Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
XV. fejezet. Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása
Gsongrád között fekszik a 66—247 km sodorszelvények között. A böge hossza 181 km, melyből a 158—162,5 km közös határszakasz. A 9. sz. (Alsó- Tiszavidék) TVK területére a Tisza a köröstoroki 242.2 km szelvényével lép be, így középértékben 84.2 km folyószakasz jut a 9. sz. (Alsó-Tiszavidék) TVK területére. A Tisza III. vízlépcső duzzasztója mellett épülő alpár-bokrosi hullámtéri tározó azonban már a 9. sz. (Alsó-Tiszavidék) TVK területén gelül van. A Tisza III. Vízlépcső a 8. sz. (Közép-Tisza és Mátravidék) TVK területén a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság hatáskörébe fog tartozni az előbb említett alpár-bokrosi tározó kivételével. Annak ellenére, hogy a műnek csak ez a része esik a mi területünkre, a csatornázott Tiszának ez a szakasza hatásaiban döntőfontosságú számunkra. A Tisza III. Vízlépcső és a felette lévő folyószakasznak minket érintő adatait ismertetjük, míg magának a lépcsőnek leírásával a 8. sz. (Közép- Tisza és Mátravidék) TVK foglalkozik. A Duna—Tisza Csatorna gerinotartányának egy része és a vele kapcsolatos nyárlőrinci tározók, valamint a harmadik bögéje és ennek vízlépcsőjével kapcsolatos vízerőmű is területünkre esik. A DTCS 83,2—128 km szelvények között 44,8 km hosszban húzódik keresztül területünkön. Az Alpár- bokrosi tározón keresztül haladó csatorna végében épülő újabb vízerőművet szintén a DTCS létesítményei közé kell számítani. 2.21 A TISZACSATORNÄZÄS ÉS A TISZAI VIZPÖTLÄS MEGOLDÁSA A Tisza csatornázás tulajdonképpeni főművei közül teljes egészében egy sem esik a 9. sz. (Alsó- Tiszavidék) TVK területére. A főművek hatásai azonban ezen a folyószakaszon is döntő jelentőségűek, ezért ismerni kell e nagylétesítmények által a terület határai között okozott változásokat. Déli határunkon a Tisza kilépő, 158 km sodor- kilométer szelvényétől 92 km távolságban, a folyó 66 km szelvényében szóbakerült az újbecsei vízlépcső megépítése. Végleges adatok még nem közölhetők, de a VÍZITERV 12048 sz. tanulmányterve alapján lefolytatott nemzetközi tárgyalások szerint valószínű, hogy a vízlépcső a fenti szelvényben épül meg 74,50 m Af körüli üzemi duzzasztási szinttel. A Tisza csatornázás elsőrendű célkitűzése, az öntözővíz ellátás érdekében a túlduzzasztás útján elért medertározás kérdése az újbecsei vízlépcső esetében is felmerült. 76,0 m Af túlduzzasztás esetén ugyanis a Csongrádig terjedő Tisza szakaszon mintegy 15 millió m' öntözővíz tárolható. A túlduzzasztás a vizsgálatok szerint csak kis- vizek idején engedhető meg, ekkor is 75,50 m Af szinten legfeljebb 3 hét időtartamra, 76,0 m Af szinten pedig legfeljebb 2 napra. A vonatkozó nemzetközi tárgyalásokon még nem alakult ki a végleges álláspont, ezért a Tisza Csongrád alatti szakaszának végleges csatornázási formájáról még nem beszéltünk; itt csak néhány körülményt említünk fel, amelyet a jugoszláv vízlépcső esetén magyar szempontból figyelembe kell venni. Az említett duzzasztás a szegedi vízmércén a -f- 100 — -(- 200 cm közötti minimális v,zállásokat biztosítaná. Ilyen duzzasztott vízállások mellett a nagyobb vizek levonulása kevéssé változott feltételekkel biztosítható. A beduzzasztás a Hármas- Körösbe 6 km hosszon, a Marosba 8 km hosszon érvényesül kisvizek idején. A duzzasztás árvízvédelemmel kapcsolatos hatása 780 m7s-től jelentkezik, 1300 m'Vs vízhozamok felett pedig már káros elöntések következnek be a hullámtérben. Folyamszabályozási szempontból a vízlépcső feletti hordaléklerakódás a szegedi szakaszon és a Maros torkolatában az első tíz évben rohamos lesz, mintegy 10 millió m3-re becsülhető. Kisebb hordaléklerakódás a Körös torkolatánál is bekövetkezhet. Az újbecsei vízlépcső duzzasztása következtében a csongrádi vízlépcső megépültéig évi 200 ezer ms, megépülte után évi 100 ezer m’-nyi rendszeres mederkotrással kell számolnunk. Belvízgazdálkodás tekintetében a TVK területén 813 ezer ha belvízgyűjtő területről jelenleg 54,8 mVs, a fejlesztés befejezése után 71,8 m8/s szivattyús belvízelvezetéssel kell számolni. Öntözővízszolgáltatás tekintetében a szükséges vízmennyiséget a Tisza csatornázás és az országos komplex vízpótló művek amúgy is biztosítják. Hajózás szempontjából a rossz gázlók megszűnnek és a tiszai vízlépcsőkkel kapcsolatos hajózsilipek 1350 tonnás hajók számára fagymentes időben biztosítják a zavartalan hajózást. A Tisza III. Vízlépcső Csongrád felett a 247 sodorkilométer szelvényben épülne, a jelenlegi vizsgálatok szerint 82,50 m Af üzemi és 83,50 m Af időszakosan túlduzzasztott vízszintekre. A vízlépcső mederben épülő része már a szomszádos 8. sz. (Közép-Tisza és Mátravidék) TVK területére esik és a Középtiszavidéki VlZIG hatáskörébe tartozik. A vízlépcsővel szoros kapcsolatban lévő Alpár- bokrosi hullámtéri tározó azonban a vele kapcsolatos művekkel együtt a 9. sz. (Alsó-Tiszavidék) TVK területén létesül. A vízlépcső jelentősége rendkívül nagy, mert a hozzátartozó öntözött terület vízpótlási igényét a DTCS megépültéig csak általa lehet biztosítani. Ezenfelül a vízlépcső a 8. sz. (Közép-Tisza és Mátravidék) és 12. sz. (Körösvidék) TVK területei számára is nagymennyiségű vízpótlást jelent. Távlatban ez a vízlépcső közvetíti a Duna felől érkező öntözővizet is az orosházi területek felé és a legalsó Tisza szakaszra. Ezeknek az igényeknek biztosításában csak kisebb segítséget jelenthetnek a meglehetősen költséges síkvidéki tározók. A mederben épülő művek részletes leírását a 8. sz. (Alsó-Tiszavidék) TVK tartalmazza, itt csak a feltétlenül szükséges jellemző adatokat soroljuk fel és a 9. sz. (Közép-Tiszavidék) területére eső kapcsolódó műveket ismertetjük részletesebben. A csongrádi Tisza III. Vízlépcső duzzasztóműből, vízerőtelepből és hajózsilipből áll. A duzzasztóműhöz csatlakozik az alpár-bokrosi hullámtéri víztározó, majd a DTCS-vel kapcsolatban létesülő 42 e tvk 329
