Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
XIV. fejezet. Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem
XIV. FEJEZET Vízparfi üdülés, fürdés, vizisportok és természetvédelem 1. BEVEZETËS A feldolgozás során három időszakot különböztetünk meg. Az első időszak határa 1960. december 31-e, mely a szövegben megegyezik a jelennel és egyben elhatárolja a múltat. A második időszak 1960-tól 1980-ig terjed és ez szorosan kapcsolódik a népgazdaság 20 éves távlati fejlesztési tervéhez. A harmadik az 1980. év után következő és le nem határolt időszak. Ebben a részben kerülnek feldolgozásra a 20 éves tervidőszak utáni fejlesztési lehetőségek. 1.1 A témakör ismertetése A fejezet a nem ásvány-, gyógy- vagy hévíznek minősülő vizekkel, hanem a természetes és mesterséges lehetőségekkel kapcsolatos hideg vizekkel összefüggő vízparti üdüléssel, nem tisztasági vízparti fürdéssel és vízisportolással, továbbá a természetvédelem vízügyi helyzetével foglalkozik. Azokat a vízgazdálkodási tevékenységeket tárgyalja, amelyek a fenti célok elérésére alkalmasak és indokoltak- A fejezet kapcsolódik a XIII. Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása, továbbá a XII. Víztározás és annak többcélú hasznosítása című fejezetekhez. Vízparti üdülésen a lakosságnak a természetes vizek és a tározók partjai mentén a munka fáradságának kipihenése, szórakozás, fürdés, strandolás, napozás, táborozás, vagyis a szabadságidő és a szabadidő kellemes eltöltése céljából történő tartózkodását kell érteni. Fürdésen a nem tisztasági és nem sportolási célból a folyók, tavak, tározók vizében való tartózkodást, úszást, labdázást stb. értjük. Vízisportok gyűjtő elnevezésen az úszást, evezést, vitorlázást, motorcsónaksportot és a sport- horgászatot értjük. A természetvédelem vízgazdálkodási vonatkozásain a rezervátumokkal kapcsolatos vízgazdálkodási kérdéseket kell érteni. A természetvédelemhez tartozik a vízügyi létesítményeknek a tájiba való megfelelő beillesztési kérdése is. Az egyéb természetvédelmi vízgazdálkodási tevékenységet, mint pl. az erózió elleni védekezést, a felszíni és mélységi vizeknek, mint természeti kincseknek a védelmét, továbbá a halállomány védelmét az V., VII. VIII. IX. és XIII. fejezetek tárgyalják. 1.2 A múlt és jelen 1.21 A VÍZPART! ÜDÜLÉS, FÜRDÉS ÉS VIZISPORTOK MŰLTJA ÉS JELENE A vízparti fürdés, területünkön a folyómenti településekben, általában azok nagysága sorrendjében alakult ki, ezért elsőnek Szegeden kezdődött el. A vízisportok közül szervezetten elsőnek az evezés indult meg; a vitorlázó sportnak folyóinkon a természeti viszonyok nem kedveznek, a motorcsónaksporthoz pedig csak a Tiszán van meg a szükséges vízmélység, és ezen a folyón is a sportág űzői szinte kizárólag Szegeden tömörültek. Az úszósport — a fürdésből kifejlődve — ugyancsak a Tiszán kezdődött meg, mintegy 100 esztendeje, de Szegeden kívül csak néhány Tisza és Maros parti nagyobb településben volt folyóvízi úszósport a korábbi évtizedekben, s ott is egyre inkább eltolódik az ugyanazon városokban sorra kiépülő artézi vizes medencék felé. Sporthorgászat szempontjából az élő folyóhoz képest mindinkább előtérbe jönnek a folyó holtágak, a nagyobb hullámtéri és mentett területi kubikgödrök, öntöző- és belvízlevezető főcsatornák, valamint egyes szikes tavak. A vízparti üdülés, fürdés és vízisport eloszlása területünkön nagyon aránytalan. Gyakori általában a folyók mentén, míg hatalmas területek szinte semmivel sem rendelkeznek. A legnagyobb üres terület Makó, Tótkomlós, Orosháza, Szarvas vonalától keletre mutatkozik. Az aránytalan megoszlás oka elsősorban a természetes víz hiánya, de okozta ezt a múltban a tanyarendszer és az anyagi erők korábbi össze nem fogott volta, elégedetlensége is. A napsugárzásban kimagaslóan gazdag területünkön a szabad természetnek a szervezetre, kedélyre és a munkaképesség fokozására gyakorolt közismerten igen kedvező hatása elsősorban a vízparti fürdéssel, üdüléssel és a vízisporttal kapcsolatban jut érvényre. Területünkön az utolsó évtizedben ez az értékes egészségvédő lehetőség mindinkább megnyílik a legszélesebb néprétegek előtt, az iskolák, tömegszervezetek erre irányuló tervszerű nevelése, a közületek segítésge, az állam, megye, járás, inézmények és vállalatok támogatása, a községfejlesztési alapok hozzájárulása és nem kis mértékben az önkéntes társadalmi munkaakciók kiszélesedése révén, 307
