Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

jégjárásra vonatkozó rövid és bosszúidejű előrejelzések is. Néhány éve rendszeresen készülnek a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben hosz- szúidejű előrejelzések a talajvíz (lásd 2.426) és a tavak tavaszi legmagasabb vízállására, és folynak az előkészítő kutatások a mederalakulás előrejelzése terén.

A TVK-egység területén ez ideig a Tiszára, Sajóra, Hennádra és a Bódvára készültek előrejelzési segédletek.

A Tisza Tokaj és Tiszafüred közötti szakaszán 2—8 nappal és 15—40 cm pontossággal lehet elő- rejeleznd az árhullámok tetőzését.

A Sajó, Hemád és a Bódva nyári kisvizeiről márciusban készül tájékoztató jellegű hosszúidejű előrejelzés. A területen a hidrológiai előrejelzések fejlesztése terén az alábbiak a főbb feladatok, ill. lehetőségek:

Árvízi előrejelzési módszerek kidolgozása és a vízjelzőszolgálat megszervezése a Bodrogon, a Sajón, a Hennádon és a főbb kisvízfolyásokon.

A Tisza, továbbá a vízhasználatok szempontjából jelentős kisvízfolyások és források nyári kisvizei- nek hosszúidejű előrejelzésiére szolgáló segédletek tódolgozása (pl. a Rakaca-i víztározó és a Borsodi vízmű víznyerőhelyei számára.).

Folyamatos1, naiponkénti vízhozam-előrejelzések segédleteinek kidolgozása a tiszalöfci duzzasztómű gát-kezelése és a vízerőmű üzemének irányítása számára.

Z.33 VÍZHÖMÉRSÉKLET

A gyakorlati vízgazdálkodás álló- és folyóvizeink hőmérsékleti viszonyainak ismeretét is egyre inkább megköveteli. Számos vízhasznosítási tevékenység a felhasznált víznek nemcsak mennyiségével és összetételével, hanem hőfokával szemben is határozott igényeket támaszt. (A nyári hónapokban pl. az öntözővíz megkívánt hőfoka 20—28 C°, a halastavaké 16—18 C°, de nem közömbös az ipari vízigények legjelentősebb hányadát kitevő hűtővizek beszerzési hőfoka sem.) Fontos a vízhőmér- sékleti adatok ismerete a jégviszonyok előrejelzésével és a folyók, tavak öntisztulásával foglalkozó vizsgálatoknál is.

Bár a vízhőmórsékletre vonatkozó adatgyűjtés még csak kereken 15 éves múltra tekinthet vissza, a következő törvényszerűségek máris megállapíthatók:

a) Míg állóvizeinkben általában hőmérsékleti rétegződés figyelhető meg (télen a fenék felé haladva melegebbek a rétegek, nyáron fordítva), a folyóvizek hőfoka — gyakorlatilag — a keresztszelvény minden pontjában egyenlő.

b) A víz nagyobb fajhőjéből következik egyrészt, hogy tavasszal sokkal lassabban melegszik fel, mint a levegő, és ősszel lassabban hűl le annál, — tavasszal és nyáron tehát melegebb, ősszel és télen hidegebb a levegő, mint a víz; — másrészt, hogy ugyanez az eltolódás a lég- és vízhőmérséklet napi menetében is jelentkezik. A víz hőmérsékleti görbéje általában sokkal kiegyenlítettebb a levegőénél. Azok a vízfolyások, melyek hozamának jelentékeny hányadát talaj- és mélységi eredetű vizek teszik ki, — tehát elsősorban a hegyes-dombos forrásvidékek kisvízfolyásai, továbbá felszín alatti vízzel is táplált síkvidéki vízfolyásaink — még kevésbé követik a léghőmérséklet változásait.

21. ábra. A levegő és víz hőmérsékletének naponkénti változásai

c) A folyóvizek hőmérséklete még a jégborítás tartama alatt sem szállhat a fagypont alá: évi középhőmérsékletük ezért általában magasabb, mint a levegőé.

A b) és c) alatt tárgyalt törvényszerűségek szemléltetésére a 21. ábrán bemutatjuk területünk fő befogadójának egy szelvényében a levegő és a víz hőmérsékletének 1955. évi menetét.

d) Bár a folyóvíz hőmérséklete elméletileg a levegővel érintkezésben megtett útjának hosszával arányosan változik s így a torkolat felé haladva nyáron növekszik, télen csökken, számos helyi módosító hatás (mellékfolyók, szennyvízbevezetések, szökevény-források, stb.) miatt ez a törvényszerűség még a Dunán is csak hosszabb távolságon

(Linz—Mohács) mutatható ki, kisebb vízfolyásainkon pedig a zavaró hatások nagyabb súlya miatt egyáltalán nem, vagy csak alig érvényesülhet.

A fenti törvényszerűségek folytán nagyobb vízfolyásaink és tavaink hőmérsékleti viszonyai 1—1 állomás adatsorával jól jellemezhetők. (Sokszor ezen adatokból még más közeli, hasonló nagyság- rendű vízfolyások viszonyaira is következtethetünk.)

Területünk vízhőmérsékleti viszonyairól a 23. táblázat ad részletes tájékoztatást, a táblázatban nem tárgyalt, illetve a megfigyelésekbe be nem vont kisebb vízfolyásaink vízhőmérsékleti viszonyaira pedig a 22. ábra segítségével következtethetünk.

86