Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

Jellemző vízhőmérsékleti adatok C°-ban

23. táblázat

Észlelés helye és időtartama

I.

II.

ni.

IV.

V.

VI.

vn.

VIII.

IX.

X.

XI.

ХП.

havi

Tisza, Szeged

1955—60 max.

5,1

5,1

10,5

14,0

22,8

24,4

27,2

26,0

22,8

17,1

12,2

6,0

27,2

átlag

1,0

1,1

4,0

9,9

16,0

20,4

22,7

22,2

18,9

12,8

7,3

3,0

11,6

min.

0,0

0,0

0,2

5,5

11,9

14,7

18,8

17,8

15,0

8,5

0,2

0,0

0,0

max. ingadozás

5,1

5,1

10,3

8,5

10,9

9,7

8,4

8,2

7,8

8,6

12,0

6,0

27,2

Maros, Makó

1951—60 max.

5,7

6,6

12,5

18,2

22,6

25,6

28,0

26,6

25,5

20,0

12,1

7,3

28,0

átlag

1,1

1,6

5,1

n,o

16,2

20,4

22,9

22,3

18,5

12,2

6,7

2,8

11,6

min.

0,0

0,0

0,0

5,5

10,5

15,0

17,6

10,1

12,8

7,1

0,0

0,0

0,0

max. ingadozás

5,7

6,6

12,5

12,7

12,1

10,6

10,4

16,5

12,7

12,9

12,1

7,3

28,0

szökevény-források, stb.) miatt ez a törvényszerűség még a Dunán is csak hosszabb távolságon (Linz—Mohács) mutatható ki, kisebb vízfolyásainkon pedig a zavaró hatások nagyobb súlya miatt egyáltalán nem, vagy csak alig érvényesülhet.

A fenti törvényszerűségek folytán nagyobb vízfolyásaink és tavaink hőmérsékleti viszonyai 1—1 állomás adatsorával jól jellemezhetők. (Sokszor ezen adatokból még más közeli, hasonló nagyság- rendű vízfolyások viszonyaira is következtethetünk).

Területünk vízhőmérsékleti viszonyairól a 23. táblázat ad részletes tájékoztatást, a táblázatban nem tárgyalt, illetve a megfigyelésekbe be nem vont kisebb vízfolyásaink vízhőmérsékleti viszonyaira pedig a 22. ábra segítségével következtethetünk.

2.34 JÉGJÂRÂS

2.341 Általános törvényszerűségek

A jégképződés akkor indul meg, ha a víz hőmérséklete tartósan 0 C°-ra (pontosabban néhány tized, vagy század fokkal a nullpont alá) hűl le. Minthogy a felszíni vizek hőmérsékletének alakulását az időjárási tényezőkön kívül számos egyéb körülmény is befolyásolja (lásd a 2.33 pontot), egymáshoz közel fekvő vízfolyások, illetve állóvizek esetében is jelentékeny különbségek lehetnek a jég megjelenésének időpontja és a jégképződés üteme tekintetében. A felhalmozódott jég mennyiségétől és a víztér hőháztartási adottságaitól függően hasonló különbségek mutatkozhatnak a jég olvadásának ütemében és eltűnésének időpontjában is. Különösen szembetűnő különbségek tapasztalhatók a folyó- és az; állóvizek jégviszonyainak törvényszerűségei között:

a) A vízfolyásokon a jég az egész keresztszelvényben képződik és a felszínen úszó jégtáblákban halmozódik fel. A folyó fokozatosan áll be — a jégtáblák elakadása miatt — alulról felfelé. A jégtakarót legtöbbször a tavaszi árhullámok szakítják fel és mivel ez a folyamat felülről indul,

könyen képződik jégtorlasz, esetleg jeges árvíz. Az egyes vízfolyások jégviszonyai és az egyes évek jégjárása között is jelentős különbségek lehetnek. A nagyobb vízsebesség késlelteti a jégképződést, a sima, egészeséges meder a beállást. A kisebb vízfolyások korábban fagynak be és hamarabb tisztulnak meg a jégtől, mint a nagyok. A mellékfolyó nélküli hosszabb szakaszok a jégtorlaszok miatt veszélyesek. Csapadékban szegény tél vagy a vízfolyás alsó szakaszain kezdődő lassú enyhülés esetén a jég veszélytelen. Hosszú, hóban gazdag telet követő és felülről meginduló hirtelen melegbetörés könnyen okoz jeges árvizet; a veszély még súlyosabb, ha az áruhllám kialakulása után ismét lehűlés következik.

b) A tavakon a jégképződés a felszínre korlátozódik. A beállás többnyire hamarosan követi a jégképződés megindulását. A jégtakarót az olvadás gyengíti meg és a hullámverés töri össze. A jégtorlaszok a tavakon a szél hatására alakulnak ki a szélnek kitett partok mentén.

A folyók duzzasztott szakaszai a jégjárás szempontjából is átmenetet képeznek a vízfolyás és állóvíz között.

A jég megfigyelése a vízmércéknél történik. A viszonylag kevés helyen végzett észlelések — kiegészítve a leszűrt törvényszerűségekkel — általános tájékoztatás céljából hosszabb folyószakaszra, esetleg szomszédos vízfolyásokra is jellemzők. A pillanatnyi helyzetről és a jégviszonyok várható alakulásáról kritikus időszakokban légi felderítéssel lehet közelebbről tájékozódni.

2.342 A főbefogadók jégjárásának ismertetése;

A jégokozta rendellenességek

A jégviszonyok szempontjából a területünkhöz tartozó egész Tisza szakaszt a szegedi jégjárási adatokkal jól lehet jellemezni, míg a Marosra a makói adatok használhatók (l. 23. ábra). — Mindkét folyón évről-évre mutatkoznak jégjelenségek.

72