Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
fa, nyersolaj, stb., valamint a Tisza mellé települő ipari üzemek termékeinek a Tisza Csongrád—Szeged közötti szakaszán történő felhasználása (műtrágya stb.). A külföldi kapcsolatoknál egyedül a Jugoszlávia felől, vagy Jugoszlávia felé menő forgalom jöhet Számításba. Ezt a forgalmat 1960. és 1980. évben statisztikai adatok hiányában becsült értékként vettük figyelembe. A teljes forgalom alakulását és a forgalom fejlesztésének ütemezését az alábbi VI. sz. kimutatás tünteti fel. VI. sz. kimutatás a Tisza és Maros folyó forgalmának várható fejlődéséről Megnevezés 1960 1961—65 1 1966—70 1 2971—75 1976—80 1980 után évi forgalom 1000 tonnában 1 2 1 3 1 4 1 5 1 6 7 Vasútról hajóra átterelhető Tiszai forgalom — 10,0 30,0 70,0 131,6 DTCS-forgalom — — — — 451,8 300,0 MAHART hajózás fejlesztéséből 27,4 30,0 35,0 44,0 54,9 — Mezőgazdasági termékek vízi szállításából — — — — 74,5 — Ipar fejlesztéséből: Kender — 2,0 3,0 6,0 10,0 — Ipari fa — — 3,0 8,0 15,0 — Műtrágya — — 5,0 10,0 50,0 — Nyersolaj — — — 5,0 30,0 — Egyéb ipari áru — 6,0 7,0 14,0 22,2 — Külkereskedelemből 2,6 8,0 16,0 25,0 40,0 — Nagyhajózás összese»: 30,0 56,0 99,0 182,0 880,0 300,0 Kishajózás a Tiszán 60,0 70,0 82,0 98,0 120,0 — Maroson. 100,0 112,0 135,0 165,0 200,0 — összes forgalom 190,0 238,0 316,0 445,0 1 200,0 300,0 A kimutatásban az 1960. évi forgalomnak csak a tényszámait, vagy becsült értékeit tüntettük fel, a vasútról hajóra átterelhető forgalmat nem, mert ez a későbbi forgalomra nézve csak egy elméleti kiindulási alap. Az 1980 után várható forgalomra csak a DTCs 60-%os forgalmát tüntettük fel, mert a DTCs hajózásra alkalmassá tétele már az 1976—80. évi V. ötéves terv folyamán bekövetkezik, azonban teljes értékű forgalmat csak 1980 után fog lebonyolítani. Tekintve, hogy a DTCs az 1300 tonnás típusú hajók befogadására is alkalmas, előre fel sem becsülhető transit forgalomra kilátás. Abból kifolyólag, hogy a Duna tengerjáró hajók a vontatási költségek csökkentése érdekében Titeltől nem a dunai utat, hanem a jóval kisebb sebességi viszonyokkal rendelkező csatornázott Tisza—DTCs— Duna utat fogják választani. Ez az útvonal lényegesen kisebb teljesítményű vontató gőzösöket és elsősorban más rendszerű vontató gőzösöket tesz szükségessé. A vontatmány Titeltől Budapestig úgyszólván álló vízben közlekedhet. A távolság nagysága is indokolttá teszi, hogy Titelen és Budapesten a MAHART csatoló állomásokat létesítsen. Ez annál is gazdaságosabb, mert a kisebb teljesítményű vontató gőzösök az utat Budapesttől Tite- lig a Dunán lefelé, Titeltől Budapestig a Tisza— DTCs útvonalán tehetik meg. Az eddigi forgalmi adaték szerint a teheráru forgalom iránya meglehetősen egyenetlen, mert a vasútról átterelhető forgalom iránya a DTCs-n völgymenetű és csak a Tisza Csongrád—Szeged közötti szakaszán elszállításra kerülő mezőgazda- sági tömegcikkek szállítása történik a DTCs-n hegymenetben. Az eddigi adatok szerint ez az arány 1017,3:74,5=13,7:1 tehát a visszafelé menő hajók csak 7,3%-ban lesznek visszfuvarral ellátva. Ha az időbeli eltolódást is figyelembe vesszük, akkor azt kapjuk, hogy amíg a völgymenet forgalma a hajózási idény 300 napján egyenletesnek vehető, a hegymeneti forgalom az őszi 100 napon idényre koncentrálódik. A Tisza Szeged—Csongrád közötti szakaszának a forgalma a fentiek szerint az ОТ által előirányzott 250%-os emelkedéssel szemben 1335%-ra fog emelkedni még abban az esetben is, ha a Duna— Tisza csatornán a várható forgalom teljes mértékben csak 1980 utáni időben fog bekövetkezni. A fenti kimutatás nem tartalmazza a vasúti átterelésből hajóra történő forgalomnak azt a részét, 256
