Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás
féle beruházás jellegű munkát nem végeztek. A tógazdaság tíz nagyobb és öt kisebb egységből áll, amelyék a vízellátás szempontjából két csoportba tartoznak. A felső négy tavat a Garadna patak, a többit a nagy vízhozamú Margit-forrás látja el vízzel. A Halgazdasági Tröszt a vízi létesítményeket 1959-ben helyezte használható állapotba. 18. Emődi tógazdaság Ernőd községtől 3 km-re ÉNY-ra a Kulcsárvölgyi patak völgyében épült 1955-ben. Mindössze egy évig üzemelt, azóta gátszakadás miatt szárazon áll. 19. Hangonyi halastó Hangony községtől DNy-ra a Hangony patak jobboldali meülékvölgyében fekszik. 1959-ben létesült. Termelőszövetkezeti kezelésben van. 1.23 Л JÁRULÉKOS HALTENYÉSZTÉS MÚLTJA ÉS JELENE A területen a múltban mindössze négy völgyzárógátas tározó létesült. A Hámori-tó és a bélapát- falvai cementgyári tározó ipari vízellátási, a jósva- fői és a putnoki tó pedig csupán esztétikai célokra szolgál. Közülük csak a Hámori-tónak van halászati szempontból jelentősége. Az említett tározók halászati hasznosítása sporthorgászat útján történik. 1.3 A fejlesztés szükségessége 1.31 A TERMÉSZETES VIZEK HAL ASZ ATI FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE Természetes vizeink jelentős része nagymértékben elszennyeződött. Ezeken a vizeken a halászat fejlesztésére csak akkor kerülhet sor, ha a vízminőség javulni fog, illetve ha a szennyeződés csökken. A jelenleg még tiszta állapotban lévő vizeknél nagyobb mérvű, szakszerű népesítés szükséges. Különös gondot kell fordítani a kevésbé, vagy még egyáltalán nem hasznosított pisztrángos vizek halasí- tására. Ezzel kapcsolatban kisebb mértékű műszaki beavatkozások válnak szükségessé. A nagy vízfolyások halhozamát szakszerű népesítessél és szelektáló halászattal kb. 50 kg/ha-ra lehet növelni. Пу módon elérhető, hogy a természetes vizek jelentősebb szerepet töltsenek be a lakosságnak halhússal való ellátásában. 1.32 a tógazdasagok fejlesztésének SZÜKSÉGESSÉGE A vizsgált terület lakosságának halfogyasztása — a Halértékesítő Vállalat adatai szerint —, amihez hozzászámítottuk az Északmagyarországi Horgász Egyesület 1960. évi eredményeit, valamint a HTSZ kezelésében lévő halcsárdák becsült fogyasztását is, mindössze 1,54 kg/f/év. Kétségtelen, hogy ezt a rendkívül csekény mérvű fogyasztást — amit egyébként nemcsak a kínálat mennyisége, hanem az árpolitika is befolyásol — elsősorban a tógazdasági termelés növelésével lehetne fellendíteni. Első teendő ezen a téren a meglévő, de nem üzemelő legalább öt ha-t meghaladó területű tógazdaságok bevonása a termelésbe. Fontos továbbá a tógazdaságok belterjességének növelése is, mert a jelenlegi termelési szintjük igen alacsony, még közepes eredményeket sem biztosít. A tógazdaságok termelésének növelése az ivadékellátás miatt is fontos. A tenyészállomány szaporítása ugyanis itt a legegyszerűbb és legbiztonságosabb. A régi tógazdaságok felújításával és üzemelésével párhuzamosan új tógazdaságokat is kell létesíteni. Ezeknek a telepítésére elsősorban Dél-Borsodnak azoic a vidékei kerülhetnek szóba, ahol a kedvezőtlen időjárási és talajviszonyok vagy egyéb, a mezőgazdasági termelés szempontjából negatív értelmű adottságok a halastavak létesítését indokolttá, illetve szükségessé teszik. Ilyen lehetőségek a Tisza- luc és Kesznyéten térségében merülnek fel. Ezen kívül a Bodva-völgy felső szakaszán országos jelentőségű ivadéknevelő tógazdaságot lehet kiépíteni. Az említett javaslatok megvalósításával a tógazdaságok területe kb. 4 500 ha-ral növelhető. 1.33 A JÁRULÉKOS HALTENYÉSZTÉS FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A járulékos haltenyésztés fejlesztésére területünkön csak akkor nyílik lehetőség, ha megépülnek a tervezett víztározók, amelyek nagy kiterjedésű vízfelületük folytán jelentős halászati tényezők lesznek. A tározók ivadékszükségletét központi (felső Bodva-völgyi) ivadéknevelő tógazdaságból kell biztosítani. A víztározás elsődleges céljait a halászat érdekeivel a lehetőség határain belül össze kell egyeztetni. A járulékos haltenyésztés fejlesztési ütemét a tározók építési üteme határozza meg. A rendelkezésre álló tarozása lehetőségek kihasználása esetén a járulékos halászattal hasznosított terület többezer ha-ra fog kiterjedni. 244
