Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
A város új, ill. bővített ipartelepeinek száma 9 darab. A fejlesztési időszak végén várható összes ipari vízkibocsátás 7400 minap: ebből ipari és fekáliás szennyeződésű 6100 mVnap, a többi szeny- nyezetlen. Közcsatomahálózatba jut a szennyezett vízkibocsátás. A nem szennyezett vízkibocsátásból 1300 mVnap közvetlenül a befogadóba jut. A keletkező káros szennyvizek mennyisége 1600 mVnap, teljes mennyiségben hatástalanítva. Befogadó a Dongér főcsatorna. Az ipari létesítmények szennyvízelvezetésének és előzetes tisztításának megoldásával kapcsolatos beruházási költség 8,— millió Ft. Orosháza A városban jelenleg szennyvíztisztítás és csatornázás nincs. A város öszes területéből mintegy 350 ha terület — 27 500 lakossal — látandó el elválasztó rendszerű csatornahálózattal. A várható szennyvíz 11 200 minap, melyből 4300 mVnap házi eredetű, 6900 mVnap pedig — ipari. A 45 km hosz- szú szennyvízcsatomah álózat legnagyobb szelvénye 40/60 cm tojásszelvényű betoncső. Három átemelőtelep létesítése szükséges a mélyebben fekvő területek szennyvizének átemelésére, a. c. nyomócsővezetékkel. A szennyvíztisztító telepet a város nyugati szélén, az eleveniszapos biológiai tisztítási elvek szerint kell kialakítani. Befogadó a Bonum-csatorna. A szennyvizek a tenyészidőben a mezőgazdaságban hasznosítandók. 300 mm évi borítással, esőztetés- sel, vagy felületi öntözéssel 525 ha terület rendezendő be öntözésre. A csapadékcsatorna hálózat összes hossza 1980- ban 23 km. A csatornázás és szennyvíztisztítás költsége 80 millió Ft. A város új, ill. bővített ipartelepeinek száma 12 db. A fejlesztési időszak végén várható összes ipari vízkibocsátás 6900 mVnap: ebből ipari és fekáliás szennyeződésű 5200 mVnap, a többi szennyezetten. Közcsatomahálózatba jut a teljes vízkibocsátás. A keletkező káros szennyvizek mennyisége 2000 mVnap, teljes mennyiségben hatástalanítva. Az ipari létesítmények szennyvízelvezetésének sé előzetes tisztításának megoldásával kapcsolatos beruházási költség 10,— millió Ft. Az üzemi lakótelepek csatornázással és szennyvíztisztítással elátott lakoslétszáma 3000 fő. Csongrádi A városnak jelenleg szennyvízelvezetésre alkalmas csatornahálózata nincsen. Korábban csupán 14.2 km csapadékvíz levezető csatornahálózat épült ki. A város belterületi lakoslétszámából 1980-ig — mintegy 200 ha-on — kell csatornázást és szennyvíztisztítást biztosítani. E területen elválasztó rendszerű szennyvízcsatorna hálózat építendő ki. A szennyvízcsatornák hossza 41,5 km, max. 50/75 cm-es tojásszelvényű szigetelt talpas betoncsővel. A szennyvizek egy közbenső átemeléssel levezethetők a város déli oldalán lévő Holt-Tisza partján építendő központi átemelőtelepre, majd onnan nyomócsövön keresztül a megépítendő 2.2 km hosszú 40/60 cm szelvényű főgyűjtő csatornába. A főgyűjtő csatorna gravitációsan vezeti a szennyvizeket a város alatt, a Tiszapartján építendő mechanikai tisztítást végző szennyvíztisztító telepre. A tisztítótelepet úgy kell kialakítani, hogy a távlatban, amennyiben a szükség megkívánja, biológiai tisztításra kibővíhető legyen. Az elvezetendő és tisztítandó szennyvízmennyiség 7500 mVnap, melyből a városi hálózatot és tisztítótelepet terhelő ipari szennyvíz 4500 mVnap. A csongrádi új ipartelepek és Csongrád térségbeli hőerőmű vízkibocsátása, szennyvízelvezetése és csatornázása — a konzervgyári kivételével — nem a városi rendszer keretében nyernek megoldást. Sor kerül a meglévő csapadékcsatorna hálózat korszerűsítésére is. A szennyvíz és csapadékvíz csatornázás és a szennyvíztisztítás költsége 42 millió Ft. A város új, ill. bővített ipartelepeinek száma 6 db. A fejlesztési időszak végén várható összes víz- kibocsátás 45 000 mVnap ; ebből ipari és fekáliás szennyeződésű 41 000 mVnap, a többi szennyezetten. Közcsatomahálózatba jut 4500 mVnap; ipari szennytisztító berendezésekben 17 500 mVnap mennyiséget teljesen, 20 000 mVnap-ot pedig részlegesen tisztítanak. A nem szennyezett vízkibocsátásból 3000 mVnap közvetlenül a befogadóba jut. A keletkező káros szennyvizek mennyisége 7200 mVnap, teljes mennyiségben hatástalanítva. Befogadó a Tisza—Holt-Tisza. Az ipari létesítmények szennyvízelvezetésének és tisztátásának megoldásával kapcsolatos beruházási költség 110,— millió Ft. A csongrádi új ipari üzemek csatornázása és szennyvíz kezelésének részletesebb ismertetése: Csongrádon új cukorgyár, sörgyár, konzrevgyár létesül a 20 éves fejlesztési során. Az egyes üzemek ismertetése a következő: A cukorgyárnak helykijelölése még nem történt meg; célszerű a gyárat a jelenlegi várostömbön k,- vül, a Tisza balpartjára telepíteni. Az üzem által kibocsátandó 25 000 mVnap szennyvizet önálló, független telepen történő tisztítás után a Tiszába kell bevezetni. A tisztításhoz a következő műtárgyak kellenek: a répamosó, és úsztatómű részére ülepítőmedence és recirkulációs vezeték; a diffúziós víz részére biológiai szennyvíztisztítás; a mész- iszapos vizet ülepíteni kell. Ezen kívül 3 km 60/90 cm tojásszelvényű és 1 km 20 cm 0-jű betoncsatornát kell megépíteni. A sörgyárnak szintén nincs még a telephelye kijelölve. Célszerű azonban szintén a Tisza mellé telepíteni. Az üzem által kibocsátott 11 500 mVnap szennyvizet tisztítás után a befogadóba, Tisza folyóba kell bevezetni, a szennyeződést nem tartalmazó 1500 mVnap egyéb ipari (mosó) vízzel együtt. Meg kell építeni 2,5 km 0 50-es betoncsatornát, továbbá egy egységes, önálló biológiai tisztítótelepet és átemelőt. A konzervgyár telephelye még nem ismert. Az üzem által kibocsátott és káros szennyeződést nem tartalmazó 4500 mVnap szennyvizet a városi csatornahálózatba kell bevezetni. Ehhez feltehetően 2 km 40 cm 0 betoncsatorna építésére lesz szükség. 224
