Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)

IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme

rendelkezik mechanikai tisztító berendezéssel, ezek terhelése összesen 1340 mVnap. Két ipari üzem napi 55 m’-t kitevő szennyvizét természetes és mesterséges mélyedésekbe vezetik. 1.212 Kis csatonaművel ellátott települések A TVK területén számos egyéb település rendel­kezik kis körzeti csatornahálózattal, illetve kisebb- nagyobb csapadékvízlevezető csatorna-szakaszok­kal, melyekben szennyvízbekötések is történtek. Az ezeken levezetett szennyvíz mennyisége 130 mVnap, ellátott lakoslétszám 4190 fő. A csatornák össz- hozama 17 km. Kis szennyvíztisztító berendezések által kezelt szennyvízmennyiség 1045 mVnap, tisz­títási hatásfokuk azonban általában nem kielégítő. Ezen települések közül érdemes néhánnyal rész­letesebben foglalkozni: Kiskunhalas A város limnológus megállapítás szerint a kis­kunhalasi ősláp közepén fekszik. A Dongér fő­csatorna kiépítésével gyakorlatilag az ősláp le- csapolása már megoldott. A városnak 4,25 km hosszú zárt és 1,9 km hosz- szú fedlapos csapadékvízcsatornája gyűjti össze a csapadékvizeket és kis részben az üzemi szenny­vizeket. összefüggő csatornarendszere és városi szennyvíztisztító telepe nincsen. A város területén lévő nádasok (Sóstó, Haran- gostó, Nagytó stb.) csapadék- és szennyvízbefoga­dók. A csatornák több, egymással összefüggésben nem levő körzetre oszlanak. A nyugati és déli pangó vizekben összesen 17 helyen van csatoma- beömlés, a kelet-délkeleti vizekben pedig három helyen. A Szegedi Vízügyi Igazgatóság 1957. év­ben ezeket a pangó vizeket gyakorlatilag a befoga­dó Dongér főcsatornába lecsapolta. A város terüle­tén, továbbá két helyen, illetve körzetben van olyan csapadékvíz-csatorna, amelynek semmiféle befogadója nincsen. Ezeknél a víz elszikkad. A városnak 22 szennyvíztisztító kisberendezése van, melyek közül öt csepegtető testes biológiai és 17 mechanikai tisztító berendezés. Legnagyobb szennyvíztisztító berendezése a kórháznak van (300 mVnapon aluli), de ez nemcsak túlterhelt, ha­nem korszerűtlen is, fertőtlenítője nincsen, okvet­len korszerűsíteni kell. A város területén lévő 3 ipartelep napi összes szennyvíz-kibocsátása 450 m8, mechanikai szenny­víztisztító berendezéssel rendelkeznek, két üzem mechanikailag tisztított szennyvizét nyílt árokkal vezeti a befogadóba, a harmadik üzem napi 18 m* szennyvizét elszivárogtatja. Az összes ipari vízkibocsátás mennyisége 900 mVnap: ebből 450 mVnap ipari és fekáliás szeny- nyeződésű, a többi nem szennyezett. Ipari szennyvíztisztító berendezésekben 600 mVnap mennyiséget részlegesen tisztítanak. A tisz­títás mértéke általában nem kielégítő. Kiskunmajsa A község központjában a közintézmények és nyilvános WC tisztított szennyvizeinek elvezeté­sére 2,5 km hosszú csapadékvízcsatorna szolgál. A bekötött 6 db intézmény részint oldómedencés, részint mechanikai + biológiai tisztítás után bo­csátja szennyvizeit a csapadékcsatornába. Szennyvízkibocsátó ipari üzeme nincsen. Csanádapáca A községben lévő 1 km hosszú csapadékvízcsa- torna-hálózat a malom és a fürdő vizét is levezeti. A befogadó 120 nr vízfelületű mélyedés, melynek túlfolyó vizét a csatorna vezeti el az útmenti árok­ba, ahol az elszikkad. Sem ipari üzeme, sem tisztító berendezése nin­csen. Kiskundorozsma • A község Szeged távlati fejlesztése során a vá­ros külső területét fogja képezni. Az 1,6 km hosszú csapadékvízcsatorna hálózat 1950-ben létesült. A csapadék- és szennyvizek befogadója a település területén keresztül haladó Bánomkerti belvízi csa­torna. A csatornahálózat a helybeli szövőüzem napi 24 m8 szennyvizét is elvezeti. Mindszent A község 1,2 km hosszú csapadékvíz csatornája tisztán csapadékvizeket vezet el a befogadó Kur- cába. 1.213 Csatornaművel el nem látott települések ipartelepeinek szennyvízkezelése Mezőhegyes A község két jelentős ipari üzemmel rendelkezik. A cukorgyár vízellátása román területről im­portált — Marosból kivett — vízből történik. Az import víz szennyezetten érkezik, mivel román területen különböző szennyezettségű (sertés szenny­víz, bőrgyár) vizet bocsátanak bele. Az Élővíz- csatornán érkező és kivett vizet felhasználás után az Élővízcsatomába engedik be, mint befogadóba. Az összes napi vízkibocsátás 26 400 ma. Ebből 400 m" fekáliás szennyvíz, 23 800 m' savas szenny­víz, 2200 m3 hűtővíz, 21 800 mVnap mennyiséget földmedencékben ülepítenek, 65 mVnap fekáliás szennyvizet elszikkasztanak. Mérőhegy esi (Külső puszta) Kendergyár napi frissvízfogyasztása 1200 m3, melyből a tisztítás nélkül szennyezetten elfolyó mennyiség 1100 mVnap. A fekáliás szennyvizekre (20 m") mecha­nikai tisztítóberendezés szolgál. Szennyvízbevezetése a Határ árok nevű belvízi csatornába történik. A szennyvíz, mielőtt a több kilométer hosszú csatornán az Élővíz-csatornába folyna, útközben elszivárog, elpárolog. Nagylak A Kenderfonógyár ipartelepének a kenderkiké­szítésén kívül annak feldolgozása is történik. Az áztató vizeket tisztítás nélkül, a fekáliás szenny­vizeket pedig egyszintű ülepítő aknákon keresztül zárt és nyíltszelvényű csatornákon az Élővíz-csa­tornába vezetik. 216

Next

/
Thumbnails
Contents