Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)

XVI. fejezet. A vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolatai

bízható módon értékelni. A távlati terveket az alábbiakban vázoljuk.

a) Komoly elképzelések vannak a keletszlovákiai alföldön és a Bodrogközben 50 000 ha-on altalaj- és 70 000 ha kiterjedésű területen más rendszerű (főleg permetező) öntözés megvalósítására. Ezeknek a vízszükségletét részben a vihorláti tározóból, részben a holtmedrekből tervezik fedezni. Amennyiben a szükséges öntözővíz így nem volna biztosítható, akkor a vízigényeket a Tiszából, a Bodrogból, az Ungból és a Latorcából kiemelt vízzel szándékoznak kielégíteni.

b) A Sajó és a Rima, valamint ezek nagyobb mellékfolyásainak völgyében is létesítenek öntözőtelepeket cca 0000 ha terjedelemben. A szükséges öntözővíz biztosítására előkészítés alatt állanak az említett folyók völgyeiben kisebb-nagyobb tározók építése, melyekből a nyári kisvizek idején a Sajó kisvízhozamát csehszlovák területen 5,86 mVs-ra kívánják emelni. Ezek a tározók a tervek szerint 1969. év után fognak megépülni.

c) A Hernád-völgy Kosice (Kassa) alatti szakaszán az ármentesítés végrehajtása után szintén létesülnek öntözőtelepek. Ezeknek a vízszükségletét a Ilernádból és részben Kassa, valamint a Kelet-Szolvákiai Vasmű (tisztított) szennyvizeiből tervezik fedezni. A Hemádból az öntözések céljaira 400 lis vízmennyiség igénybevételét irányozták elő, amit az ipari vízellátás céljára szolgáló rúzsán tározóból szándékoznak pótolni.

d) Kisebb jelentőségű öntözések megvalósítását tervezik a moldavai (Felső Bódva-völgy) síkságon is.

Halászati vízhasznosítás

a) A Feketevíz árterének mélyebb részén Senne (Ungszenna) mellett mintegy 300 ha nagyságú területen létesül halastó 1965 végéig.

b) 1975-ig a moldovai síkságon tervezett halastavak is elkészülnek.

Ivó- és ipari vízellátás

a) Kosice (Kassa) és 12 község több mint 100 000 lakosának ivóvízellátására regionális vízvezeték létesül Drienovce (Somodi) község és Kosice között. A szükséges vizet a Somodiban lévő 300 1/s — közel állandó — vízhozamú karsztforrás foglalásával biztosították, melyből 250 1/s-ot vesznek ki. A vízmű 1962. évben kezdte meg üzemét. Az említett forrásfoglalás érezhetően csökkenteni fogja a Bódva kisvízhozamát, mert eddig a forrás teljes egészében a Bódvát táplálta. Az itt kieső víz- mennyiséget a moldavai síkság mélyfekvésű rétjeinek tervezett lecsapolása révén a Bódvába kerülő talajvizek előreláthatólag nem fogják pótolni.

b) Mint már említettük, regionális vízmű létesül a Slovensky Nővé Mesto (Sátoraljaújhely) és Cierna (Ágcsernyő) között települt 32 község 42 000 lakosának egészséges ivóvízzel való ellátására is. Ez a vízmű a Rony va balpartján lévő kavicsmező vízkészletét veszi igénybe. Első ütemét 75 1/s, végső kiépítésében 150 1/s víz kitermelésére

és szállításáar tervezik. A vízmű 1963. év elején lépett üzembe.

c) A Kosicétől (Kassától) délnyugatra épülő Keletszlovákiai Vasmű részére szükséges 2,5—3,0 mVs vízmennyiség bizosítása végett Kysak (Abos község) felett, a Hernád és a Gölnic patak összefolyásánál 1963. évben építeni kezdték az óruzsini tározót, mely 310 ha nagyságú területet fog igénybe venni. Szó van arról is, hogy a vasmű részére szükséges évi 42 millió m3 tározott vízmennyiség víznívója felett — ha az lehetséges — a tározó víz- nívójának emelésével ivóvízellátás céljára is tár óznak vizet. A tározót a Hernád nagyvizeivel töltik fel, ami az előzetes számítások szerint a Hernád 1%-os árvizét 130 mVs-mal fogja csökkenteni. Viszont a tározóból történő vízleeresztésekkel a Hernád hidasnémeti vízmércéjénél eddig észlelt 3,60 m3/s minimális vízhozamot, 9,24 mVs-га fogják emelni.

d) Az árvízcsúcsok visszatartása mellett fontos szerepe lesz az ipari vízellátás megjavítása terén az Ondaván felépülő Völgyzárógátas tározónak, különösen a hencovcei (hencfalvai) falepárló és feldolgozó üzem szempontjából. Ezenkívül előnyösen fogja éreztetni hatását a völgyzárógáttal egyidejűleg megépülő vízierőművön átbocsátóit, nagyjából állandó jellegű vízmennyiség az Ondava Hen- covce alatt elszennyezett kisvizeinek hígítása tekintetében is.

e) Meg kell még említenünk a részben hasonló célból a Tapolyon Hanusovcénál, valamint a La- borcon Koskovcánál tervbevett völgyzárógátas tározókat is, melyek 1965 után fognak megépülni.

Szennyvízelvezetés és a vizek tisztaságának védelme

A csehszlovák 15 éves vízgazdálkodási terv alapján 1961-ben üzembe helyezték a Rimát fenollal szennyező likiéri (likéri) fafeldolgozó és egyéb üzemek szennyvíztisztító berendezését. A Hernád szennyeződésének megakadályozására Piskanova Vés (Igló) Smokovec (Tátrafüred és Kosice (Kassa) városokban létesül 1965-ig szennyvíztisztító berendezés. Ugyancsak 1965-ig tervezik üzembe helyezni a Labore szenyezésének elhárítására Michalovce (Nagymihály) szennyvíztisztító berendezését is. Megoldásra kerül a Tarnavát szennyező trebisovi (tőketerebesi) cukorgyári és városi szennyvizek tisztítása is 1965 év végéig.

Bár a hencovcei falepárló és feldolgozó üzem tudomásunk szerint rendelkezik szennyvíztisztító berendezéssel, de ennek kapacitása az üzem nagyarányú fejlődése következtében már túlságosan kevés az ipartelep szennyvizeinek Uszítására. Ennek ellenére a szlovákiai 15 éves terv tudomásunk szerint még utalást sem tartalmaz a berendezés bővítésére, csupán az ondaván létesülő völgyzáró- gátas tározóból bebocsátásra kerülő víz hígító hatását említi.

A 10. sz. TVK területének vízgazdálkodását súlyosan érintik a Sajó vízgyűjtőjében lévő ge- merska-horskai (özörényi) és slavosovcei (szlabosi) cellulózé- és papírgyártó üzemekből kikerülő elégtelenül tisztított szennyvizek is. A kielégítő tisz391