Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
Èdelény A község ivóvizét a jövőben a BRV szolgáltatja. A jelenleg ellátott 3 400 főn kívül a jövőben további 8 550 fő vízellátásáról kell gondoskodni. A távlati vízigény 1 700 m3/nap. A várható ipari vízelvonás 100 m3/nap. A község részére 18 km új nyomócsőhálózatot kell lefektetni, melynek beruházási költsége 4,6 millió forint. Rudabánya A községben kiépítendő nyomóvezetékhálózat a BRV hálózatához csatlakozik. A távlati lakoslétszám a tervidőszak végén 5 395 fő. A szükséges vízmennyiség — figyelemb évévé a 100 m3/nap ipari vízelvonást is — 800 m3/nap. A nagy vízigényű üzemek víziellátását külön ipari vízmű biztos- sít ja. A vízműbővítés során mintegy'' 9 km hosszú elosztóhálózat fektetése szükséges, melynek létesítési költsége 2,7 millió forintra becsülhető. Sajószentpéter A tervidőszak végén 18 300 fő lakosszámú község jövőbeni vízigénye a 400 m3/nap ipari vízelvonással együtt 2 500 m3/nap. Az építendő elosztóvezetékek összes hossza 36 km, beruházási költsége 13,4 millió forint. 2. Városi, községi vízművek Az Északmagyarországi TVK területén városi, illetve községi vízművek jelenleg összesen 175 395 fő ivóvízellátását biztosítják, ami a teljes lakosszámhoz viszonyítva 21%-nak felel meg. A tervidőszak folyamán a városok és egyes nagyközségek nagymértékben fejlődnek és ezzel párhuzamosan a vízellátás módjával, a víz minőségével és mennyiségével szemben támasztott igényük is emelkedik. Fejlesztési tervünk értelmében 1980-ig 9 db új, illetve bővített központi vízmű előreláthatólag kereken 463 000 fő (46%) ivóvízellátását fogja biztosítani. A vízművek előirányzott napi víztermelése 126 000 m3, melyből az ipar kb 39 000 m3-t von el. Az egy ellátott főre jutó fajlagos víztermelés tehát 190 1/nap, a jelenleginek mintegy 1,5-szerese, A vízművek fő- és elosztóvezetékei 690 km összhosszra, a víztározás műtárgyai pedig 26 300 m3-re bővülnek. A városi és községi központi vízművek bővítésével, illetve létesítésével kapcsolatos beruházási igény kereken 462 millió forint. Miskolc város fejlesztése során ellátandó lakosság száma 1980-ban 236 700 fő lesz. Ezt a létszámot a vízmű jelenlegi kiépítettsége mellett csak 44%-ban képes ellátni. A bővítés során tehát további 132 846 fő vízellátásáról kell gondoskodni. A távlati napi vízigény 74 800 m3, amiből a jelenlegi vízmű 35 000 m3-t tud a jövőben is biztosítani. A szükséges többletvízmennyiség tehát 39 800 m3, amiből a Szinva forrás foglalásával 8 000—15 000 m3/nap a tapolcai vízmű bővítésével 8 000—12 000 m3/nap szerezhető be. A fenti víznyerőhelyeknél a vízhozam rendkívül változó és feltételezhető, hogy éppen a csúcsigény idején nem tudják a megfelelő víz- mennyiséget biztosítani. Ezért csúcsvízmű létesítéséről kell gondoskodni, ami vagy az ún. Keleti víznyerőtelep, vagy a Forrás-völgyi tározó megépítésével valósítható meg, A Keleti Vízműre vonatkozóan a következő elgondolások kerülhetnek szóba: 1. Felszíni vízmű a Bársonyos malomcsatornán. 2. Kis-Sajó menti talajvíz igénybevétele, esetleg vízdúsítással. 3. Partiszűrésű kutak telepítése a Hemád mentén. 4. Kutak telepítése a Sajó hordalékkúpjára. A fenti javaslatok közül az 1. esetben teljes tisztítás, a többinél pedig vastálam tás szükséges. Bármelyik alternatíva kerül elfogadásra, a csúcsa vízmüvet 25—30 000 m3/nap kapacitásra kell megtervezni. Amennyiben a kívánt vízmennyiség így sem biztosítható, úgy szóba jöhet a Forrás-völgyi tározó megépítése is. A legmegfelelőbb és leggazdaságosabb megoldás kiválasztását célzó vizsgálatok jelenleg még folyamatban vannak. A kiépítendő, továbbá a meglévő vízművek együttes kapacitása a lakosság részére 100%-os vízellátottságot fog biztosítani. Az egy főre jutó víztermelés a 31 100 m3/nap ipari vízelvonás figyelembevételével 230 lit/пар. A város körvezeték- rendszerű fővezetéke 0 100—500 mm-es azbeszt- cement és öntöttvas csövekből épül. A tervezett új nyomócsőhálózat hossza 140 km. A bővítés során 2 db (1 000 + 500 m3-es) víztorony, valamint 3 db (5 000 + 1 000 + 500 m3-es) medence megépítése szükséges. A tároziható vízmennyiség így a jövőbeni víztermelés 21%-ára adódik. A felszíni vízkivételi helyről nyert víz teljes tisztításra szarul. A karszfarrások vize csak klórozást igényel. A vízműbővítés 318 miliő forint beruházási költsége a következő főbb tételekből tevődik össze: Szinva forrás foglalása Tapolcai víznyerőtelep bővítése Csúcsvízmű építése 2 db víztorony építése 3 db medence építése 140 km hosszú csőhálózat építése Kutatás, tervezés stb. Összesen: 54,2 millió Ft 27,6 millió Ft 91.0 millió Ft 3,5 millió Ft 5,1 millió Ft 116,6 millió Ft 20.0 millió Ft 318íf millió-Ft Eger város távlati lakosszáma 70 300 fő. A jelenlegi vízmű viszont csak 32 000 fő ellátására alkalmas. A bővítés során tehát további 38 300 fő vízellátását kell biztosítani. A távlati napi vízigény az ipari üzemek fogyasztásával együtt 19 000 m3. Minthogy a vízmű jelenlegi kapacitása csak 6 700 m3/nap, a fejlesztés során további 12 300 m3 víz- mennyiség beszerzéséről kell gondoskodni. Ez részben a meglévő víztermelőtelep bővítését (6 300 m3), részben karsztforrások bekapcsolását (6 000 m3) teszi szükségessé. A kutak vize szivattyúzással, a karsztvíz gravitációsan jut a tározómedencékbe, 266
