési költségei. Ilymódon jelentős — egyébként kár- bamenő — tápanyagmennyiség biztosítható. Itt is fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a szennyvízöntözésben foglalkoztatott dolgozók köz­vetlenül érintkezésbe kerülhetnek a kórokozó bak­tériumokkal s így fokozott egészségvédelmi rend­szabályokra van szükség, ami üzemi többletkölt­séggel jár. Ezen kötöttségek ma szigorúan meg­követelik, hogy ezen öntözőfürt létesítése, üzeme­lése, fenntartása állami feladatként az egyéb érde­kelt szervek hozzájárulása mellett, állami beruhá­zásként valósuljon meg. c) Felszínalatti vízből történő öntözések Az egész területre átfogó feltárás — a felszín- alatti vízkészlet vonatkozásában — alig van. A ren­delkezésre álló kevés számú adat azonban arra en­ged következtetni, hogy a 11. TVK. területének döntő részén nagyüzemi csőkutas öntözési lehető­ség nincs, mert a később ismertetendő bihatke- resztesi öntözőfürt területének kivételével egy-egy kút vízhozama maximálisan 0,100—0,200 m3/perc érték között mozog s így nagyüzemi öntözéses gaz­dálkodást csak költséges kútkancsol ások útján le­hetne megvalósítani. Erre való tekintettel a bihar- keresztesi fürt területének kivételével, a 11. TVK. területén a kutakból történő öntözés nem jöhet számításba. Természetesen előfordulhat, hogy ott, ahol más vízforrás nincs, különösképpen a 11. TVK. keleti részén, a nyírségi területeken kisebb területeken ilyen költséges öntözések is megvalósuljanak. Ezek­ről azonban csak nagy jövedelmet biztosító kultú­rák esetében lehet szó. Kis volumenük miatt a kér­déssel nem foglalkozunk. A fentieket figyelembevéve a TVK területén csak a Biharkeresztes községhez közeli területeken áll fenn a lehetősége csőkutas öntözések megvaló­sításának. Biharkeresztesi felszínalatti öntözőfürt Az öntözőfürt közigazgatásilag Nagykereki. Bojt, Bedő. Váncsod. MezŐDeterd, Told, Mezősas, Bihar­keresztes. Ártánd, Berekböszörmény, Körösszeg- apáti, Körösszakái és Magyarhomoróg községeket érinti. A nagykitrejedésű öntözőfürt domborzatilag eléggé változó képet mutat. Nagy általánosságban az öntözőfürt északkeletről délnyugati irányba esik. Talajtani szempontból az öntözőfürt az alábbi megoszlású: 1. talaj kategória 2. talaj kategória 3. talaj kategória 4. talaj kategória 5. talajkategória összesen : 3 875 ha 13,0 % 9 750 ha 33,0 % 10 346 ha 36.0 % 694 ha 2,0 % 4 693 ha 16,0 % 29 358 ha 100,0 % melyből 10 270 ha-t (35%) tervezünk öntözni. Az öntözőfürtön belül mind a felületi, mind az esőztető öntözési mód alkalmazható. Egyidejűleg 9468 ha öntözőtelep üzemelésére számolunk. E terület vízellátásához 3,500 m3/'sec vízmennyi­ség szükséges. A terület vízkészletének feltárása még nem tör­tént meg s így megnyugtatóan nem lehet eldönteni azt, hogy ennyi vízmennyiség rendelkezésre áll-e, illetve ha egyidejűleg a vízadó rétegekből egy üze­melési időszakon keresztül folyamatosan ennyi vízr- mennyiséget veszünk ki, az öntözési idényen kívül ez a vízmennyiség pótlódik-e anélkül, hogy a ré­tegvíz szintjében csökkenő változás következne be. Az előirányzatokat a VITUKI által rendelkezésre bocsátott adatok alapján állítottuk be, azonban a biztonságos öntözés érdekében az egész területen meg kell indítani a feltárást s az üzemeléseket fo­kozott figyelemmel kell kísérni. A mezőgazdasági termelés mennyiségi és minő­ségi színvonala emeléséhez, az öntözésfejlesztés e térségen belül csak egyik tényező. Hogy az öntözés a mezőgazdasági termelés számára teljes értékű le­gyen, biztosítani kell, hogy a többi vízgazdálkodási ágazat fejlesztése az öntözéssel komplex egységben valósuljon meg. Ebből a szempontból a többi vízgazdálkodási ágazat közül elsősorban a belvízrendezés fejlesz­tésének az öntözésfejlesztéssel azonos színvonalú állapota szükségszerű és kapcsolata ezzel a legje­lentősebb. A TVK területének jelentős részén kell a bel­vizek kártételei ellen védekezni. Az ez iránti igény a mezőgazdaság fejlettségének növekedésével ál­landóan változik és a belterjesség növekedésével fokozódik. Különös súllyal jelentkezik ez a probléma az ön­tözéses gazdálkodás bevezetésével, amikor a mező- gazdasági termelés a belterjes gazdálkodás felé to­lódik el. Öntözéses körülmények között az öntö­zött területekről a lehullott csapadékot az öntözési idényben a legrövidebb idő alatt el kell távolítani. E célból az öntözött területeket behálózó belvíz­csatornákat az öntözéses belterjes gazdálkodás kö­vetelményeinek megfelelően kell bővíteni és az új öntözőfürtök, illetve öntözőrendszerek létesítése kapcsán azok belvízhálózatát is a követelmények­nek megfelelően ki kell építeni. Szoros összefüggés van a belvízrendezéssel abban is, hogy az öntözőrendszerek, illetve öntözőfürtök belvízcsatornáit öntözővíz szállítás érdekében is igénybe lehet venni, különösen ha az öntözővíz szolgáltatás a belvízcsatornán keresztül egybeesik annak természetes folyási irányával. 188

Next

/
Thumbnails
Contents