Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
25. táblázat A vizek minősítése az öntözésre való felhasználhatóság szempontjából Viztípus Összes só mg/1 Na % I 1 Fenolftalain :lugosság szó- , dában kife- j jezvemg/1 Szóda egyenértékj Mi nden esetben használható hidrokarbonát <500 <35 <10 hi drokarbonát- szulfát <500 <40 <10 bidrokarbonátklorid-szulfát <500 <45 <10 Egyes talajféleségeknél használható hidrokarbonát 500—650 <35 <10 hidrokarbonátszulfát 500—650 <40 <10 hidrokarbonátklorid-szulfát 500—650 <45 <10 hidrokarbonát 650—800 <35 <10 bidrokarbonátszuBát 650—800 <40 <10 hidrokarbonátklorid-szulfál. 650—800 <40 <10 hidrokarbonát 800—1000 <35 <10 hddrokarbcm át- szulfát 800—1000 <40 <10 hidrokarbon át- klorid-szuBát 800—1000 <45 <10 Szikes talajféleségeknél kivételesen használható, ha talaj- javítással nincs egybekapcsolva hidrokarbonát <800 30—65 10—50 25. táblázat A vizek minősítése az öntözésre való felhasználhatóság szempontjából Viztípus összes só mg/1 Na % Fenolftalain lugosság szódában kifejezve, mg/1 Szóda 1 egyenérték 1 hid rokarbonátszulfát <800 40—75 10—50 hidrokarbonátklorid-szulfát <800 40—75 10—50 hidrokarbonát >1000 >35 >50 hidrokarbonátszulfát >1000 >40 >50 hidmkarbonátklorid-szulfát >1000 >45 >50 Kémiai javítás után alkalmazhatóhidrokarbonát <500 <40 50—150 3 hidrokarbonátszulfát <500 <45 50—150 3 hidrokarbonátklorid-szulfát <500 <50 50—150 3 Hígításos vízjavítás után minden esetben alkalmazható hidrokarbonát 500—1000 <60 10—30 hidrokarbonátszulfát 500—1000 <60 10—30 hidrokarbonátklorid-szulfát 500—1000 <60 10—30 Hígításos vízjavítás után egyes talajféleségekre használható hidrokarbonát hidrokarbonát1000—2000 <70 10—50 szulfát 1000—2000 <70 10—50 hidrokarbonátklorid-szulfát 1000—2000 <70 10—50 főzendő táblára való adagolás előtt kémiai javító anyaggal (gipsszel vagy más kalciumtartalmú anyaggal). b) A nagy sótartalmú vizek javítása hígítással, azaz kis sótartalmú, alacsony Na százalékú víz megfelelő arányban való keverésével. Ez utóbbi eljárás főleg kétéltű csatornák, holtágak vizének javítására alkalmas. A fenti tényezőket figyelembe véve, az öntözővizek felhasználhatóságának a táblázatban foglalt csoportosítását alkalmazhatjuk: (lásd 25. sz. táblázat). Halászati szempontból a vizek három kategóriába sorolhatók: I. Elsődleges, legnagyobb fokú vízminőségi igény; a víz természetes állapotát a legmesszebb- menően biztosítani kell. II. Vízszennyezésektől messzemenően megóvandó vízterületek: fontos halászati és horgászati érdekek fűződnek hozzájuk. III. Jelenleg többé-kevésbé súlyosan szennyezett vízfcerületek; fokozatosan biztosítani kell a szeny- nyezések megszüntetését, az ipari és halélettani szempontok összehangolását. A terület jelentősebb felszíni vizeinek kémiai és bakteriológiai jellemzése: Tisza, (lásd 26. a. sz. táblázat). Összes keménysége 7—10 között változik. Összes oldott sótartalma 170—300 mg/1 között van. Na %-a 15—30 között változik, pH-ja 7,6—8,0 között. Öntözési és ipari vízkivétel céljára mindig alkalmas. I 93
