Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
Előszó
Előszó Korunkban vitathatatlan a vízgazdálkodás rendkívül nagy jelentősége. Parancsoló szükségesség, hogy a vízgazdálkodással a maga sokrétű, egymással összefüggő vonatkozásainak figyelembevételével, komplex természeti, valamint népgazdasági kihatásaiban térbelileg átfogó módon és nagy időbeni távlatokban foglalkozzunk. A 2001/1961. sz. Kormányhatározat Vízgazdálkodási Keretterv készítését rendelte el. A Területi Vízgazdálkodási Kerettervek szempontjából az ország a szorosan összetartozó vízgyűjtőterületek figyelembevételével tizenhárom vízgazdálkodási egységet alkot. Ezek egyike a jelen: 10. Észak-Magyarország Területi Vízgazdálkodási Keretterve. Észak-Magyarországon azt a területet értjük, amely magában foglalja Borsod-A'baúj-Zemplén megye egész, valamint Heves megye keleti területét a Laskó és a Tárná patakok közötti vízválasztó vonalig. Ez egyike az ország legkomplexebb vízgazdálkodási területeinek, ahol az összes vízgazdálkodási szakágazati tevékenység szükségessége felmerül. Vannak ár- és belvízmentesítendő sík vidékei, szabályozandó, sőt hajózható folyói, kis vízfolyásai, vízgyűjtőterületek rendezését kívánó domb- és hegyvidékei, öntözésre váró síkságai, víztározásra alkalmas völgyei, vízerőhasznosítási lehetőségei, ásvány-, gyógy- és hévizei. Területünkön van az ország igen jelentős ipari és bányászati bázisa, ami igen nagy feladatot jelent az ipari és ivóvízellátás, valamint a vizek tisztaságának védelme szempontjából. Észak-Magyarország Területi Vízgazdálkodási Kerettervének készítésénél figyelembe kellett venni a szomszédos csehszlovák vízgazdálkodási tevékenységet is. A Keretterv irányterv, amelyet mind a vízgazdálkodás, mind az egyes népgazdasági ágak távlati és éves terveiben előirányzott, a vízgazdálkodást érintő feladatok kidolgozásánál figyelembe kell venni. Vízgazdálkodási Kerettervünk a felsorolt vízgazdálkodási szakágazati tevékenységek 1960 dec. 31-i helyzetéből indul ki és figyelembe veszi Észak-Magyarország távlati fejlesztési feladatait. A felsorolt igények kielégítése mellett Észak- Magyarország szerteágazó vízgazdálkodási feladatainak Kerettervben történő összefogása alapos munkát, de egyben megtisztelő feladatot is jelentett. A terv készítésében igazgatóságunk dolgozóin kívül számos külső szakértő is résztvett. A tervek még készítésük alatt a párt, a tanácsok és társadalmi szervek képviselőiből alakított bizottságok révén széleskörű társadalmi felülbírálat alá kerültek. A tervben foglaltakat még sem tekintjük lezártnak, merevnek, hanem olyan alapadatoknak, amelyeket az esetleges változások figyelembevételével folyamatosan lehet módosítani, illetve kiegészíteni. Bízvást remélhető, hogy az Északmagyarországi Területi Vízgazdálkodási Keretterv hiánytalanul ki fogja elégíteni a Kormányhatározat szabta célkitűzéseket. Miskolc, 1964. november hó. Vezse Sándor vízügyi igazgató I u 5
