Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
I. fejezet. A vízgazdálkodás szerepe és jelentősége a népgazdaságban
tartósa továbbra is állami feladatot képeznek, s ezek költségeiről az állam saját költségvetésében gondoskodik. Ugyancsak az állami költségvetésben kell biztosítani az elsőrendű főművekre támaszkodó és egy nagyobb vízgazdálkodási egységet szolgáló (П. kategóriába sorolt) vízimunkálatok költségeit is, de ezekhez az érdekeltek a vízimunka által nyújtott haszon arányában érdekeltségi hozzájárulásra kötelezhetők. Végül kimondja a Kormányhatározat, hogy az előbbi állami feladatokon kívül eső (ún. III. kategóriás) vízgazdálkodási munkák végrehajtására a helyi érdekeltek, ill. az e célra alakult Vízi Társulatok a hivatottak. Az új típusú vízitársulatok önálló jogi személyek, s autonóm hatáskörükben önmaguk döntenek a saját vízkárelhárítási, vagy vízhasznosítási céljaik eléréséhez szükséges munkákról s az ezzel járó költségek, anyagok és munkaerő fedezetéről, ill. előteremtéséről. Ezekről az 1957. évi 48 sz, tvr. és ennek végrehajtásáról szóló 19/1958. (II. 21.) M. T. sz. rendelet intézkedik. E rendelkezések szabályozzák az új típusú vízitársulatok állami támogatásának mérvét is. Az erre a célra létesített „Vízügyi Alap”-ból évenként rendszeresen visszatérő és a társulati tagok által befizetett hozzájárulás 25%-áig terjedhető vissza nem térítendő összeggel, a Tanácsok költségvetéséből évenként rendszeresen visszatérő összeggel, a műszaki tervezés, a műszaki irányítás kedvezményes biztosításával, adó- és illeték-mentességgel segíti, a népgazdaságunk ezeket a vízdtársulatokat. Egyébként a társulatok felügyeletét szervezési, műszaki és pénzügyi szempontból az illetékes Vízügyi Igazgatóság, mezőgazdasági és termelési szempontból a megyei és járási tanácsok mezőgazdasági osztályai, ill: szakigazgatási szarvéi látják el. A fentiek alapián a 10. sz. (Észak-Magyaror- szág) vízgazdálkodási területen eddig az alábbi új típusú vízi társulatok alakultak: Komplex (vízrendező és nyárigát) vízgazdálkodásuak Bodrogzúgi Belvízrendező és Nyárigát Társulat Területe: Délborsodi Vízgazdálkodási és Nyárigát Társulat Területe: Vízhasznosítók : Egervölgyi Vízgazdálkodási Társulat. Területe: 9 280 ha Vízrendezők: Alacskai Vízrendező Társulat Területe: 855 ha Bodrogközi Belvízrendező Társulat Területe: 56 600 ha Délborsodi Belvízrendező Társulat Területe: 11 850 ha Kásgyőri Vízkárelhárító Társulat Területe: 19 ha Sályi Vízrendező Társulat Területe: 102 ha Novaji Vízrendező Társulat Területe: 1880 ha Kissikátori Vízrendező Társulat Területe: 700 ha Taktaközá Vízgazdálkodási Társulat Területe: 25 800 ha A társulatok működésére és eredményeire jellemzésül közölhető, hogy ezek a társulatok az 1961. évben 3,6 millió Ft értékű vízimunkát végeztek el. Meg kell emlékezni még egy igen fontos körülményről. Mint korábban előadtuk, a 10. sz. (Észak- Magyarország) vízgazdálkodási terület északról és északkeletről országhatár határolja. Ez a határvonal olyan jelentős vízfolyásokat metsz, mint a Tisza, Bodrog, Sajó, Hemád, Bódva. Ezeknek a vízfolyásoknak az országhatáron kívül fekvő vízgyűjtőterülete sokkal jelentősebb, mint a határunkon belül fekvőké. És jelentősebb azoknak a kis vízfolyásoknak a vízgyűjtőterületénél is, amelyek a területünkön erednek, és itt is torkollnak a befogadóba. Vízgazdálkodásunkat tehát rendkívül élesen érintik azok a vízgazdálkodási műveletek, amelyeket az említett vízgyűjtőterületeken a határainkon kívül végeznek. Az érdekek figyelembevételére, a célok egyeztetésére a Közös Műszaki Bizottság révén állandó és eleven kapcsolatot kell a szomszédainkkal fenntartani. Ezzel részletesen a jelen kerettervben egy külön fejezet foglalkozik. összefoglalásképpen közölhető, hogy a 10. sz. vízgazdálkodási terület kiterjedése 8 265 km2. Ezen belül egy megyed jogú és négy járási jogú városban, illetőleg két megye 17 járásában fekvő 399 községében jelenleg 832 013 lakost érint a vízgazdálkodás. Mint az eddigiekből is látható, ezen a területen a vízgazdálkodás ősi állapotából napjainkra a vízgazdálkodás minden ágazata fejlődött és élesen jelentkezik. Hatalmas terüelteket védenek az árvédelmi töltéseink, mentesítenek a belvízcsatornák. Komoly feladatot jelentenek a területhez tartozó folyamszakaszok. Területünk egyike a legsűrűbb kis- és középhálózatúaknak, s élesen jelentkezik az erózió, a vízmosások, a nagyesésű lejtők miatt a vízgyűjtőterüeltek rendezése. A feltárás mutatja, hogy milyen jelentősek, de eddig még kellőképp ki nem használtak az öntözési lehetőségek, a tározási lehetőségek, a halászat, s itt főként a magas szinttájú haltenyésztés is. Ez a terület sűrűsödött be legfokozottabfoan bánya- és ipartelepekkel, s ez a folyamat nem állt meg. Következésképpen itt van az ország legsúlyosabb ipari- és ivóvízellátási igénye, itt jelentkezik legélesebben máris a vízforgatás szükségessége, a szennyvíztisztítás, a víztisztaság-védelem. A nagyesésű vízfolyások vízi energiát rejtenek. Területünk nem szegény gyógy- és hévizekben sem. A feltárt vizek, s az északmagyarországi magaslati tájak számos vízmenti üdülési lehetőséget tárnak elénk. Az ipari és bányavidékek pedig parancsolóan vetik fel a tömegáruk olcsó, víziúton való szállításá5170 ha 32 200 ha 28
