Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)

XI. fejezet. Víziutak, kikötők

állomását a VII. kimutatás szerint is ide tervez­tük be. A MAHART Szeged 1980. évi forgalmát csak 10 000 tonnában adja meg, ami vasúti átra­kodásból származik A MAHART ezen felül 50 000 tonna vasúti át­terelésből származó forgalomra 1980-ig Szentesen és Csongrádon 1 darús alaprakodót kíván létesí­teni 13—13 millió költségkerettel. A Tisza Sze­ged—Csongrád közötti szakaszán Algyőre, Hód­mezővásárhelyre, Mindszentre, Csanytelekre, a Maroson Szőregre és Makóra nem tervez sem ki­kötő, sem rakodó építését, holott a vasútról vízi- útra átterelhető forgalom ezeken a helyeken indo­kolttá teszi legalább a rézsüs rakodó part kiépí­tését minimálisan 100 m hosszban. A fenti helyek közül Hódmezővásárhely és Csanytelek jelenleg is rendelkezik rézsüs rakodó parttal. A MAHART Szegeden és Csongrádon ipari ki­kötő létesítését tervezi, Szegeden a vegyi kombi­nát, nyersolajfinomító és gumigyár, Csongrádon a hőerőmű, celluloid, papírgyár és cukorgyár te­lepülése miatt. Kishajózási utak fejlesztését és létesítését csak ott kell előirányozni, ahol valamely termelő szerv­nél — mezőgazdasági üzemegységnél, ipartelepnél stb. — konkrét szállítási igény jelentkezik és ki­mutatható, hogy a kishajózás következtében elő­álló megtakarításokból a kishaj óút létesítésének költségei 10 év alatt megtérülnek. (Itt költség alatt a kishaj óutat terhelő költségrészt kell érteni.) Kishajózási utak létesítésére vonatkozó konkrét igény eddig nem érkezett be. A Szegedi és Makói Homökkitermelő Vállalatok a helyi homokkiter­meléseiket kishaj ókkal bonyolítják le, de csak a kotrási munka üzemével kapcsolatban végeznek vízi szállítást, távolsági forgalmat nem bonyolí­tanak le. Egyéb kishajózásra alkalmas vízfolyás a TVK területen nincs is. 2.13 AZ EGYESt SZERVEK SZEREPE A VÍZIUTAK ÉS KIKÖTÖK FEJLESZTÉSÉBEN A víziközlekedés fejlesztésében a Tiszán egyedül a MAHART-nak van szerepe a hajózás fejleszté­sében. A teheráru forgalom lebonyolítására egye­dül a MAHART rendelkezik nagyhajó parkkal, azonban a tiszai hajóparkja a jelenlegi csekély forgalmat sem tudja — különösen az őszi csúcsfor­galom idején — lebonyolítani. Jelenleg a MA­HART az őszi csúcsforgalom idején teljes mérték­ben a cukorrépa szállításokra áll rá és ilyenkor minden egyéb szállítás szünetel. A jelenlegi hajó­zási viszonyok mellett nincs is meg a lehetőség arra, hogy a mindössze 20—40 napi őszi hajózható vízállás mellett egyéb szállítást végezzen, mert de­cember közepén feltétlenül számítani kell a tiszai jégzajlás megindulására és akkor már minden pillanatban készen kell állni a téli menhelyre való vonulásra, tehát nagy távolságú szállítmányokat a megfelelő téli menhely hiányában már nem szíve­sen vállal. A múltban nagyon jól bevált gyakorlat volt az is, hogy a Tiszán a Vízügyi Igazgatóság jogelődje is rendelkezett 6 db 600 tonnás uszállyal és 1 db vontató gőzössel, ami kizárólag a tiszai folyam­mérnöki hivatalok terméskő szállításait bonyolí­totta le. Ezt a hajóparkot 3 vontató gőzössel és 25 db kőszállító uszályai újból életre kellene hív­ni, mert csak így lesz biztosítható, hogy az elkö­vetkező 20 év alatt előirányzott vízépítési munkák­hoz szükséges kőszállítást zavartalanul le lehes­sen bonyolítani. Ezen kívül még a MAHART ha­jóit is el lehetne látni kőszállítással. 2.2 A viziutak és kikötők keretterve 2.21 A NAGY- ÉS KISHAJÓZAS KERETTERVE A Tisza folyó az országhatártól a 153 skm-től a 252 skm-ig, míg a Maros folyó a torkolattól, 0 skm-től az 50 skm-ig, a román határig, tartozik az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság kezelése alá. Jelenleg nagyhajózásról csak a Tisza folyón be­szélhetünk, de ezen is a hajózási idény tekintélyes részén, a kisvíz idején csak korlátozott terhelésű hajók közlekedhetnek. A Maros folyón nagyhajózásról nem beszélhe­tünk, kishajózás is csak a Maros kedvező vízállása mellett lehetséges. A Tisza folyón a nagyhajózás biztosítása érde­kében minimálisan 80 m széles és 300 m minimá­lis sugarú, 2,50 m legkisebb mélységű hajóút biz­tosítana 260 napos hajózási idényt. Ez gyakor­latilag azt jelenti, hogy a téli, december 1-től feb­ruár 28-ig tartó jeges víz kivételével a Tisza folyó a kisvízállások alatt is rendelkezik a fenti hajóút méretekkel. A Tisza folyó Szeged—Csongrád kö­zötti szakaszán jelenleg ezek a lehetőségek nincse­nek meg. Az igazgatóság kezelésében lévő Tisza szakaszon az alábbi gázlókat tartjuk nyilván és kisvízállások idején az alábbi gázlókban végzünk kisvízi hajó­út kitűzést. 264

Next

/
Thumbnails
Contents