Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
felszíni vizeink további elszennyeződésének megakadályozása központi feladattá vált. A 20 éves tervidőszak ipar- és településfejlesztési előirányzatainak pedig alapvető tényezője a keletkező ipari, ill. kommunális szennyvizek elvezetése és tisztítása a korszerű technológiai alapelveknek megfelelően. A 20 éves iparfejlesztési távlati tervek az ország ipari vízigényének növekedését a mainak ötszörösére irányozzák elő. Természetesen ezzel párhuzamosan fog növekedni a szennyvízkibocsátás is. Az ipari frissvízigény beszerzése a jövőben kb. 96%- ban felszíni vízkészletből történik majd s ez a felszíni vizek tisztaságának fokozott védelmét teszi szükségessé. A lakásépítési kormányprogram 1980-ig 1,5 millió lakás építését tervezi, mely a közművesítés, tehát a csatornázás terén is komoly feladatok elvégzését teszi szükségessé. A mezőgazdaság szocialista átszervezése megteremtette a korszerű, nagyüzemi méretű termelés feltételeit. Űj mezőgazdasági központok alakulnak ki. A mezőgazdaság fokozatosan egy helyre koncentrálódó szennyvizei (az állattenyésztés nagy férőhelyes istállói, növényvédő állomások, tejgyűjtők, gépállomások stb.) már nem elhanyagolható mennyiségűek. Ezek ellátására számos kis csatornamű építendő. Az életszínvonal emelkedése, a kultúrigények fokozódása is igen jelentős tényező: a gyors ütemben emelkedő vízfogyasztás egyúttal a szennyvíztermelés növekedését jelenti. Az állandóan bővülő iskolahálózat, közintézmények, kultúrházak, üdülők és egyéb létesítmények szennyvízkezelésének megoldásához szennyvíztisztító kisberendezések létesítése válik szükségessé. Szeged város csak részben van egyesített csatornahálózattal ellátva. A csatornahálózat elrendezés, mérete, egyes régebben épített szakaszainak anyaga és építési módja szempontjából nem felel meg a megnövekedett város jogos igényeinek, ezért jelentős fejlesztése szükséges. A csatornák repedéseiken keresztül állandóan fertőzik a talajt, ami 1955 évben az ivóvízellátásban zavart okozott, ezek mielőbbi átépítése is szükséges. A csatornahálózatot részben egyesített részben elválasztó rendszerrel kell fejleszteni. A fejlesztés folyamán bővíteni kell a Korányi Sándor rakparton lévő III. sz. belváros-rókusi átemelő telepet és a domborzati viszonyok miatt még két átemelő telep létesítése is szükséges. Befogadó a Tiszába torkolló belvízcsatorna, a Hattyas-telep melletti Holt- Tiszaág. A város körtöltésen belüli mintegy 1000 ha nagyságú területének csatornázása szükséges, ezen csatornahálózatba vezetendő a körtöltésen belüli ipartelepek szennyvize is. Üj szeged csatornázandó területe — annak jöv;beni nagyarányú fejlesztése miatt — 300 ha lehet. A körtöltésen kívül a nyugati iparkörzetben, valamint Szeged térségében 1980-ig létesülő vegyi kombinát szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási problémáikat a városi csatornahálózattól és a központi tisztító telepből függetlenül kell megoldani. Hódmezővásárhely egyesített rendszerű szennyvízcsatornázása 1960-ig 40 ha területen épült ki. Kiépítendő még 125 ha területen egyesített, míg 50 ha területre elválasztó rendszerű csatornahálózat létesítése kívánatos. Az eleveniszapos biológiai tisztítási elv alapján tervezett és megépült tisztító- telepet 1961 év folyamán helyezték üzembe 2250 mVnap kapacitással. A fejlődés után a szennyvíz- csatorna hálózatot, illetve a tisztítótelepet előreláthatólag 25 000 fő fekáliás szennyvize, továbbá az ipari üzemekből eredő ipari és fekáliás szennyvizek fogják terhelni, így a tisztítótelepet a fejlődés folyamán bővíteni kell. Befogadó a Hódtó-Kistiszai csatorna. Kecskemét város mielőbbi szennyvízcsatornázása elsősorban közegészségügyi szempontból fontos. A város lakott területén olyan nyílt csapadékvízcsatornák vonulnak, melyek tisztítás nélkül ipari szennyvizeket is szállítanak a recipiens Csukásér belvízi csatornába, út közben fertőzve a talajt és a talajvizet, az utóbbi szintjét is emelve az árkok mentén nagy bűzt terjesztve. A város lakóterületének és ipari településeinek fejlesztése szennyvíz- csatornázás és szennyvíztisztítás nélkül nem oldható meg. Tenyészidő alatt a szennyvizek öntözéses felhasználása is lehetséges, mintegy 1100 ha területen. A távlati iparfejlesztés során bővülő Kecskeméti Konzervgyár szennyvizeit a szennyvízcsatorna hálózatba való bevezethetés előtt előzetesen tisztítani kell. A meglévő és részben elavult csapadék csatorna- hálózat fejlesztése is szükséges mintegy 15 km hosszban, vagy a város lakott területéről a csapadékvizek elvezetése zárt csatornával történjen. Kiskunfélegyháza szennyvízcsatornázása is elsősorban közegészségügyi szempontból indokolt. Mintegy 390 ha terület csatornázása szükséges, melyből sürgősen a városias jellegű 290 ha területű központi városrész csatornázása oldandó meg. A csatornázás gazdaságosság szempontjából elválasztó rendszerű legyen. A biológiai rendszerű szennyvíztisztító telephez a szennyvizek eljuttatása csak átemeléssel történhet. A szennyvizek a nyári idényben történő elöntözésével 300 mm-es össz- vízborítás mellett 285 ha terület rendezhető be öntözéssel. Az 1980-ra várható 6500 mVnap összes szennyvíznlennyiség esetleg felhasználható csekély értékű rétek egész éven át történő csörgedeztető árasztásos öntözésére. Kiskunhalas város szennyvízcsatornázása elsősorban közegészségügyi szempontból indokolt, mivel a meglévő — tisztítatlan szennyvizeket is szállító — csapadékviíz csatornáknak a város különböző helyein lévő, nagy részben már lecsapolt nádasok a befogadói. A házi és ipari szennyvizek tisztítására eleven- iszapos biológiai tisztítási elvek szerinti tisztító telepet kell a befogadó Dongér belvízi csatorna mellett kialakítani. Orosháza szennyvízcsatornázása különösen a város magját képező, központi vízellátással, többszintes épületekkel rendelkező, mintegy 250 ha terüle* 219
