Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
A csongrádi kikötő kiépítésére csak 1980 utáni időben kerülhet sor, ha Csongrádra települő hőerőmű, celluloid és papírgyár, valamint cukorgyár forgalma a kikötő megépítését már szükségessé teszi. A kikötő elhelyezésénél szükséges lenne ismerni az ipar fejlesztési tervét, hogy melyik gyár mikor és hol fog elhelyezkedni, mert mind a kikötőnek, mind a gyártelepnek közúti, vízi- és vasúti közlekedési úttal való ellátása összhangban kell legyen egymással. Erre vonatkozólag tanulmány terv még nem készült. Hajózási és költség kiha- tási szempontból leghelyesebb lenne a kikötőnek a 240—240,5 skm közötti elhelyezés nyílt vízi és nem medencés kiképzés formájában. Ezen a szakaszon a Tisza kanyarulati viszonyai parti kikötő céljára már alkalmasak és a megfelelő vízmélység mindenkor biztosított. Itt az adottságok mind a vasúti, mind a közúti csatlakozást lehetővé teszik, a folyó és az árvédelmi töltés között pedig elegendő hely áll rendelkezésre a rakterűiét kiépítése céljára és a hullámtér is felég széles arra, hogy a kikötő rakterületének az árvíz szintje fölé való emelése káros árvízi mederszűkűlést nem okoz. Az ipari kikötő kiépítését 500 m hosszra tervezzük rézsűs rakodó parttal, 3 db portál daruval, 3 db szállító szalaggal, 6000 lm8 raktárral, 1500 lm3 iroda és szoc. épülettel és 30 000 nv burkolt rakterülettel. A környező part átlagos magasásga +5,50 m a „0” víz felett. A kikötő rakpart magasságát +8,0 méterben kívánjuk megállapítani, Ez a magasság az eddig legkedvezőtlenebb 1931— 40. évek átlagában is csak 3,3 napos tartósságú vízállásnak felel meg, 1949—58. évjáratban ezt a magasságot a vízállás el sem érte és az 1962. évi igen magas tavaszi árvíznél is csak 8 napi tartósságú volt a 8,00 m-nél magasabb vízállás. A raktárak padló szintje 1,10 m-rel magasabb, ezt a magasságot már csak az 1919. évi és az 1932. évi vízállás haladta meg, mindössze 19, illetve 14 cm- rel. A kikötő készítésével kapcsolatos költségek a következők : 12 000 m* eleválási gát 'készítése partlenyesési anyaggal scréperrel á 25 Ft 300 mFt 120 000 ms feltöltés készítése zagyszivattyúval á 20 Ft 2 400 mFt 8 000 m rőzse pokróc készítése á 38 Ft 304 mFt 10 000 w.3 m kőszórás készítés á 210 Ft 2 100 mFt 7 700 m2 forgácskő-szórás á 32 Ft 246 mFt 7 700 m2 terméskő burkolat á 200 Ft 1 540 mFt 30 000 m2 rakterület-burkolás á 150 Ft 4 500 mFt 500 fm darupálya-építés á 3 700 Ft 1 850 mFt 6 000 lm8 raktár építése á 300 Ft 1 800 mFt 1 500 lm8 iroda és szoc. épület építése á 600 Ft 900 mFt 3 db 6 t portál daru á 3 mFt 9 000 mFt 3 db szállító szalag 600 t/8 óra, térvilágítás, á 2 mFt 6 000 mFt térvilágítás, csatornázás, kerítés, villamosítás stb. 1 660 mFt összesen: 32 600 mFt Járulékos beruházások: á 1 500 Ft 3 750 mFt 2 500 fm vágány fektetés á 200 Ft 1 800 mFt 9 000 m2 1500 fm makadám út 6 m széles biá 25 Ft 500 mFt turnén fedéssel 6 050 mFt 20 000 m földmunka 38 650 mFt összesen: 1 950 mFt 5% tartalék kerekítéssel 40 600 mFt egyéb tervezés, kisajátítás stb. 1 400 mFt Mindösszesen: 42 000 mFt A kikötőnek ebben a formában való kiépítése igen gazdaságos, mert tonnánkint 38,44 forintos megtakarításnál 10 éves megtérülési időt alapul véve évi 4,2 millió megtakarítást kell elérni, ami kereken évi 110 ezer tonna forgalomnál már megtérül. Ezt a forgalmat Csongrád 1980-ig még nem valószínű, hogy el fogja érni. Ha a kikötő V 3-át építjük meg minden berendezésével együtt, akkor az í. ütem 20,0 millió költséggel, minden további ütem 11—11 millió FT költséggel építhető meg. Az I. ütem megépítéséhez tehát az évi 52 000 tonna forgalmat már el kell érni ahhoz, hogy a 10 éves megtérülési idő alapján a kikötő gazdaságosan kiépíthető legyen. Marosi kikötők A Maros folyó mentén a nagyhajózás teljes mértékben szünetel, mert a nagyhajózás részére szükséges vízmélység a Maroson nincs meg. A későbbi időben a marosi kikötők használhatósága függ majd a Tisza későbbi vízállásának alakulásától. Forgalmuk teljes mértékben a Duna—Tisza Csatorna forgalmától függ és csak 1976—80 időszakban érik el a minimális 10 000 tonnás évi forgalmat. Szőregi rakodó Deszk és Szőreg község közös rakodót kap, mert a Maroshoz való távolságuk ezt lehetővé teszi, 274
