Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

vetelő vízhasználatokn ál ezzel a készletértékkel számolunk;

Q85»/o aug. — az agusztus havi vízhozamok 85%-os tartósságú értéke. A vízmérlegben ezzel vetjük össze az egyidobén lehetséges összes vízigényeket;

Q 9go/0 — az a vízhozam, mely az átlagos év

18 napjának (5%-ának) kivételével a mederben lefolyik;

Qso% — az átlagos év 182,5 napján meghaladott vízhozam;

KÖQ — középvízhozam (az érkező napi középvízhozamok sok évi számtani középértéke). Táblázatunkban a hosszabb észlelési múlttal rendelkező állomásoknál ezt az értéket általában az 1931—1960. időszakra adjuk meg; a részletes megfigyelésbe be nem vont, vagy csak újabban bevont vízfolyások esetében elméleti úton levezetett érték lévén, időszakhoz nem rendelhető ;

NQio»/o — a 10 évenkint átlag egyszer elért, ill.

meghaladott nagyvízi hozam;

NQ3o;0 — a 33 évenkint átlag egyszer elért, ill.

meghaladott árvízi hozam;

NQ20/o — az 50 évenként átlag egyszer elért, Ш. meghaladott árvízi hozam;

NQio/0 — a 1000 évenkint átlag egyszer elért, ill. meghaladott árvízi hozam;

Az ismétlődési gyakorisághoz kötött hozamértékekkel kapcsolatban rá kell mutatnunk: a matematikai statisztika csak arra adhat feleletet, hogy változatlan éghajlati- és mederviszonyokat feltételezve, végtelenül hosszú idő átlagában mekkora egy meghatározott ismétlődési gyakorisághoz kötött árvízhozam, de nem mondhat semmit az események bekövetkezésének valószínű időpontjáról. (Sokszor határozottan, megfigyelhető pl, a katasztrofális árvizeknek bizonyos halmozódása.)

d) Hangsúlyozzuk, hogy a vízhozamokat — különösen a szélsőséges értékeket — ugyanabban a szelvényben is különféle tényezők, mindenekelőtt a hazai és külföldi vízhasználatok és vízimunkák befolyásolják. A jellemző vízhozamok megadásánál (ellenkező értelmű megjegyzés hiányában) igyekezz tünk az állandónak nevezhető tényleges helyzetet feltüntetni: így a megadott értékek, a folyamatos vízhasználatok, szenny- és esetleges bányavízbevezetések, árapasztók hatását általában tartalmazzák. Ezzel szemben az idényjellegű vízhasználatok (pl. öntözés, időszakos ipari vízhasználat) hatását igyekeztünk kiszűrni, tehát ezek esetében az (elméletben. rekonstruált) természetes állapot megállapítására törekedtünk.

Az árvízi hozamok értékeit a meder (árvízi meder) kiépítettsége, ill. állapota döntően befolyásolhatja. Itt azt a célt tűztük ki, hogy a nagyvízi értékek általában a jelenlegi mederkiépítettségnél jobb, de még nem gyökeresen megváltoztatott helyzetre vonatkozzanak.

Az olyan csatornáknál, amelyek rendeltetésszerűen csak árvíz idején szállítanak vizet, csak a maximális vízszállítást tüntettük fel.

e) A határt szelő és azt képező vízfolyások rendszerében a múltbeli (és a tervezett) külföldi beavatkozások megfelelő ismeretének hiánya, különös nehézségeket és bizonytalanságokat eredményez. Egyes vízfolyásoknál a több évtizedre visszanyúló megfigyeléseink ennek folytán inhomogének és így reális következtetések levonására aligha alkalmasak.

f) Műcsatomák, holtmedrek, zsilipekkel ellátott vízfolyások (malomcsatomák, alföldi csatornák és kisebb vízfolyások) esetében a jellemző vízhozamok egyáltalán nem értelmezhetők, vagy legalábbis hidrológiai megfontolások alapján nem adhatók. Táblázatunkban ezért ezekkel nem foglalkozunk. Hasonlóképpen olyan csatornáknál, melyek rendeltetésszerűen csak árvíz idején szállítanak vizet, csak a maximális vízszállítást tüntettük fel.

A különböző tervezések során csak ritkább esetben van szükségünk hidrológiai adatokra épp az észlelőáBamások szelvényében, Ezért elkészítettük a terület főbef aga dóinak hidrológiai hossz-szelvényét is (19. sz. ábra), melyről a vízfolyás tetszőleges szelvényére leolvasható a közepes és két szélsőséges vízhozam, továbbá ezek fajlagos értékei.

2.3222 KEVÉSBÉ JELENTŐS VÍZFOLYÁSOK

A vízrajzikig nem tanulmányozott —* táblázatainkban sem szereplő — általában III. kategóriába sorolt vízfolyások fcözépvízhomának meghatározásában (egyéb adat híján) a kerettervezés számára a 20. ábra, nyújthat segítséget. Ha az ábráról leolvasott fajlagos lefolyás-értékeket a vízgyűjtőterülettel szorozzuk, a sokévi középvízhozamot kapjuk. Erről a hidrológiai analógia elvén, a 22. táblázatban szereplő, részletesebben is tanulmányozott környékbeli kisvízfolyások viszonyszámainak értelemszerű felhasználásával térhetünk át a különböző nevezetes kisvízhozam értékeikre. Felhívjuk azon- ban a figyelmet, hogy az alföldi területeken, ahol a belvízrendszerek méretezéséhez elsősorban a lefolyás csúcsértékeinek ismerete fontos, ez az átlagos lefolyási térkép közvetlenül nem használható fel.

A táblázatban nem szereplő vízfolyásokra az ár- vízhozamok tájékoztató megadása ugyancsak a táblázatban szereplő környékbeli vízfolyások megfelelő értékeinek értelemszerű felhasználásával, a vízgyűjtőterületek fcb. négyzetgyökeinek, arányában történő átszámítással, azonban mindig a helyi adottságok figyelembevételével végezhető el.

2.323 Hidrológiai előrejelzések

Hazánkban az árvízi előrejelzések a legismertebbek. A folyami duzzasztóművek és a tározó- medencék gátszerkezeténiek kezeléséhez folyamatos, naponkénti előrejelzésekre van szükség. Az öntözést és a különféle más vízhasználatokat — különösképpen ha víztározással párosulnak — a lefolyó vízhozamok és a forráshozamok hosszúidejű előrejelzése teheti a szó valódi értelmében vízgazdálkodási tevékenységgé. Az 5—15 napos kisvízi előrejelzések a gázlós folyószakaszokon előfeltételei a biztonságos és gazdaságos hajózásnak. Főként a hajózási üzem tervszerű irányítását szolgálják a

79