Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)

XIV. fejezet. Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem

területünkön egyes eredeti tájelemek és élőviláguk további gyors felszámolását jelenti. Nálunk főleg a szikes semlyékek és az időszakosan vízjárt folyó­melléki területek egyes alkalmas részeinek fenn­tartására kell törekedni, tekintve, hogy az élővilág nem újulhat meg, ha a szikesről a vizet teljesen levezetjük, illetve az időszakos vízboritottságot, mint biológiai alapkövetelményt megszüntetjük. Bizonyos, hogy a természetvédelem az Alföld termékeny területein még a mai, a múlthoz képest igen hatékony állami beavatkozás mellett is csak nehezen képes biztosítani a védendő életközössé­gek fennmaradását. A mind nagyobb teljesítményű gépek és mér­gező permetanyagok alkalmazása a mezőgazdaság­ban, a villamosítással járó sűrű vezetékhálózat, erős fényhatások, stb. mindinkább fokozódó ártal­makat, létet fenyegető veszélyt jelentenek az ere­deti növény- és állatvilág számára. önként értetődik, hogy a természetvédelem pár­tolása a gazdasági fejlődés útjának szükségszerű menetét nem akadályozhatja meg. Másfelől azon­ban az anyagi természetű kihasználást a termé­szetvédelemnek arra kell korlátoznia, hogy meg­őrizhesse az Alföld, a folyók mellékes értékes ősi tájrészeit, tudományos jelentőségű táji együttest, növény- vagy állatvilágot az utókor és a tudomány számára. Az 1961. évi 18. sz. tvr. 1. §-a szerint: „A természetnek azon részeit, tárgyait, amelyek­nek megőrzése és fenntartása tudományos vagy kulturális érdek, védelem alá kell helyezni és óvni kell minden olyan hatástól, amely fennmaradásu­kat vagy sajátos természeti tulajdonságaikat sérti vagy veszélyezteti.” Területünkön néhány szikes semlyék, folyóholt­ág, hullámtéri részlet és Duna—Tisza közi Hátság egyes eredeti élővilágat még felmutató helyei, a homokvidék lápos foltjai, valamint a jellegzetes tiszántúli löszhátság kisebb területei méltók a megőrzésre. Ezeket a területeket hasznosítható népgazdasági ágak (mezőgazdaság, halászat, vadá­szat) lényegesebb sérelme nélkül is meg lehet vé­deni, — okszerű kompromisszumokkal — eredeti állapotukban. 2 VÍZPARTI ÜDÜLÉS, FÜRDÉS, VIZISPOR TOK ÉS TERMÉSZETVÉDELEM FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapjai 8.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ES TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE A vízparti üdülésre és vízisportra vonatkozólag modern értelemben vett feltárás, illetve tervezési alapdokumentációt szolgáltató anyag területünkön csupán Szegedről, Orosháza—Gyopárosfürdőről, Kúnfehér tőr ól és bizonyos fokban Mártélyról áll rendelkezésre. A vízisport járművek nyilvántartása az illetékes rendőrségi szerveknél történik, így ott fellelhetők bizonyos adatok — teljesen nyers állapotban — a terület evezős, motoros és vitor­lázósportjára vonatkozóan. Az egyesületi vízisport­ról korlátolt teljességű és megbízhatóságú adat, illetve fejlesztési tervezés vagy elgondolás a me­gyei Testnevelési és Sport Tanácsoknál, főleg azon­ban a megfelelő sportszervezetek ügyvezetőinél található. Lényegesen több és egységes szempontok sze­rint kialakult anyag áll rendelkezésünkre a terü­let természetvédelmi objektumairól, főleg a régóta tudományosan kutatott Szegedi-Fehértóról, továb­bá a Tiszai-Sasérről, a Vásárhelyi-Fehértóról, a Körtvélyesi-szigetről és a Zsombói lápos erdőről. A felhozottak folytán a területi terv készítése becsléssel történt, bár a létesítményeket minőségi­leg és műszakilag egyaránt a rendelkezésre álló ankéti munkabizottsági határozatok alapján, a költségeket pedig minden estben helyi bejárás, továbbá a pontos helyi ismeretekkel és tapaszta­latokkal rendelkező birtokában lévő adatok figye­lembevételével és a tanácsi szervek véleményének kikérésével terveztük meg. 2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETETT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK A fejezet kidolgozásánál követendő fejlesztési alapelvek — A vízparti üdülés, a fürdés, és a vízispox- tokfejlesztését a jelenlegi és a jövő létszám, vala­mint az életszínvonal emelkedésének figyelembe­vételével kell kialakítani. — A hely és kiterjedés megállapításánál el kell végezni az egyeztetést az egyéb fejlesztési elkép­zelésekkel (rendezési tervek, DIB, BIB, IBUSZ, távlati tervek stb.), tekintettel kell lenin a megkö­zelíthetőséget és használhatóságot befolyásoló ősz- szes egyéb körülményekre. — Különös tekintettel kell lenni a hazai lakos­ság növekvő igényeire, a külföldiek várható lét­számára. — A campimgeket csak szervezettel és megfe­lelő egészségügyi berendezéssel (ivóvíz, szennyvíz) szabad létesíteni. — A természetvédelem érdekében létesítendő vízgazdálkodási létesítmények kialakításánál az or­szágos természetvédelmi előírásokat kell figyelem­bevenni. 2.2 A vízparti üdülés, fürdés, vizisportok és a természetvédelem keretterve 2.21 A VlZPARTI ÜDÜLÉS, FÜRDÉS, VIZISPORTOK KERETTERVE A vízparti üdülés. Területünkön három vízparti üdülési objektu­mot fejlesztünk intenzíven: a) Mártély. 312

Next

/
Thumbnails
Contents