Tiszántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 11., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
III. FEJEZET Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók szabályozása 1. BEVEZETÉS A feldolgozás során három időszakot különböztetünk meg. Az első időszak határa 1960. december 31-e, mely a szövegben megegyezik a jelennel és egyben elhatárolja a múltat. A második időszak 1960-tól 1980-ig terjed és ez szorosan kapcsolódik a népgazdaság 20 éves távlati fejlesztési tervéhez. A harmadik az 1980 év után következő és le nem határolt időszak. Ebben a részben kerülnek feldolgozásra a 20 éves tervidőszak utáni fejlesztési lehetőségek. 1.1 A témakör ismertetése Az árvízmentesítés célja a 11. TVK területén 492 623 ha mezőgazdaságilag művelt, sűrűn lakott, a folyók és vízfolyások árvíz szintje alatt fekvő területet megvédeni az időszakonként ismétlődő árvizek pusztításaitól. A fogalomkörbe tartozik tehát az állami kezelésbe vett védelmi vonalak, egyes vízfolyások hullámterein épült tanácsi, vagy társulati gondozásban lévő töltések, körgátak, nyárigátak szükséges biztonságra történő megerősítése és a mai ismereteink szerint még szükséges új védművek létesítése. Árvízvédelem alatt azt a szervezetet és annak tevékenységét értjük, mely az árvizek kirekesztésére létesített védművek állékonyságának folyamatos fenntartása és fejlesztése mellett árvízkor ellátja a tényleges védekezési feladatokat. A folyószabályozás célja biztosítani a folyókon, illetőleg a folyószakaszokon az árvizek, általában a vízhozamok károkozások nélküli lefolyását, biztosítani . a hordalék és jég akadálytalan levonulását a medernek oly állapotba való hozásával, illetőleg tartásával, hogy káros partszaggatások, elzá- tonyozódások és elfajulásdk ne következzenek be. Hajózható folyószakaszokon ezenfelül a mértékadónak elfogadott hajózási és szabályozási kisvíziszintre vonatkoztatva ki kell alakítani a hajóút megfelelő vonatozását, mélységi és szélességi méreteit.. ...... .... A folyószabályozás műveleté korszerűen az alábbi-, csoportosításban osztályozható: a) nagyvízi szabályozás, b) mederszabályozás (közép- és kisvízi szabályozás). A nagyvízi szabályozás és árvizek szétterülésének és kártételeinek olymódon való megakadályozása, — ha tározás és egyéb módszerek nem elegendőek, — hogy az árvízi medret megfelelő vona- lozású töltések közé szorítják annak figyelembevételével, hogy az így ármentesített terület minél nagyobb és értékesebb legyen. A mederszabályozást úgy kell végrehajtani, hogy a víz, a hordalék és a jég akadálytalan levonulása biztosítva legyen-; olyan vízfolyásokon pedig, ahol a hajózás igénye is felmerül, a szabályozási munkákkal még kisvizek idején is biztosítani kell a megfelelő vonalozású, mélységű és szélességű hajó- utat. A fejezethez tartozó fontosabb fogalmakat a következőkben ismertetjük. A folyó medre az a terepszint alatti mélyedés, melyben a folyó középvize levonul. A folyó vize a mederben — görgetve és lebegtetve — hordalékot is szállít (kavics, homok, iszap), továbbá különböző megjelenési formában jeget. Időnként az olvadás és csapadék hatására a folyó vízhozama úgy megnő, hogy a meder azt nem képes levezetni, ekkor kiönt és elborítja a folyó ár- víszintjénél mélyebb területeket. Töltésezetlen folyóknál azokat a területeket, amelyek a folyó legmagasabb árvízi szintje alatt fekszenek, ártérnek, vagy megkülönböztetve nyílt ártérnek nevezzük. Az ártér kifejezés alatt töltése- zett folyóknál csak az árvíztől védett, mentesített területeket értjük. A meder partéle és a töltés vízfelőli lábvonala közti területsáv a hullámtér. Hazánkban az árvízmentesítésnek leginkább használt módszere a medertől megfelelő távolságban, megfelelő magassági és szélességi méretben, megfelelő altalajon és anyagból épült földtöltés, ritkábban a kőből vagy betonból épült árvédelmi fal 1.2 A múlt és a jelen 1.21 AZ ARVÍZMENTESÍTÉS mültja és jelene A 11. TVK a rakamáz-tiszaeszlári Tisza-balparti, a tiszalök-tiszafüredi Tisza-balparti, továbbá a Berettyó—-Sebes- és Hármas-Körös és Hortobágy—Berettyó közti, valamint a Berettyó Sebes-Körös közti öblözetek ármentesítésével és a Berettyó folyó szabályozásával foglalkozik. 107
