Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
látja el vízzel. A Besenyőtelek—poroszlói közút, a Hamarka ér és a főcsatorna által határolt 600 ha-os területre permetező öntözés javasolható, hordozható berendezéssel. Ugyanitt 300 ha kiterjedésű fiatal nyárfás is öntözihetővé válik. A 7. számú öntözőfürt a Besenyőtelek—poroszlói közút és a. Füzesabony—tiszafüredi vasút között 1 700 ha kiterjedésben nyúlik el. A 8. számú öntözőfürt a 7. számúval átellenes oldalon fekszik. Főcsatornája az előzőével szemben ágazik ki. 2 300 ha kiterjedésű területének öntözését permetezéssel, részben a. c. körvezeték segítsé- gével javasoljuk megoldani. A 9. sz. öntözőfürt a rendszer magasabb részein, a 8. sz, fürttől К-re és DK-re, a Görbeéri csatornától Ny-ra 2100 ha-on terül el. Öntözésednek módja ugyanaz, mint a 8. számú fürté. A 10. számú öntözőfürt a főcsatorna és a mező- tárkányi bekötő út között a Besenyőteleik—poroszlói közútig terjed. 600 ha területére a. c. körvezetékes permetező öntözést irányoztunk elő. Vízellátását a III. sz. szivattyútelep fölött, a főcsatornára merőlegesen kiágazó, 0,5 km hosszú csatorna biztosítja. A 11. sz. öntözőfürt a főcsatorna jobbpartja és a mezőtárkányi bekötőút között 100 ha-on elterülő keskeny terület, melyet hordozható esőztető berendezéssel kívánunk öntözni. A 12. számú öntözőfürtöt a Laskó patak, a főcsatorna, a mezőtárkányi bekötőút és a Besenyő- telek—poroszlói közút határolja, A 7. sz. fürttől ÉNy-ra fekszik. Öntözésének módja permetezés, részben nyílt csatornás, részben a. c. gerincvezetékes megoldással összesen 800 ha-on. A 13. számú öntözőfürt a főcsatorna, a Laskó patak, a Füzesabony—tiszafüredi közút és a 7. sz. fürt területén fekszik. 550 ha területének öntözése nyílt csatornákból, hordozható esőztető berendezéssel történhet. A 14. számú öntöző fürt keskeny sávja a mezőtárkányi bekötőút és a Rima patak között, a főcsatorna balpartján húzódik 500 ha kiterjedéssel. Erre a területre a. c. gerincvezetékre kapcsolódó, hordozható csöves, esőszerü öntözést terveztünk. A 15. számú öntözőfürtöt a főcsatorna jobboldalán kiágazó csatornák látják el öntözővízzel. Bor- sodivánka határáig elnyúló 2 400 ha területét permetező módon, nyílt csatornák és a. c. körvezetékek segítségével kívánjuk öntözni. A 16. számú öntözőfürt a főcsatorna jobbpartján a Rima és a Kánya patak, valamint Egerlövő község között, 2 600 ha-on fekszik. Öntözését permetezéssel irányoztuk elő. A 17. számú öntözőfürt a főcsatorna balpartján Mezőszemere községtől ÉK-re a Kánya patakig terjed. Keleti részén a, c. körvezetékből történő permetezéssel 1 750 ha öntözése lehetséges. Az öntözhető területből Heves megyében (1—15 fürt) 21 450 ha Borsod—Abaúj—Zemplén megyében (16—17 fürt) 4 350 ha fekszik. A talaj minősége változó. Az öntözőrendszer területén az 1., 3., 4. és 5. talajkategóriába tartozó talajtípusok valamennyien megtalálhatók. Túlsúlyban a középkötött minőségi és réti talajok, vannak, de fehelhetők a termő és a feltételesen termő szikesek is. Az öntözési százalék a talajkatpgóriáktól függően 70—20% között változik. Talajjavítás az öntözhető területen mindenütt szükséges. Az öntözőrendszer csapadékainak sokévi átlaga 531 mm, amiből a tenyészidőben 267 mm hullik le. Az évi átlagos hőmérséklet 9—10 C°, a tenyészt időszakban 16—17 C°. Az utolsó fagyos nap átlagosan április 10—15 között fordul elő. A fagyos napok száma 90—100. Az évi napsütéses óráinak száma 2 000, a tenyészidőszaké 1 400— 1 450 között ingadozik. Az öntöző rendszer kultúra szerinti megoszlására, az. öntözési módokra és a beruházási költségekre vonatkozó összefoglaló adatokat az 5., 6. és 7. táblázat tartalmazza . 5. táblázat Az öntözött terület kultúra szerinti megoszlása: Szántó Kert Erdő Rét-legelő összesen ha ha-ban 19 970 220 300 5 310 25 800 6. táblázat Az öntözési módok megoszlása: Esőszerű Felületi beépített vezetékkel hordozható összesen Mindösszsen h e к t á г b a n 3 050 16 000 6 750 22 750 25 800 7. táblázat Költség és gazdasági mutatók Beruh á z á s i ke 1 t s é g főmű belső összesen Fajlagos Jövedelm. berendezés Ft/ha mutató millió forintban 124,0 298,8 422,8 16 380 0,184 A terület maximális vízigénye: 8,57 m3/s. Az öntözőrendszer, bár fővízkivétele duzzasztott vízből -történik —, jelentős költségű másodlagos főművek építését kívánja meg. Ezért kiépítése csak akkor lesz időszerű, ha a Tisza II. vízlépcsőre támaszkodó többi, elsődlegesnek tekinthető rendszerek már megfelelően ki lesznek használva, és megvalósul a tiszai hullámtéri tarozás is. Addig a víz- lécső káros hatásait kisebb egységek kiépítésével lehet ellensúlyozni, melyekre a rendszeren kívüli területek tárgyalásánál (TRK/3) fogunk visszatérni. T/23. Taktaközi öntözőrendszer Ez az öntözőrendszer a taktaközi belvízrendszer területén, összefüggő egészet képezve Tokaj—Tar212
