Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
nem valamennyi komponens meghatározását szükségessé teszi. Pl. ivóvíz minősítésénél legfontosabb az oxigén- és nitrogénháztartás, valamint a ooli- titer és a lebegőanyag, az öntözésnél az összes oldott só és Na %, a kazántápvíznél a keménység stb. ismerete. Minden vizsgálatnál meghatározzák tehát a következő komponenseket: vízhőfok C°; pH; lúgosság W°, vezetőképesség 10 e-1Q cm-1 ; összes keménység nk°; kalcium, magnézium, kálium, nátrium, vas, szulfát, foszfát, klorid, ammónia, nitrit, nitrát, oxigénfogyasztás, oxigéntartalom mg/lit, oxigén telítettségi %; karbonát, szabad CO 2, BOI5, HCO3; összes száraz anyag, összes oldott anyag, összes lebegő anyag, összes szerves anyag, oldott szerves anyag, összes ásványi anyag, lebegő szerves anyag, oldott ásványi anyag, lebegő ásványi anyag mg/lit. A vízminőség vizsgálatával egyidöben szükséges megállapítani a vízhozamot is. Esetenként szükség van különleges szennyeződések (fenol, króm, cián, stb.) ismeretére is. Vízmintákat általában hossz-szelvónyszerűen (szelvényenként egy-egy pontban), különlegesebb esetekben ezen kívül kijelölt keresztszelvények több pontjában is vesznek. A hossz-szelvény mintavételi helyeit úgy jelölik ki, hogy a beömlő vízfolyások és szennyező források okozta változásokat, és a vízfolyás öntisztító képességét követni lehessen. A keresztszelvény-vizsgálatokat a szennyező források felett és alatt jelölik ki, hogy a szennyeződés egyenletes elkeveredéséről kapjanak képet. A rendszeres ellenőrző vizsgálatok végzésénél a vízmintákat a felszíntől számított 30 cm mélységből veszik. Nagyobb vízfolyások keresztszelvény-vizsgálatánál esetenként, a felszíntől a fenékig mélységi mintákat is vesznek. A vízminták feldolgozását laboratóriumban végzik, erre a célra 2 liter vizsgálandó vizet szállítanak be. Helyszínen történik az oldott oxigén lecsapása, a szabad CO2 és az ammónia ill. oxigénfogyasztás meghatározása. Különleges esetekben a vízminőség napi ingadozását 48 órán át óránként ellenőrzik. A jelenlegi felszíni vízminőségi ellenőrző hálózat gerince a vízügyi igazgatóságoknál működő 12 minőségvizsgáló laboratórium. Ezek évszakonként egy alkalommal — vagy az adottságoknak megfelelően ettől eltérően —, tervszerűen vizsgálják a vízfolyásokat kb. 600 mintavételi helyen hossz-szelvény- szerűen és kb. 20 keresztszelvényben. A meghatározásokat a VITUKI által összeállított vízvizsgálati módszerek szerint végzik, országosan egységesen. Ezeket a módszereket az Intézet a közös csehszlovák—magyar felszíni vízvizsgálatok- végzésénél a Csehszlovákiában használatos módszerekkel egyeztetve alakította ki. A rendszeres felszíni vízminőségvizsgálatok további feladatai: még több adat gyűjtése a vízminőség ingadozásának megállapítására a különböző vízhozamok függvényében, továbbá adatszolgáltatás a vízjogi engedélyek kiadásához és a meglévő vízjogi engedélyek felülvizsgálatához, adatszolgáltatás az 1/1961. Korm. sz. rendelet végrehajtásához, végül a vízfolyások szennyvíz-terhelhetőségének megállapítása. 2.313 öszefüggés a szomszédos területek felszíni vizeivel A területünkre érkező vizek a Kárpát-medence északi, északkeleti — zömmel határon túli — részéből származnak és a Tisza, Bodrog, Hemád, Sajó és Bodva folyó közvetítésével érkeznek. A külföldről érkező, valamint a hazai eredetű vizeket a Tisza gyűjti össze — határt alkotva a 10. és 13., ill. 11. TVK-egységek között —, majd adja tovább a 8. TVK-egységnek. A továbbiakban a fenti kettős bontásban tárgyaljuk a szóbanforgó kérdéseket. 2.3131 A SZOMSZÉDOS TERÜLETEKRŐL ÉRKEZŐ VIZEK A Tisza folyó a 13. TVK-egység területéről érkezik, miután elhagyta a Szovjetuniót. A Tisza vízjárásában, illetve vízkészleteinek alakulásában a felső vízgyűjtők — így a Szovjetunió és Románia területei — bírnak nagyobb jelentőséggel. Az itt végrehajtott nagyobbarányú vízügyi beavatkozások éreztethetik hatásukat a Tisza magyar szakaszán is. Kisebb tározó építkezések nem, míg a nagyobbak — pl. a visóvölgyi — a vízkészletek időbeni megoszlását lényegesen megváltoztatnák, míg az árvizek alakulásában területünkön számba vehető változást nem okoznának. A Szovjetunióval és Romániával Vízügyi Egyezményeink vannak. A szovjet—magyar megállapodás szerint a Tisza, folyó medencéjének vizein egyik fél sem végre olyan cselekményeket, vagy munkát, a vizeket érintő más olyan intézkedéseket, melyele a jelenlegi vízlefolyási viszonyok mellett a másik szerződő fél árterületein kárt okoznának. Ugyancsak e megállapodásban kötelezték magukat a szerződő felek, hogy a fenti területre vonatkozóan a vízgazdálkodási tervezési, kutatási, fejlesztési és építési munkákat egyeztetett munkaterv alapján végzik. A román—magyar egyezmény a határvizek és a határ által metszett vizekre vonatkozó műszaki kérdések szabályozására jött létre. Ebben — többek között — a román fél biztosítja Magyarország számára a román területen levő vízkivételekből az előírt vízhozamok átadását, a vízfolyások egészségügyi feltételeihez és mederállapotához szükséges vízhozamokat, a határ által átmetszett vízfolyásokból táplálkozó, már működő vízhasználatokhoz szükséges vízhozamokat. Csehszlovákia területéről több nagyobb folyó, ú. m. a Bodrog, a Hemád, a Sajó és a Bodva érkezik. E határtmetsző vizekkel kapcsolatos kérdések rendezésére Csehszlovákiával Vízügyi Egyezményt kötöttünk. Az egyezmény szerint a vízfolyások határmenti szakaszain a szerzett jogok sérelme nélkül, a levonuló természetes vízhozam — mesterséges beavatkozással nem növelt — fele részével mindkét fél szabadon rendelkezik, valamint a szerződő felek kötelezettséget vállaltak, hogy nem adnak ki vízjogi engedélyt olyan vízimunkák kivitelezésére, amelyek a vízfolyások víz járási viszonyaira, vagy medrére káros hatást gyakorolnak. Mivel 10 10 TVK 73
