Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
2.3212 VÍZSZINTVÁLTOZÁS A MEDERVÁLTOZÁSOK KÖVETKEZTÉBEN 21/e táblázat V ízszint változások Vízmérce Átlagos vízszintváltozás 10 év alatt (cm) Figyelembevett időszak KV 1 KÖV NV** Tisza Záhony eo *■4 1 — 8 + 20 1900—52 Dombrád* — 7 — 7 + 20 1900—52 Tokaj* —10 — 5 + 16 1900—52 Polgár 0 0 + 14 1900—52 Tiszafüred — 8 — 8 + 12 1900—52 Sajó Bánréve 0 0 0 1910—52 Felső zsolca —12 —10 —10 1910—52 Hernád Hidasnémeti —10 0 + 45 1920—52 Hernádnémeti + 10 + 10 0 1910—43 Bódva Szendrő 0 0 0 1910—52 * A tiszalöki duzzasztómű üzembehelyezése előtti ** A nagyvízszintek változása a középvizekével ellenkező irányzatot is mutathat. A folyó felsőbb szakaszán és mellékfolyóin végzett szabályozások ugyanis gyorsítják a vizek levonulását. Ez az alsóbb szakaszon az árhullámok torlódására s így az árvízszintnek a szabályozás előtti állapothoz viszonyítva olyan mértékű emelkedésére vezethet, amelyhez képest a középvízi meder süllyedése jelentéktelen. A tiszalcki duzzasztómű üzembehelyezése óta a mű fölötti mederszakasz — a jelentékeny hordalék- lerakódás következtében — emelkedik. Ez az irányzat már a duzzasztásmentes időszakok vízállásai alapján is kimutatható. A kisvízfolyásokon szakaszonként jellegzetes medermozgás tapasztalható, melyet a kis- és középvizek hűen követnek (bővebben lásd a 2.353 pontban). A jókarbahelyeaési munkák ugyancsak jelentősen módosíthatják a kis- és középvízszinte- ket. 2.322 Vízhozam 2.3221 JELENTŐSEBB VÍZFOLYÁSOK Területünk jelentősebb vízfolyásai vízjárásának leírása során a 2.311 pontban a vízjárás e legfontosabb hidrológiai jellemzőjéről, a vízkészlet mérőszámáról is szóltunk már általánosságban. A terület vízrajzi megfigyelésbe bevont vízfolyásainak összes — valámint a szomszédos egységek területünk vízjárását is jellemző egy-két — mércéjének szelvényére néhány fontosabb vízhozamértéket a 20. sz. táblázatban is közöltünk. Most a 22. sz. táblázatban —ezen általános és tájékoztató adatok kiegészítéseképpen — a területünk vízhálózatának gerincét képező folyók, továbbá — általában — az I. és II. kategóriába sorolt természetes vízfolyások jellemző vízhozamait soroljuk fel. A táblázathoz az alábbi megjegyzéseket fűzzük: a) Nagyobb vízfolyásoknál az adatokat több szelvényre (a 20. táblázatbeli törzsszámúkkal megkülönböztetett mérceszelvényekre és jelölés nélküli torkolati szelvényekre) is megadtuk, míg a kisebbeknél általában csak a torkolatra vonatkozó adatokat közöltük. Ez a táblázatunk viszont vízmérce- kataszter szempontjából nem teljes: ott, ahol a mércehálózat nagy sűrűsége megengedte, vagy egy- egy mérce igen rövid észlelési sora indokolta, egyes mérceszelvényeket figyelmen kívül hagytunk. A 20. táblázathoz viszonyítva szükségszerű átfedések még így is akadnak (a mindkét táblázatban szereplő mércéknél), ezeket azonban a teljesség és áttekinthetőség érdekében nem küszöbölhettük ki. b) A több évtizedes vízhozamnyilvántartású vízrajzi állomásokat nevük aláhúzásával és a Qso% érték megadásával kiemeltük. Ezek jellemző vízhozamértékeinek megállapításánál igyekeztünk a mérések és észlelések hibáit kiküszöbölni. A kapott eredményeket összehasonlítottuk és összehangoltuk a többi észlelőállomás hasonló adataival. — A többi állomás vízhozamnyilvántartás szempontjából csak kisebb múltra tekinthet vissza; ezeknél és a rendszeres vízrajzi megfigyelésbe be nem vont vízfolyásoknál, ill. szelvényeknél a jellemző vízhozamokat esetenkénti mérések és az előbbi állomások adatai alapján (hidrológiai analógia fel- tételezésével), elméleti úton számítottuk. Az adatok — elsősorban az ezt leginkább megkívánó kisvízfolyásokra vonatkozóan — helyismerettel rendelkező szakemberek is ellenőrizték, így megbízhatóságuk folyóknál és nagyobb vízfolyásoknál ± 10— 20%-ra, kisvízfolyásoknál ± 20—50%-ra tehető. (Legnagyobb a bizonytalanság a szélsőséges és egyéb pillanatnyi értékeknél.) c) A megadott jellemző vízhozamok elvileg hosz- szú idősor alapján levezetett, vízmércéknél a naponta észlelt reggeli — ha napközben kimagasló árhullám tetőzött, akkor a tetőző vízállások és a rendszeres időközönként végzett vízhozammérések alapján meghatározott vízhozam-adatsorból számított értékek. A jelölésükre a 20. és 22. sz. táblázatban alkalmazott — a vízrajzi gyakorlatban szokásos — betűszimbólumok értelmezése a következő: LKQ — az a legkisebb vízhozam, amelynél kisebb csak vis major jelleggel fordul elő; Q 99% szept. — a szeptember (mint általában legszárazabb) havi vízhozamok 99%-os tartósságú értéke. A vízmérlegben (lásd a XVII. fejezet 2.121 pontját) a gyakorlatilag teljes biztonságot feö78
