Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
III. FEJEZET Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók szabályozása 1. BEVEZETÉS A feldolgozás során három időszakot különböztetünk meg. 1 Az első időszak határa 1960. december 31-e, mely a szövegben megegyezik a jelennel, és egyben elhatárolja a múltat. A második időszak 1960-tól 1980-ig terjed, és ez szorosan kapcsolódik a népgazdaság 20 éves távlati fejlesztési tervéhez. A harmadik az 1980. év után következő és le nem határolt időszak. Ebben a részben kerülnek feldolgozásra a 20 éves tervidőszak utáni fejlesztési lehetőségek. 1.1 A témakör ismertetése Az árvízmentesítés célja a TVK területén 152 159 ha mezőgazdaságilag művelt, sűrűn lakott, a folyók és vízfolyások árvízszintje alatt fekvő területet megvédeni az időszakonként ismétlődő árvizek pusztításaitól. A fogalomkörbe tartozik az állami kezelésbe vett védelmi vonalak, egyes vízfolyások hullámterein és bevédetlen árterein épült tanácsi, vagy társulati gondozásban lévő töltések, nyárigátak szükséges biztonságra történő megerősítése és a mai ismeretink szerint még szükséges új véd- művek létesítése. Árvízvédelem alatt azt a szervezetet és annak tevékenységét értjük, amely az árvizek kirekesztésére létesített védművek állékonyságának folyamatos fenntartása és fejlesztése mellett árvízkor ellátja a tényleges védekezési feladatokat. Folyószabályozás célja biztosítani a folyókon, illetőleg a folyószakaszokon az árvizek, általában a vízhozamok károkozások nélküli lefolyását, biztosítani a hordalék és a jég akadálytalan levonulását a medernek olyan állapotba való hozásával, illetőleg tartásával, hogy káros partszaggatások, elzá- tonyosodások és elfajulások ne következzenek be. Hajózható folyószakaszokon ezen felül a mértékadónak elfogadott hajózási és szabályozási vízszintre vonatkoztatva ki kell alakítani a hajóút megfelelő vonalozását, mélységi és szélességi méreteit. A folyószabályozás művelete korszerűen az alábbi csoportosításban osztályozható: a) nagyvízi szabályozás, b) mederszabályozás (közép- és kisvízi szabályozás). A nagyvízi szabályozás az árvizek szétterülésének és kártételeinek oly módon való megakadályozása — ha a tározás és egyéb módszerek nem elegendőek —, hogy az árvízi medret megfelelő voraa- lozású töltések közé szorítják annak figyelembevételével, hogy az így ármentesített terület minél nagyobb és értékesebb legyen. A mederszabályozást úgy kell végrehajtani, hogy a víz, a hordalék és a jég akadálytalan levonulása biztosítva legyen; olyan vízfolyásokon pedig, ahol a hajózás igénye is felmerül, a szabályozási munkákkal még kisvizek idején is biztosítani kell a megfelelő vonalozású, mélységű és szélességű haj óu tat. Olyan vízfolyásoknál, illetőleg azok egyes szakaszain, ahol csupán középvízi szabályozásból állt a mederszabályozás — ha ilyen irányú igények felmerülnek —, kizárólag a hajózás érdekében kiegészítésül kisvízi szabályozást kell végrehajtani. A kisvízi szabályozás — a hajózás elfogadott igényeinek megfelelően — megállapított mértékadó vízA folyó medre az a terepszint alatti mélyedés, amelyben a folyó középvize levonul. A folyó vize a mederben görgetve és lebegtetve hordalékot is szállít (kavics, homok, iszap), továbbá különböző megjelenési formában jeget. Időnként az olvadás és a csapadék hatására a folyóvízhozam úgy megnő, hogy a meder azt nem képes levezetni, ekkor kiönt, és elborítja a folyó árszintjénél mélyebb területeket. Töltésezetlen folyóknál azokat a területeket, amelyek a folyók legmagasabb árvízi szintje alatt fekszenek, ártérnek, vagy megkülönböztetve, nyílt ártérnek nevezzük. Az ártér kifejezés alatt tölté- sezett folyóknál csak az árvíztől védett, mentesített területeket értjük. A meder partéle és a töltés víz- felőli lábvonala közti területsáv a hullámtér. Hazánkban az árvízmentesítésnek leginkább használt módszere a medertől megfelelő távolságban, megfelelő magassági és szélességi méretekben, megfelelő altalajon és anyagból épült földtöltés, ritkábban kőből vagy betonból épült árvíz- védemi fal. vízszint, továbbá hajóút méretek és görbületi viszonyok alapulvételével történik. A következőkben a fejezethez tartozó néhány fontosabb fogalmat ismertetünk. 16 TVK 121
