Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás
Évi összes költség: K+ ~ 10,128 millió Ft. T—KiJövedelmezőségi mutató: J =-----------= 0,14 I Fa jlagos építési költség: i = —— = 31 140 Ft/ha. F Megtérülési idő: t = ----—— = 7,2 év. T— K+ A felső Bódva-völgy halastavait gazdasági hatékonysági szempontból az alábbi adatok jellemzik: Vízfelület: F = 150 ha. Beruházási költség: I = 4,930 miliő Ft. Évi bruttó hozam: T = 1,992 millió Ft. Évi összes költség: K+ — 1,182 millió Ft. ....................... T—K+ Jovedelm ezosegi mutaito: j = I Fajlagos építési költség: i = —— = 32.870 Ft/ha. F 0,16 Megtérülési idő:t —-----------=6,1 év. T—K+ A természetes vizek halhozamainak növelése — a pisztrángos vízolyások kivételével — nem igényel közvetlen beruházást. Legfontosabb feladat az ivadékpótlás. Az ivadéknevelő tavak létesítésével kapcsolatos költségeket a tógazdaságokban tervei kapcsolatos költségeket a tógazdaságok hatékonysági vizsgálatánál vettük figyelembe. A természetes vizek a tógazdaságokban termelt ivadékokat tenyésztik tovább. Az ivadéknevelés költsége közvetlenül a kid ago tt halmennyiséget terheli, és mint üzemköltség jelentkezik. A pisztrángos vízfolyásokon végzendő munkák költsége km-enként kb. 50 000 Ft, ami kb. 100 000— 150 000 Ft/ha-nak felel meg. A patakokat 10—15 évenként tisztogatják, tehát a fenékgátakat még az elévülési idő bekövetkezte előtt el kell bontani. A természetes vízi pisztrángtenyésztést elsősorban az üdülés, illetve a sportlehetőségek érdekében fejlesztjük. A gazdasági hatékonyság itt csak másodrendű kérdés, és nem is mutatható ki. A haszon jelentős része ugyanis a turista- és idegenforgalom fellendülésében nyilvánul meg. A tározók halászati hasznosítása külön beruházást nem igényel, minthogy a rendeltetésszerű üzemükhöz szükséges létesítményei! a halászati igényeket többletberuházás nélkül is kielégíthetik. 2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása 2.31 A TERMÉSZETES VIZEK HALÁSZATI HASZNOSÍTÁSI SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A természetes víziek halászati hasznosításánál legsürgősebb feladat a nagy vízfolyások halhoza- maának kellő szintre emelése. A Tisza, és a Hemád esetében ennek minden lehetősége adott, a Bodrognál azonban előbb a megfelelő vízminőséget kell biztosítani. Az említett folyóknak első helyre való sorolását az indokolja, hogy ezeknek a halászata HTSZ kezelésben van. A fejlesztés tehát itt egy szocialista közösség tagjainak életfeltételét javítja, illetve élet- színvonalának emelését segíti elő. Második lépésként a holtágak, tavak és kisvízfolyások hasznosítását kel megáldani. Az előirányzott halhozam biztosítása ezeknél a vizeknél — ugyanúgy, mint a nagy folyóknál — szintén csak ivadékkihelyezést igényel, minden beruházás nélkül. A harmadik helyre a pisztrángos vizek hasznosításának fejlesztését soroltuk. 2.32 a tógazdaságok: létesítésének SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A tógazdaságok fejlesztése terén első teendőnek a montáji halastavak kiépítését és a hecsányi tógazdaság felújítását javasoljuk. A htékonysági vizsgálat szerint a montáji halastavak gazdasági mutatói országos viszonylatban is igen kedvezőek. Területük — rendkívül száraz évek kivételével — mezőgazdaságilag nem hasznosíthatók. Megvalósításuk a tiszavalki belvízöblözet folyamatban lévő komplex hasznosításának egyik fontos programpontja. A tógazdaság vízellátását az 1964. évben megépülő kettős működésű szivattyú- telep biztosítani fogja. A beruházás hozama a területen működő vízgazdálkodási társulatnak igen jelentős anyagi erőforrása lesz. A harsányi halastavak elhanyagolt állapota Harsány községet állandóan veszélyeztett. Amennyiben a felújítás elmaradna, úgy a tavak megszüntetését kellene elrendelni. Sorrendben második, de szintén eléggé sürgős feladat a monoki tavak felújítása és a hiányzó tóegységak megépítése. A tavak jelenlegi állapotukban az üzemelési követelményeket alig elégítik ki. A köztük lévő völgyszakaszok eüvize- nyősödtek, mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanok. Egy nagyobb árvíz az elhanyagolt állapotban lévő tórendszert teljesen tönkreteheti. A fenti munkálatokkal egyidejűleg célszerű megkezdeni a Sa,j ócsatorna menti tavak építését is. A tógazdaság gazdasági mutatói kedvezőek, területén mezőgazdasági hasznosítás alig lehetséges. Száraz időben a szikes legelők rendkívül kevés takarmányt biztosítanak, nedves periódusban pedig víz alatt állnak. A pisztrángos tógazdaságok felújítása csak harmadsorban jöhet számításiba, mert az eddigi üzemelésükkel kapcsolatos tapasztalataink kedvezőtlenek. A felújítás fajlagos költsége, valamint az 1 kg halhúsi',a eső üzemköltség igen nagy. Ennek ellenére a felújítás mellett szól az új takarmányozási eljárással elért magas fajlagos halhozam, a pisztráng iránti nagy kereslet és az ivadékpótlás szükségessége. A tiszaluci—kesznyéteni, valamint a felső Bódva- völgyi halastavak megvalósítását a negyedik, helyre soroltuk. Ezeknek a tógazdaságoknak a gazdaságossági mutatói kedvezőtlenebbek, mini a többieké. Területű — a szélsőségesen nedves időjárású évek 248
