Tiszántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 11., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
ill. gyógytényezőt, hanem az ipari nyersanyagként felhasználásra kerülő ásványkincset értjük — csak néhány előfordulásnál, s csak egyes különleges alkatrészekkel kapcsolatban beszélhetünk. Az ásvány-, hév- és gyógyvíz utánpótlásának módját, vízjárását az előfordulás földtani viszonyai határozzák meg. — A felszíniközeli rétegekből származó hideg és langyos ásvány- és gyógyvíz (pl. keserűvíz, egyes kénes vizek, stb.) vízjárása és vízminősége általában a csapadék függvénye. — A nagyobb mélységből származó, de forrásokban felszínre jutó, vagy sekély kutakkal feltárt ásvány-, hév- és gyógyvíz a hozzá keveredő, s külső tényezők hatása alatt álló rétegvíz vagy talajvíz miatt szintén jellegzetes vízjárást mutathat (pl. a budapesti Gellért-fürdő forrásainak és a Duna vízjárásának kapcsolata). A mélyebbről fúrással feltárt hévíz általában egyenletes vízszolgáltatású. Egyes esetekben azonban a kút hozama a rétegenergia csökkenése, a béléscsőben történő lerakódás, a béléscső korróziója, kisebb nyomású rétegekbe való vízszökés vagy a sztatikus készlet fogyása miatt csökkenő tendenciát mutat. A mellékelt „Ásvány-, gyógy- és hévizek” c. 1 :500 000 méretarányú térképen feltüntettük az ásvány-, hév- és gyógyvízfeltárásra legkedvezőbb területeket és a jelenlegi előfordulásokat. Lehetőség szerint a feltárás szükséges mélységét is igyekeztünk megadni. A részletes tárgyalás során a 29. táblázatban közöljük a hideg, langyos és meleg ásvány- és gyógyvízelőfordulásoknak, továbbá a hévízforrásoknak és termálkutaknak, végül az Országos Földtani Főigazgatóság részére hasznosítás céljából átadott meddő szénhidrogénkutató fúrások hidraulikai és műszaki adatait. (Ez utóbbiak túlnyomó többsége lakott helytől távol van, ezért általában csak mezőgazdaságilag hasznosíthatók.) A táblázatban a vízminőséget a Papp Szilárd-féle beosztás számaival jelezzük. A kutak hőenergiáját szén- egyenértékben fejeztük ki. Végül a 26. ábrán a terület legfontosabb gyógyvíz- és hévízkútjait, ritkábban hévízhasznosításra átadott szénhidrogénkutató fúrásait és — tájékoztatás céljából — egyéb mélyfúrások szelvényét is közöljük. 2.452 Az ásvány-, hév- és gyógyvíz észlelése TVK-egységünkön 43 ásvány-, hév- és gyógyvíz előfordulást tartanak nyilván. Észlelésük megoszlik az üzemeltetők, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet és az Országos Balneológiái Kutató Intézet között. Rendszeres, folyamatos észlelés és időszakos vegyvizsgálat lenne kívánatos. 2.453 Az ásvány-, hév- és gyógyvíztartó kőzetek A paleozoos és mezozoos alaphegységet több szénhidrogénkutató fúrás érte el; hévízfeltárásra azonban kedvezőtlenek. Kedvező e területen az alsó és felső pannon határának hévizes rétegösszlete, általában 400—800 m tengerszint alatti mélységben. A terület hévíz- kútjai erre települnek, s ezt a réteget kell megnyitni a meddő szénhidrogénkutató fúrások fel- használása esetén is. 2.454 Az ásvány-, hév- és gyógyvíztartók nyomása Hévíztartónak csak a pannon-összlet tekinthető. Ebből a rétegből általában túlfolyó vízre számíthatunk; nyugalmi szintje 10—20 m-re a felszín felett várható. 2.455 Ásvány-, hév- és gyógyvízkészlet A vízkészlet kielégítő meghatározásához elegendő adatunk még nincs. Tájékoztatásként a pannon hévizes összletből 10—25 m3/nap.km2-re becsülhető a kitermelhető hévíz. Hévízfeltárásra ez a területegység országosan is a legkedvezőbbek közé tartozik. 2.456 Az ásvány-, hév- és gyógyvizek vegyi összetétele, hőmérséklete és gázossága Hideg ásványvizet a területen nem ismerünk. A feltárt ásvány-, gyógy- és hévíz legnagyobb része jódos-brómos és alkáli hidrogénkarbonátos. Számos langyos és meleg artézi kút vizének kémizmusát még nem ismerjük. 29. táblázat Ásvány-, hév- és gyógyvizek 1960. évi állapot a) Hideg, langyos és meleg ásvány- és gyógyvizek Az előfordulás Az üzemi vízhozam átlagos értéke, lit/p Sors zá ír he lye megnevezése Nyugalmi vízszint Vízhőfok, C° A létesítés éve Víztípus í. Berettyóújfalu Piactéri kút póz. 34 1 600 I960 3 2. Kaba Fürdő régi kútja póz. 31 290 1936 9 3. Hortobágy-keserűerdő neg. 14 1 870 6 4. Konyár Sóstó 12 3 96
