Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
Minden vízmércéhez tartozó táblázat 2 részre tagozódik: a) „Jellemző vízállások” címszó alatt előfordulásának napjával együtt közöljük az utolsó 30 év, vagy — 1931. után megkezdett észlelés esetén — ennél rövidebb időtartamú KÖV, továbbá az észlelés kezdete óta előfordult jégmentes és — ameny- nyiben ennél szélsőségesebb — jégokozta LKV és LNV értékét. A szélsőségek különbsége a vízállásingadozás tartománya, azaz a vízjáték. (A szélsőségek feltüntetése ismétlést jelent ugyan a 20. sz. táblázathoz képest, az áttekinthetőség kedvéért mégis itt is közöljük őket.) E vízállásadatok fel- használásánál, állandóan szem előtt kell tartani, hogy a lefolyási viszonyok egyazon mérce szelvényében sem, a hozzátartozó vízgyűjtő területén sem állandók (részletesebben lásd a 2.3212 pont alatt.) Éppen ezért még a táblázatunkban szereplő, viszonylag megbízható szelvényű mércék szélsőséges vízállásai is rendkívüli zavaró körülményeknek lehetnek eredői és nem mindig jellemzők a vízfolyás életére. b) „Havi és évi jellemző vízállások” címszó alatt az utolsó (30 éves vagy ennél rövidebb) időszak vízállásadatait dolgoztuk fel részletesebben. A jeges vízállások megkülönböztetésére itt nem a Vízrajzi Évkönyvek jelöléseit alkalmaztuk, hanem az álló- vagy zajló jéggel befolyásolt vízállásokat dőlt betűszimbólumokkal, ill. számokkal szedtük. Sajnos, előfordulnak olyan zavaró körülmények is, melyek átmenetileg megváltoztatják a meder lefolyási viszonyait, tehát bizonyos mértékig inhomogénné teszik a vízállás-idősort, de amelyek hatását csak nehezen, vagy egyáltalán nem tudjuk figyelembe venni. Ilyenek lehetnek az ideiglenes jellegű lefolyási akadályok (pl. hidprovizóriu- mok duzzasztása), időszakos vízkivételek okozta kisvíz, a sűrűn változó jellegű, kismértékű, egy egyensúlyi állapot körül ingadozó medersüllyedés és emelkedés, kisvízfolyásokon az időnként elburjánzott növényzet, stb. A táblázatainkban közölt vízállásadatok felhasználásánál ezt a tényt is figyelembe kell venni. Jellemző vízállások LNV (1932. IV. 10) = 580 cm KÖV (1931—1960.) = 63 cm LKV (1905. IX. 21.) = — 78 cm 21/a táblázat Vízfolyás: Maros Észlelőállomás: MAKÓ „0”-pont magassága: 80,13 m (Orsz.) Észlelés kezdete: 1864. Havi és évi jellemző vízállások (cm) (1931—1960) l! XI. XII. I. П. Ш. IV. V. VI. VII. VIII. I IX. X. Év о <9 ►ч > hón арок (év) (1941) (1935) (1941) (1947) (1942) (1932) (1941) (1940) (1933) (1955) (1941) (1941) NV 279 280 392 389 538 580 428 412 396 276 401 357 580 KNV 81 74 116 157 243 256 249 206 139 87 46 33 140 KÖV 20 26 47 60 111 153 156 102 59 24 2 — 6 63 KKV —10 — 5 4 12 36 79 89 48 15 8 —21 —25 19 KV —54 —50 —59 —49 —41 — 5 —30 —29 —40 —57 —59 —61 —61 (év) (1943) (1935) (1937) (1954) (1954) (1936) (1934) (1934) (1950) (1946) (1946) (1946) 2.3212 VlZSZINTVÁLTOZAS A MEDERVALTOZASOK következtében A területünkre eső Tisza-szakaszon a kis- és középvizek erősen süllyednek (21/b táblázat). ** A nagyvízszintek változása a középvizeikével ellenkező Irányzatot mutathat. A folyó felsőbb szakaszán és melléfcfblyódn végzett szabályozások ugyanis gyorsítják a vizek levonulását. Ez az alsóbb szakaszon az árhullámok torlódására s így az árvízszintnek a szabályozás előtti állapothoz viszonyítva olyan mértékű emelkedésére vezethet, amelyhez képest a középvízi meder süllyedése jelentéktelen. A Maros vízszintjei állandó érték körül ingadoznak. 21/b táblázat A Tisza vízszintváltozásai (1900—1952) Átlagos vízszintváltozás KV KÖV NV** Csongrád —26 —17 + 10 Mindszent —20 —12 0 Algyő —20 —13 0 Szeged —14 —12 0 66
