Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
/ sokágú. Mint a TVK III. fejezőiében (itt a 2.202 pontban) is rámutattunk, a tiszalöki duzzasztó befolyásolja a felette levő folyószakaszokat (Tisza, Bodrog’. Ezek a szakaszok különleges középvízi szabályozást igényelnek a káros hordaléklerakodás meggátlására, a mederoldalak elfajulásának megakadályozására. Mint a TVK IV. fejezetében (itt a 2.203 pontban) közöltük, a bodrogközi összes és a taktaközi felső belvízrendszerek a tiszalöki duzzasztás igen erős hatása alatt állanak, aminek következménye a zsilipek huzamosabb zárvatartása, a nagyobb belvízátemelő szivattvú teliesítmények szükségessége, hosszabb szivattyúzási időtartamok. A TVK VI. fejezete (itt a 2.205 ponti tartalmaz adatokat arról, hogy a tiszalöki duzzasztott víz mennyiben szolgába a Tiszából és a Bodrogból történő öntözési vízkivételeket. A TVK X. fejezete tartalmazza a nagylétesítmény részletes leírását, a X. feiezet, valamint itt a 2.209 pont a vízerőtelep szerepét a területünk vízerőhasznosításában. A TVK XT. fejezete fitt a 2.210 ponti foglalkozik azzal, hogy a tiszalöki duzzasztó mit jelent a felső tiszai haióútnak, a víziszállításnak a fejlesztése szempontjából. A TVK XIV. fejezete (itt a 2.213 pont) rámutat azokra a lehetőségekre, amelyeket a duzzasztómű a vízparti üdülés, fürdés, vízisportok tekintetében jelent. Mint látható, a tiszalöki erőmű kihatása területünkön valóban sokágú. A tervezett két nagylétesítmény egyike a Sajó hajócsatorna, másik a Tisza II. vízlépcső. A Sajó hajócsatorna teljesen a 10. sz. TVK területére esik. Bár lényegében a víziűthálózat és a víziszállítás fejlesztését szolgálja, szerteágazó kihatásai miatt a nagvlétesítmények közé sorolták, ezért részletesen a TVK-nk XV. fejezete tárgyalja. A részletes leírása foglalkozik a Sajó menti hajóút múltjával, jelenével és jövőjével. Ez egész tömören összefoglalva a következő: A Sajó völgyi bánva- és ipari termékek, valamint az Alföld mezőgazdasági termékeinek gazdaságos. kölcsönös szállítására már az évszázad elején besorolták a Sajó völgyi hajóutat a meg- valósítandók közé. Az 1908. évi XLIX. te. megépítését el is rendelte. Akkor a hajóútat 123,1 km hosszon Bánrévéig tervezték. 1913-ben első lépcsőként Miskolcig készültek el kiviteli tervek, de az alig megkezdett kiviteli munkák az első világháború miatt félbeszakadtak. Az első és második világháború kört a Sajó völgyi víziút terveit ismételten elővették és átdolgozták. A módosított tervek szerint 1943-ban Tiszapalkonyánál a munkát ismét megindították. A torkolati zsilip alapozása és a kezdő 4,5 km csatornaszakasz el is készült. A munkákat most a második világháború szakította félbe. A korábbi gazdasági tényezők mellett jelenünkben a Sajó völgyi víziút megteremtését rendkívül időszerűvé tette az a körülmény, hogy a második tiszai vízlépcső megépítésével a felső Tisza a legkisebb tiszai vízhozamok idején is biztonságosan hajózható lesz és megszűnik az ország többi bel- hajózási szakaszaitól való elkülönültsége. (L. X. fejezi, 2.210 pont). A felső Tiszán tehát akadálytalanul juthat el a Záhonyba érkező, Borsod megyei rendeltetésű szovjet érc, koksz, fa stb. tömegáru. Borsod megye kapujáig: Tiszapalkonyáig. A Sajó menti hajóúton ez a tömegáru minden átrakás nélkül juthat el közvetlenül a Borsod megyei rendeltetési helyekre. A hivatkozott ismertetés részletesen elemzi a Sajó hajócsatorna várható tömegforgalmát. A Sajó menti víziút terveire jellemző, hogy a legelső (1913.) terv meglehetős mereven ragaszkodott a Sajó medréhez, a második (1943.) terv már hosszabb szakaszokon elhagyja a Sajót. A VÍZITERV által a TVK részére készített tervtanulmány már teljesen szakít a Sajóval és Miskolcig a Sajó jobb, Miskolctól felfelé a Sajó baloldalán haladó oldalcsatornás hajóutat tervez, ami csak Berenténél tér vissza ismét a Sajó jobb oldalára. Lényegesebb adatok a tervből: a csatorna hossza Tiszapalkonyától Miskolcig 29 km a csatorna hossza Tiszapalkonyától Sajók eresztúrig 38 km a csatorna hossza Tiszapalkonyától Berentéig 52 km Megemlítendő, hogy Sajókeresztúr azért kiemelt hely, mert ide van tervezve a tömegáruk egyik legfőbb fogadója: a Borsodi Ércelőkészítőmű. Be- rente pedig a szénosztályozójával a csatorna jelenlegi tervszerinti végpontja. A csatorna a Tisza tiszapalkonyai szintjéről a berentei utolsó böge üzem víz szintjéig kilenc hajózó zsilipen át kereken 40 m-t emelkedik. A szelvényméretek olyanok, hogy egyidejűleg kétarányú forgalmat tesznek lehetővé az 1500 tonnás uszályokkal is. A csatorna a kétszeri Sajó keresztezés miatt két Sajó duzzasztót tesz szükségessé, továbbá 22 út-, vasút keresztezési műtárgyat kell rajta megépíteni. A forgalom kiszolgálására a csatornán egyelőre öt kikötőt terveztünk (Tiszapalkonya 2, Miskolc, Sajókeresztúr és Bérén te 1—1). A terv a víziszállítási vonatkozásokon kívül a következő kapcsolódó kihatásokkal is foglalkozik: a Sajó miskolci duzzasztója felől egy oldalcsatornán vizet tervez átvezetni a kesznyéteni erőmű bocsi Hermád duzzasztó terébe. Az átvezetett vízzel a kesznyéteni erőmű teljesítményét évi 5,4 millió kWó-val lehet megnövelni (1. még X. fejezetet, itt a 2.209 pontot). A Sajótól független hajócsatorna mintegy 50 m3/s árvizet tud levezetni, s ezzel a Sajó főmedrét illetve árvédelmi műveit tehermentesíteni. Az említett 9 hajózsilipnél 4—5 méteres vízszintkülönbségek fognak előállni. Ezekre a helyekre reverzibilis szivattyúkat terveztünk. Ezek a kedvező Sajó vízhozamoknál a bögék felülről lefelé való töltésénél vízerőművekként működhetnek és elektromos energiát termelhetnek, a Sajó kisvízhoza- mainál pedig alulról felfelé Tisza vizével hígíthatják a Sajó elhasználódott vizét. A csatorna végül előnyös a környezetébe települő öntözések számára, a bögék emelt vízszintjéből esetleg gravitációs vízkivételek révén. Megemlíthető még, hogy a csatornaépítés 2,5 millió m’-re becsült építési kavics kitermelést fog jelenteni. A Sajó csatorna építésének előirányzatai a következők: 459
