Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)

A Területi Vízgazdálkodási Keretterv készítése

2. A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁSI KERETTERV ISMERTETÉSE 2.1 A Területi Vízgazdálkodási Keretterv készítésének fő irányelvei A Területi Vízgazdálkodási Keretterv az alábbi irányelvek alkalmazásával készült el: — Időbeli ütemezés nélkül tartalmazza az ez időszerint számbavehető jelentősebb vízgazdálko­dási feladatokat, azok megoldási lehetőségét, tekin­tet nélkül arra, hogy a tervezés, a beruházás, az üzemelés és a fenntartás mely szerv hatáskörébe tartozik. — összhangban áll a népgazdaság fejlesztésének ideiglenes távlati előirányzataival, amelyeket az Országos Tervhivatal a szakminisztériumokkal egyetértésben állapított meg. — Figyelembe veszi az ipar és a mezőgazdaság termelőerejének fejlődéséből, továbbá a mezőgaz­daság szocialista átszervezéséből, az ipar decentra­lizálásából, valamint a települések és a közlekedési hálózat fejlesztéséből és a lakásépítési programból keletkező igények hatását a vízgazdálkodásra, il­letve azok kielégítésének lehetőségét, a tudomány, a technika és a gazdasági fejlődés hatásait. — A gazdaságosság mérlegelésével állapították meg a műszakilag célszerű megoldásokat, így te­hát irányelv mind a vízgazdálkodás, mind az egyes népgazdasági ágak távlati és éves terveiben előirányzott vízgazdálkodási feladatok kidolgozá­sához, valamint alapadatul szolgál a regionális ter­vek összeállításához. A Területi Vízgazdálkodási Keretterv készítésé­nél felhasználásra kerültek a már elkészített és a tervezés céljaira rendelkezésre álló vízgazdálkodási tervanyagok, a szakirodalom, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet és a Vízügyi Igazgató­ságok által összeállított vízgazdálkodási adatgyűj­temények, továbbá a vízkészletek feltárásának és a vízhasználatok számbavételének meglévő ered­ményed, továbbá a regionális és egyéb tervek. 2.2 Észrevételek az irányelvek kiegészítésével és továbbfejlesztésük szükségességével kapcsolatban Az 1.1 pontban igyekeztünk rámutatni a nép­gazdaság és a vízgazdálkodás közti sokrétű köl­csönhatásokra és összefüggésekre. Az előzőkben összefoglalt irányelvek korántsem fedik le mara­déktalanul a kölcsönhatások egész területét. A fej­lődés egyenlőtlenségei következtében a Területi Vízgazdálkodási Keretterv kidolgozása időpontjá­ban nem álltak rendelkezésre a szükséges mélysé­gig, vagy teljes mértékben hiányoztak a vízgazdál­kodás fejlesztését lényegesen befolyásoló momen­tumok, amelyeket célszerű lett volna már most fi­gyelembe venni és amelyekkel, mihelyt lehet, ki kell egészíteni a Kerettervet: — A Területi Vízgazdálkodási Keretterv és a népgazdasági célkitűzések közti összhang és helyes kapcsolat egyik leglényegesebb eleme, a jóváha­gyott összágazati és ágazati népgazdasági fejlesz­tési tervek nem álltak és a Keretterv lezárása idő­pontjában sem állnak még rendelkezésre. így a népgazdasági tervek összeállításánál figyelembe kell venni a Területi Vízgazdálkodási Keretterv megállapításait, majd a népgazdaságfejlesztési ter­vek alapján felül kell vizsgálni a Keretterv érin­tett részeit. — A Keretterv szempontjából döntő jelentőségű mezőgazdasági vonatkozásokkal kapcsolatban álta­lában megállapítható, hogy a mezőgazdasági táv­lati tervezés, különösen a területi tervezés szintje és mélysége számottevő mértékben elmarad a vízgaz­dálkodási műszaki jellegű tervezés szintjétől és mélységétől. Erre azért is szükséges figyelmet for­dítani mert a mezőgazdasági tervezésnek jelenlegi helyzete a Keretterv további fejlesztését is hátrá­nyosan befolyásolja. — Hasonlóképpen nem tisztázott kellő mérték­ben a hajózás szerepe népgazdaságunkban és ezen belül közlekedésfejlesztési politikánkban. A vízi- utak és kikötők fejlesztési előirányzatainak helyes­sége érdekében ezen alapvető kérdések rögzítése szintén elsőrendű jelentőségű. — A Területi Vízgazdálkodási Kerettervnek — p kidolgozók hibáján kívülálló — általános alap- adatjellegű hiányossága, hogy kőnkért népgazda­sági. célkitűzéseket az illetékes főhatóságok tulaj­donképpen csak a második ötéves terv időszak vé­géig rögzítették le. Ezen túlmenően az országos át­fogó terveken kívül a Területi Vízgazdálkodási Ke­retterv szempontiából jelentősek lesznek a területi fejlesztési tervek is. amelyek feladata a gazda­ságilag. vagy iga7gatásilag elhatárolható terület- egységek tervszerű arányos fejlődését biztosítani. Ez utóbbiak számára a Területi Vízgazdálkodási Keretterv elsősorban kiinduló alapanyagot jelent, de nyilvánvalóan a területfejlesztési terveknek is lesz visszahatásuk a Területi Vízgazdálkodási Ke­rettervre. Ezen kölcsönhatást azonban területi (fej­lesztési) tervek hiányában a Keretterv kidolgozása időpontjában még nem lehet felmérni és így a Területi Vízgazdálkodási Keretterv továbbfejlesz­tése során kell majd figyelembe venni mind a nép­gazdasági tervek (ötéves tervek), mind a regioná­lis tervek indokolta módosításokat. — A jóváhagyott népgazdaságfejlesztési tervek és azok alapján kidolgozott átfogó munkaerőgaz­dálkodási elgondolás hiányában nem lehetett kellő súllyal bemutatni a vízgazdálkodást megvalósító ember tevékenységét. Ennek a lényeges kérdés- komplexumnak oldaláról is a lehetőségek szerint mielőbb ki kell egészíteni a Kerettervet. — Ugyancsak feltáratlan még — éppen a bo­nyolult köcsönhatások folytán — annak értékelé­se, hogy a vízgazdálkodásban előirányzott társa­dalmi ráfordításokkal milyen teljesítmények és ho­zamok állnak szemben. Különösen nehézzé teszi ezt az értékelést az a körülmény, hogy nagyon sok 12

Next

/
Thumbnails
Contents