Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
Makói rakodó A homokkitermelést végző kishajósok évi forgalma 200 000 tonnára becsülhető. Jelenleg a homokos hajók kirakását szállító szalaggal végzik. A rakodásra használt part rakodópart jellegű, aminek rézsűs rakodóparttá való kiépítése minden körülmény között indokolt. A természetes part magassága +4,0 m, tehát ez a magasság mindössze 2 napi tartósságú vízborításnak van kitéve. A makói rakodót 200 m hosszan tervezzük kiépíteni. Az építéssel kapcsolatban felmerülő költségek és mennyiségek a következők: 2 500 m" part nyesés á 25 Ft 63 mFt 2 500 nr rőzsepokróc készítése á 38 Ft 95 mFt 2 000 m’ kőszórás készítése á 210 Ft 420 mFt 1 700 m2 forgácskő szórás á 32 Ft 54 mFt 1 700 m2 terméskő burkolat á 200 Ft 340 mFt kisebb munkákra 28 mFt 1 000 mFt 5% tartalék 50 mFt 1 050 mFt tervezés, kisajátítás stb. 150 mFt Mindösszesen: 1 200 mFt A munka kivitelét 1966—70. évi tervidőszakban kívánjuk elvégezni. A munka gazdaságossága nem számítható, mert a rakodó forgalma nem vízi, hanem vasúti szállításon keresztül történik. Tápéi téli menhely A téli menhelynek —3,0-ról —4,0 m-re való mélyítését tervezzük, mert a menedéket kereső hajók a téli alacsony vízállások alatt a felülés veszélyének vannak kitéve. Ugyancsak a 16 m jelenlegi fenékszélességről 20 m fenékszélességre tervezzük a menhely bejáratát kiszélesíteni, mert az alacsony vízállások mellett a széles úszó műtárgyak, uszodák, csónakházak már nem tudnak a kikötőbe bemenni. A medence mélyítése és a bejárat bővítése során el kell végezni: 50 000 ms kotrást á 20 Ft 1 000 mFt 600 lms hajós pienő létesítése á 500 Ft 300 mFt 5% tartalék 1 300 mFt 65 mFt összesen: 1 365 mFt tervezés, kártalanítás 135 mFt Mindösszesen: 1 500 mFt A munkát már 1966—70 időszakban kívánjuk elvégezni. A Duna—Tisza Csatorna kikötői A Forgalmi Tanulmány adatai alapján megállapítottuk a vasútról víziútra átterelhető forgalom nagyságát és ennek alapján az 1980-ra várható forgalom nagyságát. A Forgalmi Tanulmány adataiban sem Alpárra, sem Bugacmonostorra irányított forgalom nem szerepelt, a Jakab szállásra menő forgalom is any- nyira csekély, mindössze 700 tonna, hogy ezek lebonyolítására elegendő a meglévő part minden beruházás nélkül. Kecskémé t—Kiskunfélegyházái kikötő A kikötőt a Duna—Tisza Csatorna és a Kecskemét—Kiskunfélegyházái út keresztezésénél a közút és vasút közé tervezték, hogy a kikötő mindkét közlekedési útról könnyen kiszolgálható legyen. A Forgalmi Tanulmány alapján az 1960. évi vasútról hajóra átterelhető forgalom és az 1980-ra tervezett fejlesztés alapján 1980. évi forgalma 296 300 tonnát tesz ki. A kikötő terveit a VÍZITERV készíti, ezért itt sem a tervezett megoldással, sem a megoldás várható költségeivel nem foglalkozunk. « Személyforgalmi kikötők A MAHART a kikötők személy- és darabáruforgalmára statisztikai adatot nem közölt és mindössze a fejlesztés tervszámait adta meg. A személyforgalmi kikötő korszerűsítésével kapcsolatban az alábbi munkák elvégzését vette tervbe: A személykikötő helye A felvételi épület létesítése Burkolt rézsű építése Kikötő fészkek készítése Egyéb felszerelés összessen millió forint Sz eged 1,0 0,4 0,4 0,2 2,0 Algyő 0,2 0,4 0,4 0,2 1,2 Mártély 0,2 0,4 0,4 0,2 1,2 Mindszent 0,4 0,4 0,4 0,2 1,4 Csanytelek 0,2 0,4 0,4 0,2 1,2 Csongrád 1,0 0,4 0,4 0,2 2,0 összesein: 3,0 2,4 2,4 1,2 9,0 2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása 2.31 A NAGY- ÉS KISHAJÖZÄS MEGOLDÁSÁNAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A Duna—Tisza Csatorna az Igazgatóság területéhez tartozó szakaszának tervében Kiskunfélegyháza—Kecskemét között 1 db téli kikötővel egybekötött áruforgalmi kikötő, Alpár, Bugacmonos- tor, és Jakabszállás közelében 1—1 községi kikötő szerepel. Nagyhajózás A nagyhajózás zavartalan biztosítása érdekében elsősorban is a Tisza Szeged—Csongrád közötti gázlóinak rendezését kell megoldani, mert ezek a hajózási akadályok tették eddig is a hajózást 276
