Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)

XVI. fejezet. A vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolatai

aljaúj hely vízmüvének 1911. év óta üzemben lévő kútsora is, ezért veszélyeztetve láttuk Sátoraljaújhely vízellátását.

A két fél érdekeinek megóvására a XVIII. KMB úgy határozott, hogy a víztartó kavicsréteg vízkészletének, illetve az ebből kivett vízmennyiségek természetes utánpótlása mértékének megállapítása céljából kutató fúrásokat és próbaszivattyúzásokat végez mindkét állam a saját területén. Ezek eredményének közös kiértékelése után fogják megállapítani a kutakból kitermelhető maximális víz- mennyiséget.

Szennyvízelvezetés és a vizek tisztaságának védelme

Az északmagyarországi nagyobb vízfolyások vízminőségében néhány év óta tapasztalt rohamos romlás arra késztette a magyar meghatalmazottat, hogy a KMB XX. ülésszakán javaslatot terjesszen elő a határvizek tisztaságának megóvása tárgyában. Ebben az ügyben megindult tárgyalások első szakaszában a felek megegyeztek a határon átlépő vizek szenyezettségének módszeres ellenőrzésében, valamint abban, hogy az ellenőrzést végrehajtó munkabizottság első lépésként a Bodrog, Hernád, Sajó és Bódva folyók vizének vizsgálatára alakul meg. Működését 1961. április 18-án és 19-én eszközölt közös helyszíni mintavételezésekkel kezdte meg.

V ízerőhasznosítás

A vízerőhasznosítás tárgykörében a KMB magyar és csehszlovák meghatalmazottai általában csak közvetve és utólag értesültek olyan kérdésekről is, melyek szoros kapcsolatban voltak a KMB hatáskörébe utalt vízgazdálkodási ágazatokkal. Ezért a két fél 1960. évben megegyezett abban, hogy minden KMB ülésszakon a meghatalmazottak jelentés formájában felváltva tájékoztatják a KMB-t a Vízerő Bizottságnak arról a munkájáról, melyet két KMB ülésszak között végzett.

3.2 Egyezményekkel nem szabályozott vízgazdálkodási tevékenységek

A fentiek szerint számos vízgazdálkodási kérdésben sikerült az elmlút évek során egyezségire jutni a csehszlovák féllel. Nem sikerült azonban általában a „hatáxmenti” vízfolyások mellékvölgyeiben és a „határmenti” vízfolyások országhatáron kívül eső szakaszain, illetve ezek vízgyűjtőjén tervezett, vagy végrehajtott vízimunkák vonatkozásaiban közös nevezőre jutni, mert ezekre a kérdésekre az érvényben lévő egyezmény nem terjed ki. Létezésükről általában csak e vízfolyások magyar szakaszain tapasztalt káros jelenségek alapján, vagy véletlenül lehet tudomást szerezni.

A továbbiakban a közös vízgyűjtők csehszlovák szakaszán folytatott, vagy tervezés alatt álló olyan vízügyi tevékenységekről emlékezünk meg, amelyekre egyezmények nem vonatkoznak, de amelyek érintik, illetve érinteni fogják Észak-Magyarország vízgazdálkodását. Az ezek között előforduló többcélú létesítmények ismertetését elsőrendű céljuknak megfelelő szakágazatnál közöljük.

Ármentesítés és folyószabályozás

a) A csehszlovák vízügyi szervek az országhatártól felfelé Ladamoviec (Ladamóc) községig terjedő szakaszon az 1960. év folyamán megindították a Bodrog hiányzó árvédelmi töltéseinek kiépítését és a meglévő megerősítését 1400 m’/'s árvízmeny- nyiség alapulvételével.

b) 1956. évben megindult a Latorca 51 km hosz- szú csehszlovák szakaszának mederrendezése (igen sok átvágással), valamint bal- és jobbparti árvédelmi töltésének kiépítése a szovjet—csehszlovák határtól a Labore torkolatáig. Ez a munka 1960. év végén befejeződött.

c) Ezt követte a Labore mederrendezése és árvédelmi töltéseinek kiépítése a Latorcától Mező- nagymihályig terjedő szakaszon.

d) Megindul az Ung 22 km hosszú csehszlovák szakaszának mederszabályozása és mindkét oldali árvédelmi töltéseinek megépítése is.

e) A Kelebszlovákiai Alföld fentiekben említett ármentesítéseinek és mederszabályozásainak sorát a Duna vízfolyás mederrendezése és ármentesítése zárja le a vízfolyás torkolatától Nacina Ves-ig. Ezen kívül Michalovce (Nagymihály) fölött gondoskodnak a folyó nagyvizeinek a Laboréba, illetve ezen keresztül a vihorláti tározóba történő átvezetéséről.

f) A kelet-szlovákiai ármentesítések szoros tartozékát fogja képezni a Michalovcétól (Nagymihály) keletre, 1963. évben elkészülő hatalmas, ún. vihorláti tározó. Ez a Labore 600 mVs maximális árvízéből 500 m’/s-t fog tárolni és így a Labore alsó szakasza csupán 100 m’/s víztömeget fog a Bodrogba szállítani. Ugyancsak ez a tározó fogja befogadni a Feketevíz Luckától (Vámoslucska) északra lévő szakaszának és mellékvizeinek egész évi teljes vízhozamát is, ami szintén a Labore alsó szakaszának, illetve a Bodrognak a tehermentesítését eredményezi árvizek idején.

g) Rendkívül hosszantartó csapadékos időjárás alkalmával a vihorláti tározó üzembeállítása után is előfordulhatna, hogy a Bodrog árvízi hozama csehszlovák területen 1400 mVs fölé emelkedik. Ennek kiküszöbölésére a Latorca jobb partján, az Udocs patak és a Labore, továbbá a Labore és az Ondava közötti térségben két időszakos tározó létesítését tervezik. Ezeket a tározókat a Latorca jobbparti töltésébe építendő zsilipek felnyitásával fogják részben, vagy egészben megtölteni abban az esetben, ha a Bodrog árvízhozama a Streda nad Bodrogom-i (Bodrogszerdahely) vízmércén az 1400 m'/s-ot meghaladja.

Az a)—g) pontok alatt ismertetett létesítményekkel Kelet-Szlovákiában 45 000 ha terület mentesül az árvizektől és válik mezőgazdaságilag biztonságosan művelhetővé.

h) 1962. évben indul meg az országhatár felett cca 1,0 km-rel betorkoló Rima folyó ármentesítése és mederszabályozása. Ennek térjed élni érc nincsenek adataink.

389