Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
zép-Tisza és Mátravidék) TVK területéhez tartozik, de szorosan a 9. sz. (Alsó-Tiszavidék) TVK határánál fekszik. A Tisza III. Vízlépcsővel együtt kell kiépíteni az öntözővíz pótlása érdekében az alpár—bokrosi tározót. Ennek vizszine és a böge közötti erőművek már a hidraulikus energiatározók fogalomkörébe tartoznak. A Maros ferencszállási vízerőművének kiépítése csak a távlati időszakban, az 1980. év után lehetséges. j ; 2.33 A TÖRPE VÍZERŐMŰVEK LÉTESÍTÉSÉNEK SORRENDJE ES A SORREND INDOKOLÁSA Törpe vízerőmű a 9. sz. (Alsó-Tiszavidék) TVK területén nem létesül. 2.33 A HIDRAULIKUS ENEGIATÄROZ0K LÉTESÍTÉSÉNEK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A hidraulikus energiatározók komplex nagylétesítmények részei, ezért építésük időpontját a nagylétesítmények elsődleges szerepéből adódó szükségletek határozzák meg. A legelső hidraulikus energiatározó az alpár— bokrosi tározó, mely 4 MW kapacitású turbinaszivattyús erőmű a Tisza III. Vízlépcső elkészülte után. Ezzel a 4 MW kapacitású erőművel egyidejűleg épül meg a nyárlőrinci 21 MW-os erőmű. A két erőmű között összefüggés van, amennyiben a téli üzem — amikor visszaemelésre szükség nincsen, azonos vízemésztés mellett a Duna—Tisza Csatornán végig vezetett és a Tiszába átadott vízzel történik. Ezeknek az erőműveknek az üzembehelyezését az 1980. év utáni időszakra tervezzük. A második szakaszban, mely ugyancsak az 1980. év utáni távlatra esik, ugyanezeken a helyeken újabb 17 MW, illetve 92 MW erőmű kerül kiépítésre. 3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése A 9. sz. (Alsó-Tiszavidék) TVK vízerőhasznosí- tási tervének fő célkitűzése nem az országos energiatermelés részbeni megalapozása, hanem a komplex nagylétesítményekben adott energiatermelési lehetőségek kihasználása ott, ahol ez gazdaságos. Elmélet vízerőkészletünk is csekély, ennek hasznosítható hányada, mint alapenergia még kisebb jelentőségű. Rendkívül jelentős azonban a hidraulikus ener- giatározáson keresztül a csúcs- és szabályozó energia termelése, ami a hőerőművek kapacitását igen szerencsésen egészíti ki. Ez a módszer ugyanis a vízgazdálkodás által is igénybevett alapenergiákat olyan időszakban adja vissza csúcsenergiaként, amikor arra a legnagyobb szükség van. Területi szempontból az is fontos, hogy ezek a vízerőtelepek sokkal közelebb vannak a fogyasztókhoz, mint a mai hőerőtelepek, így éppen csúcsfogyasztás idején az energia továbbítása is kedvezőbb. Megjegyezzük, hogy a természetes vízerőkészlet- re építendő vízerőművek csúcsrajáratása is lehetséges. A vízerőművek teljesítményadatait az alábbiakban soroljuk fel: Kapcsvlás MW Teljesítmény millió kWÓ/év I960 után megvalósuló vízerőművek 5,4 25,15 Hidraulikus energiatározók 134 209,00 összesen: 139,4 324,15 A vízpótlás nagylétesítményeinek szivattyútelepein az országos energiakészletből igénybe vett rész a csúcstározókon keresztül nemcsak visszatérül, hanem még többletérték is származik, mely- lyel a hőerőműhálózat üzemelésének gazdaságosságát jelentős mértékben fokozni lehet. A mai elektromos energiafelhasználás szerint az összes felhasznált energia 60—70%-a alapenergia. A vízhasznosítás maga is jelentősebb energiaigénynyel lép fel. Ez a fogyasztás az évi energiamérlegre előnyös, mert a téli csúcsfogyasztásokat a nyári, kisebb felhasználásidején kiegyenlíti ezzel a hőerőtelepek nyári kihasználását fokozza. Az alapenergia így az összes felhasználásnak 65—80%-ára emelkedhet, s így a csúcsigények területünkön pusztán a vízerőtelepek segítségével kielégíthetők volnának. A vízgazdálkodás, főként a mezőgazdasági víz- hasznosítás kapacitásigénye az 1980. évre valószínűleg 65—70 MW-ra, az energiaigény 70—80 millió kWó-ra emelkedik. Távlatban pedig 130—140 MW-al és 150—160 millió kWó-val kell számolni. 3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők A vízerőhasznosítás területi keretterve csak a hidraulikai, domborzati és a vízpótlás nagylétesítményei által meghatározott adottságokra van felépítve. A fő méretek megállapítására ez elegendő is, azonban számtalan részletkérdés megoldását kell előkészíteni és az ehhez szükséges kutatásokat mielőbb meg kell indítani. 1 237
