Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)

XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok

További műszaki fejlesztési kérdés a hidrome- chanizációs munka és szállítás bevezetése és ahol csak lehetséges, szélesebb kőiben alkalmazása. Er­re annál is inkább lehetőség nyílik, mert közben­ső átemelő szivattyúállással a csövön történő szál­lítás hosszát kétszeresére lehet emelni. Meg kell oldani a nem előregyártható, ún. kis- műtárgyak építésének kisgépesitését. Megoldatlan kérdés még a kistömegű földmunkák gépesítése is. Erre a célra olyan sokcélú munkagépet kell szer­keszteni, mely többféle feladat elvégzésére alkal­mas és a munkahelyek egyéb gépesítési igényeit is ki tudja elégíteni. Alapgépként szóba jöhet a különféle munkaeszközökkel felszerelt gumikerekes kis traktor. Végül rá kell mutatni arra, hogy a földmunkák korszerű tömörítő gépei a különféle nagyságú vib- róhengerek és vi'brólapok: rá kell térni ezek be­szerzésére és használatára. a) Földmunkagépek A 20 éves terv előírt beruházási földmunkáinak elvégzéséhez az alábbi gépparkot kell biztosítani (átlagos darabszám) : 1965 1970 1975 1980 1 2 3 4 5 0,2—0,3 m3-es száraz kotró 8 8 8 10 0.5 m:!-es száraz kotró 5 5 6 7 1 m:i-es száraz kotró — — 1 1 Kis földnyeső (2,5—2,75 m3) 10 11 11 13 Nagy földnyeső (5—6 m3) 8 8 8 9 Magajáró földnyeső (9 m3) — 3 5 8 Kis dózer 6 8 8 10 Nagy dózer 4 5 5 6 Árokásó — 1 1 1 Autógréder 2 3 3 3 Fenti táblázatban az úszókotrók nem szerepel­nek, mert a FOKA fejlesztése külön feladatot ké­pez. b) Betonozási munkák A 20 éves tervben előirányzott betonozási mun­kának mintegy 7%-a előregyártással készül. Tö­rekedni kell ezt az aránylag kis számot 20-—25%- ra megemelni. A helyszíni betonozás elvégzéséhez az alábbi be­tonkeverő gép állományra lesz szükség (átlagos darabszám). 1965 1970 1976 1980 1 2 3 4 5 150 literes bet. kev. gép и и íi n 250 literes bet. kev. gép 12 12 12 12 500 literes bet. kev. gép 1 1 1 1 A betonkeverő gépek eddigi alacsony munka­óra kihasználását jobb szervezéssel és a munkák helyesebb ütemezésével lényegesen emelni kell. c) Előregyártás A gyorsabb helyszíni munka és az időjárástól függetlenítés érdekében szükséges az előregyár­tott elemek alkalmazásának kifejlesztése. A meg­lévő előregyártó üzemet 2000 ms évi kapacitásra kell kifejleszteni és a sajátos elemek készítésére kell profilírozni. Szükség lesz a továbbiakban az egyszerűbb idomok, kisebb sorozatok helyszíni elő- regyártására is (pl. burkolólapok sfb.). Az ezeken felül szükséges előregyártott elemeket a miskolci vagy bajai üzemekből kell beszerezni. A vaSbetonelőregyártás megszervezéséhez álta­lában a többféle feladat egyidejű megoldására al­kalmas formákra kell törekedni és ehhez a modu­lokat mielőbb meg kell határozni. B) A hírközlés műszaki fejlesztése A terület ár- és belvízvédelmi rendszere el van látva távbeszélőhálózattal, amelyet azonban az igényeknek megfelelően nagy mértékben tovább kell fejleszteni. Az árvédelem hatékonyabbá téte­lére be kell vezetni a korszerűbb ultrarövid hul­lámú rádió adó-vevő berendezéseket és el kell látni 3 db személygépkocsit ilyen mozgatható be­rendezéssel. Az ár- és belvízvédelmen túl az URH- berendezés célszerűen használható a szivattyútele­pek és szétszórt építéshelyek irányítására is. C) A vízépítés és árvédelmi létesítmények építési technológiai fejlesztése Az építési technológia fejlesztése elsősorban azoknak az új eljárásoknak a bevezetésével és új gépeknek beszerzésével érhető el, amelyeket kül­földön már széles körben alkalmaznak, de hazai viszonylatban még ismeretlenek. Ilyen pl. a víz­záró függöny előállítása gépi úton. Régi problémája a vízépítésnek a káros szivár­gások elleni védekezés és különösen a műtárgyak körüli nagy mélységig való vízzárás biztosítása. Eddig ezeket csak költséges importanyag (Larsen- palló) beszerzése útján szádfalazással vagy külön­féle drága talajvízszint-süllyesztéses módszerrel le­hetett elvégezni. Külföldön már évek óta üzem­szerűen alkalmazott új technológiát vezették be a vízzáró függönyök készítésére. Különféle új gépet szerkesztették erre a célra (Salzgitter, Titánia, Icos-Veder stb.). Hazai viszonyok között legalkal­masabbnak látszik az olasz „Titánia” réselőgép, mely Rotary-rendszerű és fordított öblítéssel mű­ködik. Az előállítható rés szélessége 0,30—0,80 m, mélysége 30—35 cm lehet. Hazai viszonylatban, de lényegileg külföldön is megoldatlan kérdés a kőrakodás és kőmunka gé­pesítése. Számos elgondolás és újítás igyekezett a problémát megoldani, de kevés sikerrel. Ezt a célt szolgálja a fenékürítős kőuszály, az úszótagra sze­relt markoló kotró stb. Törekedni kell a megfelelő gépesítés megoldására, mert ezzel számottevő kézi 374

Next

/
Thumbnails
Contents