Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
XIV. fejezet. Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem
ben elöljáró Hódmezővásárhelytől műúton 11, vasúton 10 km-те, Szentestől műúton 25, vasúton 22 km-re, Szegedtől pedig műúton 34, vasúton 32, hajón 33 km-re fekszik. Mind e helységekből tehát Mártélyt egy órán belül meg lehet közelíteni. Az erdőspartú holtág nagy vízfelülete (54 ha), a közeli szőlők és gyümölcsösök, a csendes és szép fekvésű táj, horgászási, természetjárási és vízisportolási lehetőségek, továbbá a kedvező megközelítési viszonyok biztosítják az üdülő- és fürdőtelep számára a jó fejlődést. Makó A városközponttól kb. 3,5 km távolságra, de kiépített úttal nem rendelkező, a vasúti híd feletti marosi jobbpart kb. 100 m hosszban régóta látogatott strandfürdő. A hullámtéri környezet erdős, a föveny nagyszemű, a folyó iszapját pedig 1961- ben gyógyhatásúnak minősítették. Ezekhez járul, hogy a belterületien levő és erősen kiépülő termálvizes medencés és kádfürdő, valamint a marosi strand kombinációjával Makón fürdővárossá kiépítés lehetősége is meg van. A partfürdő látogatottsága jelentős (csúcsidőben napi 3000—4000 fő); erős igénybevételét az is jelzi, hogy a kb. 300 jelenlegi (elavult állapotban levő) négy személyes kabin mellé az utóbbi években két intézmény is üdülőt építtetett. Ezek közül az egyik teljesen korszerű és hat csónak számára tárolóhelyiséggel is el van látva. A korábban intenzívebben űzött evezősport jelenleg kb. 20 üzemelő csónakra korlátozódik. A sportJhorgászok a város környéki folyószakaszt erősen kultiválják. Orosháza—Gyopárosfürdő A város központjától kb. 3,5 km-re nyugatra négy, egymástól szűkületekkel elválasztott tó 18 ha vízfelülettel északnak lejtő mélyedménysort képez. A tavakat lényegileg erősen szikes talajvíz tölti meg, amelyet csupán hígít egy régi kishoza- mú és egy új (1953) nagyteljesítményű (806 mVnap, 39°-os vizet szolgáltató artézi kút. A közel évszázadnyi múltra visszatekintő vízparti üdülő- és fürdőhely ligetes-parkos villatelep, amelynek fürdő- és szállásépületei jórészt elavult állapotban vannak. Vasúti és műútösszeköttetéssel Orosháza, Szentes felé rendelkezik, víztoronnyal, magasfeszültségű árammal, telefonnal van ellátva. Elszállásolási kapacitása kb. 350 fő közületi és SZOT házakban, ezenkívül magánházakban kb. 200 fő. Sátorozási lehetőség — minden közművesítés nélkül — a legdélibb (ún. Felső) tó partján van. Strandfürdője jelenleg csupán egy (az ún. Fürdő) tóra korlátozódik, ahol 188 db ötszemélyes kabin és 3000 főre berendezett közös öltöző van. Fürdőberendezések : egy 50x25 m méretű, úszóbójákkal elkerítet szabadvízi úszóverseny-pálya, egy nem versenyméretű betonmedence, egy betonozott gyermeklubickoló és egy 50x33 m-es csömö- szölt beton oldalfalú, természetes tófenekű úszómedence. Gyopárosfürdő területünknek — sőt az egész Délkelet-Alföldnek is — leglátogatottabb idényüdülője és strandja, amely jelenlegi kiépítetlensége miatt már nem képes kielégíteni a fővárosból és az Alföld távolabbi városaiból ide irányuló üdülőforgalmat. Kunfehértó A Duna—Tisza közti Hátság vízválasztóján, az azonos nevű községtől nyugatra 1 km-re, portala- nított bekötőút végződésénél, alföldi viszonylatban változatos felszínű és erdős-ligetes környezetben hármas osztató kb. 230 ha felületű tómedence van. 160—170 ha nyílt vízfelületű keleti részletét üdülésre, fürdőzésre, horgászatra három-négy évtizede veszik igénybe. Az erősen szikes vizű tó (pH — = 9,3) — ellentétben a táj többi időszakosan vízjárta semlyékeitől — emberemlékezet óta nem szárad ki. Táplálója a talajvíz. Bár a Körös-ér révén a Tisza felé vízlevezetési lehetőséget biztosító csatorna 1942. évi megépítése óta a nyílt vízfelület megcsappant, az átlagosan 50—60, maximálisan 80 cm mélységű tó legalább 1 millió m* vizet tartalmaz. A Kiskunhalas tanyavilágából alakult Kunfehér- tónak önálló tanácsú községgé válásával fejlődésnek indult a tóparti üdülőélet. A telep új úthoz, villanyáramhoz, távbeszélőhöz, artézi kúthoz jutott, modern kabinokat, üdülőket építettek, általános rendezési és parkosítási tervek készültek. A Magyar Tudományos Akadémia, a Szegedi Egyetem Földtani Intézete, a Hidrológiai Társaság, az Alsó-Dunavölgyi, valamint a területileg érdekelt Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság a tudományos kutatás, társadalmi munka, illetőleg hivatalos vízgazdálkodási szervezés vonalán vonták sokirányú vizsgálat alá a tavat, és állandóan behatóan foglalkoznak fejlesztésével a tanácsi szervek is. 1960. év végén az elszállásolható üdülők száma még csak 220 fő, a strand öltözőkapacitása pedig 400 volt, bár csúcsidőben naponta 3000 fürdőjegyet is kiadtak már. Az igénybevevők nagy része sátortáborozó. Kunfehértó vonzásköre a Jánoshalma—Kiskunhalas — Kecel — Soltvadkert — KiSkunmajsa — Pusztamérges által határolt kb. 120 ezer főnyi lakosságú, vízparti üdülő- és kirándulóhellyel nem rendelkező terület. Kiskundorozsma A község központjától 4 km-re északnyugatra természetes «semlyék továbbásásával részben talajvizes, résziben pedig artézi kúttal táplált sziksós fürdő van, vonzó akácos és fenyves környezetben. A helyi jellegű, de csak kisebb igények kielégítésére képes vízparti üdülési és fürdési (40, illetve 300 fő) lehetőségeit csökkenti, hogy kb. 800 m hosszban nincs kiépített útja, viszont növeli, hogy Szeged közelében van, erdős vidéken és iskolai kirándulásokra, sőt táborozásra is igen alkalmas. 309
