Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
A VIII. fejezetben feltárt adatok szerint a 2,8 milliós napi vízforgalmat 146 db vízbeszerző helyről elégítik ki. A fogyasztás ingadozásának ki- egyenlítését 90 medence, 19 víztorony, 8 tározótó, összesen 576 620 m3 tározótérrel (21%) szolgálja. Ez a vízforgalom 28-szorosa a terület közműves és közkutas ivóvízforgalmának és az elméleti állandó vízsugárban kifejezett 32,4 mYs teljes és 19,6 m3/s nyersvízigényével az ország összes ipari vízigényének többmint 1/3-át teszi ki. Megállapítható, hogy ez a tetemes vízmennyiség nem áll mindig kellő mennyiségben és minőségben rendelkezésre. A Berentei Hőerőműnél és a miskolci LKM-nél vízmennyiségi, úgy ennél, mint több más üzemnél olyan vízminőségi problémák merülnek fel, amelyek szükségessé teszik az illető üzemek belső forgató és vízelőkészítő berendezéseinek igen költséges üzemeltetését. A fejlesztési tervek lényegében két irányelv körül csoportosulnak. Egyik a meglevő ipartelepeink és üzemeink jobb és biztonságosabb vízellátása mellett ezen üzemek bővítésével járó ipari többlet vízigényeinek kielégítése, másik az országos iparfejlesztési tervek végrehajtása, az ipar decent- ralizálódása és egyes települések iparral való ellátása során létesülő új ipartelepek ipari vízzel való ellátása. A fejlesztési tervünk a területen 20 települési helyen összesen 166 iparteleppel számol. Köztük olyan új nagy óbbakkal, mint a Berentei Vegyiművek, a Berentei Pernye-Betonelemgyár, a Szend- rői Cementé és Mészmű, Encsi Gépipari Üzemek, Sárospataki Konzervgyár, Füzesabonyi Gépipari Üzemek stb. A fejlesztés az ipari vízellátás terén el akarja érni a vizek tisztaságának legmesszebbmenő megóvását, a visszaforgatás legazdaságosabb mértékét, ezáltal a nyers vízigény lehető lecsökkentését. Ugyanis a fokozódó vízigények így is csak a felszíni vizek fokozatos tározásával lesznek kielégíthetők. A fejlesztési terveink csak 1980-ig terjednek. A fejlesztési tervek szerint a tervidőszak végén az összes ipari vízigény 4 174 500 m*/nap lesz. Ebből nyersvíz beszerzés csak 1 826 100 m’/nap (44%), a vízvisszaforgatás pedig 2 348 400 mVnap (56%) lesz. Tehát közel fordítottja a kiinduló 1960-as állapotnak. A beszerzendő nyers víz megoszlása: Vízbeszerzés mVnap Felszíni víz 1 746 800 Talajvíz 11600 Partiszűrésű víz 600 Rétegvíz 12 600 Karsztvíz 6 600 Közműtől vásárolt 47 900 összesen: 1 826 100 A terv a nyersvíz beszerzést a jelenlegihez képest csak 10%-kal növeli s a beszerzett mennyiségből továbbra is a felszíni víz marad az uralkodó (96%). A beszerzett nyersvízből a közművektől vásárolt 47 900 m3/nap-on felül további 13 900 m3/nap lesz minőségi víz. Ezekből az ipar minőségi vízigényen felül az ipar felhasznál 136 000-re előirányzott ipari dolgozó ivóvízellátására 15 300 m3/nap Ipari lakótelepen lakó 60 000-re előirányzott dolgozó ivóvíz- ellátására 9 700 m3/nap összesen: 25 000 m3/nap vízmennyiséget. A fejlesztési tervek szerint a 4,2 milliós (48,7 m8/s teljes és 21,1 m8/s nyers elméleti állandó víz- sugratú) napi vízforgalmat 166 db víznyerőhelyről tervezik kielégíteni. A fogyasztás ingadozásának kiegyenlítését 101 medence, 21 víztorony, 7 tározótó, öszesen 649 200 m3 tározótérrel (15,6%) fogja szolgálni. Megemlítjük, hogy a fejlesztéshez az alábbakat irányoztuk elő. Földmunka Betonmunka Öntöttvas Acél- és acélszerkezet Azbeszt-cement Gépészeti berendezések Évi energia igény A fejlesztés költségei 210 000 m5 13 800 m3 3 780 tonna 400 tonna 1 310 tonna 150 tonna 14,4 millió kWó 333 millió Ft 2.208 Települések, ipartelepek csatornázása és a víz tisztaságának védelme Ezzel a kérdéscsoporttal a TVK IX. fejezete foglalkozik. Itt tulajdonképpen a házi szennyvizek, lakótelepi, belsőségi csapadékvizek, ipartelepi szennyvizek és csapadékvizek csatornákon történő elveztéséről és az összegyűjtött szennyvizek tisztításáról beszélünk. A fejezet is ebben a bontásban tárgyalja, külön véve a települések csatornázását és külön az ipartelepek csatornázását. A) Települések csatornázása A települések házi szenny- és belsőségi csapadékvízcsatornázása bár erőteljesen meggyorsult a legutóbbi 15 évben, mégis a vízellátás fejlődéséhez képest lemaradt, mert a lakosságunknak már 49,6 %-a van ellátva jó ivóvízzel (1. előző fejezetet), ezzel szemben csak 15,4%-a (128 070 fő) él csatornázással ellátott területen. Ez a lakosszám az előző fejezetben felsorolt 4 városban, illetve további 12 ipari és bányászati településen él. Ezek összes lakossága 281 773 fő, aminek 46%-át teszi ki a fenti csatornázással ellátott lakosszám. Ezt a csatornázási fokot az alábbi művek szolgálják: szennyvízcsatornák hossza csapadékvízcsatornák hossza nagyobb szennyvíztisztító telepek száma tisztítótelepek kapacitása tisztítótelepek terhelése 187,2 km 89,3 km 23 db 17 400 mVnap 11 400 m'/nap A nagyobb telepek túlnyomó részéről (21 db) élővízfolyásba jut a víz, s az élővízfolyások jelenléte teszi lehetővé a csapadékcsatornák elválasztórendszerben való üzemelését. Nagy hiányosság, 452
