Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

jégjárásra vonatkozó rövid és bosszúidejű előrejel­zések is. Néhány éve rendszeresen készülnek a Víz­gazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben hosz- szúidejű előrejelzések a talajvíz (lásd 2.426) és a tavak tavaszi legmagasabb vízállására, és folynak az előkészítő kutatások a mederalakulás előrejelzé­se terén. A TVK-egység területén ez ideig a Tiszára, Sa­jóra, Hennádra és a Bódvára készültek előrejelzési segédletek. A Tisza Tokaj és Tiszafüred közötti szakaszán 2—8 nappal és 15—40 cm pontossággal lehet elő- rejeleznd az árhullámok tetőzését. A Sajó, Hemád és a Bódva nyári kisvizeiről márciusban készül tájékoztató jellegű hosszúidejű előrejelzés. A területen a hidrológiai előrejelzések fejlesztése terén az alábbiak a főbb feladatok, ill. lehetőségek: Árvízi előrejelzési módszerek kidolgozása és a vízjelzőszolgálat megszervezése a Bodrogon, a Sa­jón, a Hennádon és a főbb kisvízfolyásokon. A Tisza, továbbá a vízhasználatok szempontjából jelentős kisvízfolyások és források nyári kisvizei- nek hosszúidejű előrejelzésiére szolgáló segédletek tódolgozása (pl. a Rakaca-i víztározó és a Borsodi vízmű víznyerőhelyei számára.). Folyamatos1, naiponkénti vízhozam-előrejelzések segédleteinek kidolgozása a tiszalöfci duzzasztómű gát-kezelése és a vízerőmű üzemének irányítása számára. Z.33 VÍZHÖMÉRSÉKLET A gyakorlati vízgazdálkodás álló- és folyóvi­zeink hőmérsékleti viszonyainak ismeretét is egyre inkább megköveteli. Számos vízhasznosítási tevé­kenység a felhasznált víznek nemcsak mennyiségé­vel és összetételével, hanem hőfokával szemben is határozott igényeket támaszt. (A nyári hónapok­ban pl. az öntözővíz megkívánt hőfoka 20—28 C°, a halastavaké 16—18 C°, de nem közömbös az ipari vízigények legjelentősebb hányadát kitevő hűtő­vizek beszerzési hőfoka sem.) Fontos a vízhőmér- sékleti adatok ismerete a jégviszonyok előrejelzésé­vel és a folyók, tavak öntisztulásával foglalkozó vizsgálatoknál is. Bár a vízhőmórsékletre vonatkozó adatgyűjtés még csak kereken 15 éves múltra tekinthet vissza, a következő törvényszerűségek máris megállapít­hatók: a) Míg állóvizeinkben általában hőmérsékleti ré­tegződés figyelhető meg (télen a fenék felé halad­va melegebbek a rétegek, nyáron fordítva), a folyó­vizek hőfoka — gyakorlatilag — a keresztszelvény minden pontjában egyenlő. b) A víz nagyobb fajhőjéből következik egyrészt, hogy tavasszal sokkal lassabban melegszik fel, mint a levegő, és ősszel lassabban hűl le annál, — ta­vasszal és nyáron tehát melegebb, ősszel és télen hidegebb a levegő, mint a víz; — másrészt, hogy ugyanez az eltolódás a lég- és vízhőmérséklet napi menetében is jelentkezik. A víz hőmérsékleti gör­béje általában sokkal kiegyenlítettebb a levegőénél. Azok a vízfolyások, melyek hozamának jelenté­keny hányadát talaj- és mélységi eredetű vizek te­szik ki, — tehát elsősorban a hegyes-dombos for­rásvidékek kisvízfolyásai, továbbá felszín alatti víz­zel is táplált síkvidéki vízfolyásaink — még ke­vésbé követik a léghőmérséklet változásait. 21. ábra. A levegő és víz hőmérsékletének naponkénti változásai c) A folyóvizek hőmérséklete még a jégborítás tartama alatt sem szállhat a fagypont alá: évi kö­zéphőmérsékletük ezért általában magasabb, mint a levegőé. A b) és c) alatt tárgyalt törvényszerűségek szem­léltetésére a 21. ábrán bemutatjuk területünk fő befogadójának egy szelvényében a levegő és a víz hőmérsékletének 1955. évi menetét. d) Bár a folyóvíz hőmérséklete elméletileg a le­vegővel érintkezésben megtett útjának hosszával arányosan változik s így a torkolat felé haladva nyáron növekszik, télen csökken, számos helyi mó­dosító hatás (mellékfolyók, szennyvízbevezetések, szökevény-források, stb.) miatt ez a törvényszerű­ség még a Dunán is csak hosszabb távolságon (Linz—Mohács) mutatható ki, kisebb vízfolyásain­kon pedig a zavaró hatások nagyabb súlya miatt egyáltalán nem, vagy csak alig érvényesülhet. A fenti törvényszerűségek folytán nagyobb víz­folyásaink és tavaink hőmérsékleti viszonyai 1—1 állomás adatsorával jól jellemezhetők. (Sokszor ezen adatokból még más közeli, hasonló nagyság- rendű vízfolyások viszonyaira is következtethe­tünk.) Területünk vízhőmérsékleti viszonyairól a 23. táblázat ad részletes tájékoztatást, a táblázatban nem tárgyalt, illetve a megfigyelésekbe be nem vont kisebb vízfolyásaink vízhőmérsékleti viszo­nyaira pedig a 22. ábra segítségével következtet­hetünk. 86

Next

/
Thumbnails
Contents