Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
Rendszer száma F I К T j 1 t 1 i ha m/Ft év 33 82 310 31,3 0,94 11,23 0,33 3,0 380 34 105 980 47,1 1,40 19,40 0,38 2,6 440 35 25 170 17,2 0,52 5,90 0,22 4,5 680 36 16 200 7,6 0,23 3,18 0,39 2,6 470 37 89 950 40,6 1,22 21,55 0,50 2,0 450 38 9 800 4Д 0,12 1,08 0,24 4,2 420 39 50 620 35,6 1,06 8,76 0,21 4,8 700 40 42 000 21,2 0,63 10,79 0,48 2,1 500 77 112 960 60,0 1,80 20,16 0,31 3,2 530 78 4 810 0,3 0,01 0,32 1,00 1,0 60 79 92 890 32,4 0,97 8,89 0,24 4,2 350 80 118 820 81,6 2,45 15,28 0,16 6,2 680 81 36 820 5,9 0Д8 1,38 0,20 5,0 160 82 5140 4,3 0,13 840 83 19 710 3,2 0,01 1,18 0,36 2,8 160 813 18.0 392,4 11,67 129,10 2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása A sorrendet annak figyelembe vételével állítottuk össze, hogy a második 5 éves tervben szereplő munkák 1965-ig megvalósuljanak. Ebben az időszakban a szinte halaszthatatlan munkákat vettük be már előzőleg és olyanokat, amelyek már részben megkezdettek, de befejezésükre még nem került sor (Dongéri vízrendszer, Percsorai, Makói szivattyútelep) és részben olyanokat, amelyeknél nemzetközi kötelezettségünk áll fenn, (szárazéri vr. és a Vereszkereszt Madarásztói). Az öntözés- fejlesztés miatt a Kurcai vízrendszer fejlesztése szintén előirányzatba kerül. Egyes vízrendszerek nem kerültek fejlesztésre, miután a rendszerben lényeges fejlődés nem várható, a vízelvezetési viszonyokat pedig jelenlegi állapotukban elégségesnek tartjuk (Mártélyi, Űj- szegedi és Maros balparti vr-ek). 1980-ig minden vízrendszert előirányoztunk fejlesztésre, mert a vízrendezés igazgatóságunk területén a legjobban el van maradva az országos átlaghoz képest, viszont a mezőgazdasági felfejlődés itt lesz a legnagyobb mértékű valószínűleg' az országban. 1980 után már fejlesztést nem irányzunk elő, csupán a művek elhasználódásából eredő 12—15 évenként megismétlődő felújítási feladatokat. Ezekre vonatkozólag azonban még számszerű értékek nem állanak rendelkezésre, s így a mellékelt 1 és 2 sz. kimutatások számértékei tájékozta- tóak. 2.31 A BELVlZGAZD ALKOD ÄS MURAINAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A TVK területén előirányzott fejlesztési munkák sorrendjének kialakítása két szempontból mérlegelendő: Általános szempont: Igen hatékony beavatkozást jelent mindazon rendszerekben, ahol erre lehetőség van, elsősorban a mély ártereken kívüli, fennsíki területeken a talaj mélyművelésének bevezetése. Ez a termelőknek nemcsak érdeke, de kötelessége is. Ugyancsak hatásos és aránylag kis befektetést igényelnek a legelők barázdálása és az oldaltározó rendszerek kiépítése. Ez szintén a termelők érdeke. Az állam támogatást biztosít a munkához, ha azt vízgazdálkodási társulat keretében végzik. Egyéb szempontok: A kimondottan műszaki létesítmények sorrendiségét részben nemzetközi kötelezettségek, részben kényszerű adottságok a gazdaságossági megfontolástól függetlenül is befolyásolják. Ugyanakkor igen sok esetben nem valósítható meg, hogy egy rendszerben tervezett munkák folyamatosan teljes egészükben elkészüljenek. Az egyes munkaszakaszok hatékonysága is változó. Általában a beruházások első 60—70%-a a leghatékonyabb. Ezért egyetlen rendszer teljes befejezése sem indokolt egy-egy tervperiódusban. Egyes munkák több periódus elmúltával — a népgazdaság növekvő teherbíró képessége szerint — fejezhetők csak be. Ilyen megfontolások után a javasolható sorrend rendszerenként az alábbi: 1. 34. számú Dongér—Halasi rendszer. Kiépítése már folyamatban van. Az oldaltározók kiépítésének mielőbbi befejezése sürgős, mert mintául szolgálhat a többi rendszereknél is. 2. 79. számú Tisza—Maroszugi rendszer. A kiépítés már folyamatban van, a Makói szivattyú- telep és a hozzátartozó hálózat építésével. 3. 36. számú Percsora—Sövényházai rendszer. A szivattyútelep 1959-ben elkészült. Azóta azonban még nem használható a csatornahálózat teljes hiánya miatt. 4. 77. számú Kurca rendszer. Mint belvízrendszer igen elavult. Most az öntözés kényszerű ha140
