Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

2.32 VfZÄLLÄS. VÍZHOZAM

2.321 Vízállás

2.3211 JELLEMZŐ ÉS SZÉLSŐSÉGES ÉRTÉKEK

Területünk jelentősebb vízfolyásainak vízjárását — s ezen belül annak legközvetlenebb jellemzőjét, a vízállások alakulását — a 2.311 pontban általánosságban már leírtuk. A terület vízrajzi megfigyelésbe bevont vízfolyásainak összes — valamint a szomszédos egységek területünk vízjárását is jellemző egy-két — mércéjének szelvényére a szélsőséges vízállások értékét a 20. táblázatban is közöltük.

Most a 21. a—c. táblázatban, — ezen általános és tájékoztató adatok kiegészítéseképpen —, a területünk vízrendszerének gerincét képező befogadóknál egy-egy olyan mérce részletesebben feldolgozott vízállásr-adaitaát közöljük, melyeknek vízállásai a vízjárásra jellemzők és így a jövőre nézve is meglehetősen biztos következtetések levonását teszik lehetővé. Azokra a mérceszelvényekre, ahol ezek az adatok — az észlelési időtartam rövidsége vagy az utóbbi időszakban bekövetkezett, a szelvény víz- szállítóképesíségét egyirányba befolyásoló jelentősebb mederváltozások miatt — nem hogy jellemzők, hanem inkább, félrevezetők lennének, a 20. sz. táblázatban közölt szélsőségeken kívül nem adunk meg további vízállás-adatokat.

Azokat a régebben észlelt szélsőséges vízállásokat, amelyeknek előfordulása a vízfolyás (vízgyűjtő) életében bekövetkezett változások (pl. mederszabályozás, átvezetés) miatt jelenleg már nem várható, táblázatunk összeállításánál figyelmen kívül hagytuk. Az észlelés kezdete óta megváltozott null- pont-magasságú mércék változás előtti adatait a mai állapotra átszámítottuk.

Táblázatunkban — csakúgy mint a 20. sz. táblázatban — az egyes jellemző vízállás-értékek jelölésére a vízrajzi gyakorlatban szokásos szimbólumokat használtuk. Ezek a következők:

KV, NV — a megjelölt időszakban észlelt legkisebb, ill. legnagyobb jégmentes vízállás; KKV, KNV — a megjelölt időszakban (pl. 30 egymás utáni évben vagy 30 év azonos hónapjaiban) észlelt legkisebb, Ш. legnagyobb vízállások középértéke, tekintet nélkül arra, hogy egyikük vagy másikuk jéggel befolyásolt volt;

LKV, LNV — az eddig észlelt legkisebb, ill. legnagyobb, a jelenlegi mederviszonyok közt is lehetséges vízállás;

KÖV — a megjelölt időszak napi (reggeli) vízmérceolvasásainak számtani középértéke;

LKV, LNV — álfójég mellett észlelt szélsőséges vízállások

KV, NV — Zajló jég mellett észlelt szélsőséges vízállások

LKV, LNV — A jég befolyások nemcsak a betű szimbólumok, hanem a vízállás számértékének bekezetezése is jelenti.

Minden vízmércéhez tartozó táblázat 2 részre tagozódik :

a) „Jellemző vízállások” címszó alatt előfordulásának napjával együtt, közöljük az utolsó 30 év, vagy — 1931. után megkezdett észlelés esetén — ennél rövidebb időtartamú KÖV, továbbá az észlelés kezdete óta előfordult jégmentes és — amennyiben ennél szélsőségesebb — jégokozta LKV és LNV értékét. A szélsőségek különbsége a vízállás-ingadozás tartománya, az az a vízjáték. (A szélsőségek feltüntetése ismétlést jelent ugyan a 20. táblázathoz képest, az áttekinthetőség kedvéért mégis itt is közöljük őket.) — E vízállásadatok felhasználásánál, állandóan szem előtt kell tartani, hogy a lefolyási viszonyok egyazon mérce szelvényében sem a hozzátartozó vízgyűjtőterületén sem állandók (részletesebben lásd a 2.3212 pont alatt.) Éppen ezért még a táblázatunkban szereplő, viszonylag megbízható szelvényű mércék szélsőséges vízállásai is rendkívüli zavaró körülményeknek lehetnek eredői és nem mindig jellemzők a vízfolyás életére.

b) „Havi és évi jellemző vízállások” címszó alatt az utolsó (30 éves vagy ennél rövidebb) időszak vízállásadatait dolgoztuk fel részletesebben. A jeges vízállások megkülönböztetésére itt is a Vízrajzi Évkönyvek jelöléseit alkalmaztuk.

14 — zajló jég mellett észlelt vízáüás;

52 — élló jég mellett észlelt vízállás.

Sajnos, előfordulnak olyan, zavaró körülmények is, melyek átmenetileg megváltoztatják a meder lefolyási viszonyait, tehát bizonyos mértékig inhomogénné teszik a vízállás-idősort, de amelyek hatását csak nehezen, vagy egyáltalán nem tudjuk figyelembe venni. Ilyenek lehetnek az ideiglenes jellegű lefolyási akadályok (pl. hidroprovizóriumok duzzasztása), időszakos vízkivételek okozta kisvíz, a sűrűn változó jellegű, kismértékű, egy egyensúlyi állapot körül ingadozó medersűllyedés és emelkedés, kisvízfolyásokon az időnként elburjánzott növényzet stb. A táblázatainkban közölt vízállásadatok felhasználásával ezt a tényt is figyelembe kell venni.

75