Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
*• A vízmosások gyors megkötésének elősegítésére nem javasoljuk az egyes vízmosások teljes megkötését, mert ez rendkívül nagy beruházási összegeket igényelne. Célszerűbbnek látszik egyelőre egymástól 200—300 m-re rőzsegátakat építeni, amelyek azután fokozatosan és szükségszerűen sűríthetők. A rőzsegátak építésével kapcsolatban a partok és a visszarágódó árokfők környékének erdősítése is szükséges. A fenti általános jellegű megállapításokon túlmenően a továbbiakban az egyes vízgyűjtőterületek rendezésével kapcsolatos sajátos problémákat tárgyaljuk. A Hangony patak vízgyűjtője homokhegyek tömegéből tevődik össze. A területről az erdők nagy részét kiirtották és a hegyoldalakon szántóföldi művelést folytatnak. A völgyfenéken rétművelés folyik, de csak addig, míg a vízfolyás rendben van. Elhanyagolása esetén a völgyfenék nádassá válik. A bánya- és iparvidék közelsége miatt a mező- gazdasági munkaerő kevés. Célszerű tehát az arra alkalmas területet erdősíteni, ami egyúttal a vízgyűjtő rendezésének is egyik leghatásosabb módja. A rendezésre egyébként tanulmányterv készült. A Rakaca-völgyi vízmosások rendezése a mező- gazdasági érdekeken túlmenően a közelmúltban üzembe helyezett tározó feltöltődésének késleltetése szempontjából is fontos. A legeltetést ezen a területen korlátozni, a berágódó völgyeket, vízmosásokat pedig mielőbb fá- sítani kell. A vízgyűjtő vízmosásos területeinek rendezésére készült tanulmánytervet felül kell vizsgálni olyan értelemben, hogy a költségesebb kő- és be- tongátak helyett — ahol csak lehetséges — föld-, illetve rőzsegátak épüljenek. A szendrődládi ún. Csákány-völgyi vízmosások építését tovább kell folytatni. Ez nemcsak mező- gazdasági érdek, hanem a község belsősége szempontjából is fontos!. A vízfolyás ugyanis nagyon sok hordalékot szállít, mely a község belsőségi területén és a Bódva folyó medrében rakódik le. A tokaji ún. Kopasz hegy vulkánikus kőzetét lösztakaró fedi. Heves záporok alkalmával a köny- nyű talaj oly nagy mennyiségben zúdul Tárcái, Tokaj és Bodrogkeresztur községekre, hogy az eltakarítás egy-egy alkalommal százezrekbe kerül. Ugyanakkor a termőtalaj lesodrása a világhírű tokaji bor termelésiét veszélyezteti és károkat okoz a vasútnál, a közutaknál, valamint a kőbányánál is. A monoki vízmosáskőgátak építését mind a község belsőségének védelme, mind a mezőgazdasági művelés érdekében tovább kell folytatni, a golopi Pátkúti patak hordalékfogó gátjainak építését is, illetve egyes létesítményeket fel kell újítani. Ugyanez a helyzet a hejoei, valamint a főnyi víz- mosáskötőgátafcfcal kapcsolatosan is. Meg kell kezdeni a boldogkőváraljai Tekeres-völ- gyi vízmosásos terület megkötését. Fel kell újítani a Kovácsvágás község határában épített vízmosáskötőgátakat, illetve szükség szerint újakat kell létesíteni. A felsorolt helyeken a vízmosás kötési munkákat belsőségvédelmi és mezőgazdasági érdekek egyaránt indokolják. A vízgyűjtők talajvédelmi .rendezése elsősorban a mezőgazdaság fejlesztésének kormányzati célkitűzéshez kapcsolódik. A talajvédelem alkalmazásával növekszik a hegy- és dombvidéki mezőgazda- sági üzemek termelésének gazdaságossága, az üzemek jobban megerősödnek, nő a termelés bázisa. Bőségesebb és állandóbb lesz az ország hasznosítható vízkészlete1, csökkennek az állandó jellegű vízrendezési kiadások, megszűnik a talajok eróziós lepusztulása. Ha a felszíni elfolyást az elkerülhetetlen minimumra csökkentjük és a csapadékvizeket a hasznosság határáig a helyszínen a talajba szivárogtatjuk, úgy — az egyéb feltételek biztosítása esetén — a hegy- és dombvidékeken a mezőgazdasági termelés lényegesen biztonságosabb és a termelés- átlagok mintegy 20—30%-kai növelhetők. 2. A KISVÍZFOLYÁSOK ÊS VÍZGYŰJTŐTERÜLETEIK RENDEZÉSÉNEK FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapjai 2.11 TUDOMÁNYOS kutatások, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság tervtára a háborús cselekmények következtében meglehetősen hiányos.. De még a feltalálható régi tervek nagy része sem volt a TVK készítésénél felhasználható; vagy azért,, mert nem tárgyalja a vízfolyás teljes hosszát, vagy pedig azért, mert a lényegesebb tervadatok hiányoznak. Fejlesztési tervünk kidolgozása során a következő — újabban készült — tervdokumentációkat használtuk fel: 1. VlZlTERV. Hangony patak vízgyűjtő területének rendezése. (11 145/1957.). 2. VlZlTERV. Rakaca patak vízgyűjtőjének rendezése. (11 146/1957). 3. VlZlTERV. Kácsi-Sályj patak rendez,ése. 4. VÍZITERV. Nyögő patak rendezése (12 465/ 1960). 5. VlZlTERV. Bódva patak rendezése (11 891/ 1960). A fejlesztés terveit vagy régebbi tervek felhasználásával, vagy hossz-szelvény szerkesztése útján, vagy pedig becsült adatok alapján állítottuk össze. Hogy az egyes vízfolyásoknál a három közül melyik! lehetőséggel éltünk, arról az 1. táblázat tájékoztat. 180
