Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
csatornák bővítésére és a csatornahálózat sűrítésére terjednének ki. Szükség van azonban a 15— 20 év alatt kiöregedő „Lúdvári” szivattyútelep helyére korszerű 4,0 m3/s-os telepet építeni még akkor is, ha a Szeged város által megépített „Bal- lagitói” szivattyútelep (4,0 m7s) 2—2,5 mVs teljesítményére figyelemmel is volnánk. Nemzetközi megegyezés alapján a Széksóstói főcsatorna vizeit — helyettesítésre a felhagyandó Martonos—Paphalmi főcsatornának — áttehetjük jugoszláv területre az ún. Vereskereszt—Madarásztói főcsatorna megépítése után. Ez a munka sürgős, mert a ju- goszlávok 1—2 éven belül fogadni tudják vizeinket, de le is zárják a Martonos—Paphalmi főcsatornát. A 37. rendszer tehermentesítésére meg kell építeni a Subasai terelőcsatornát, bővíteni a Maty- ért. Ki kell a Széksóstó völgy felső részén és a Madarásztó völgyében a hálózatot bővíteni, mielőtt öntözés telepedne a rendszerbe. A fejlesztés költsége 35,6 millió Ft. Az építési munkák hasznára vonatkozólag jellemző, hogy az átlagos évi kár 10 000 Ft/knr-re tehető. A legelősáncolás hozama 30 000 Ft/knr-re becsülhető és a tárolások belvizet érintő hasznát 100 000 Ft/km3 értékkel vehetjük alapul. Ezek szerint: 506 km2- 10 000 Ft/knr = 5060 mFt 60 km3- 30 000 Ft/knr = 2400 mFt 12 km3 -100 000 Ft/km2 = 1200 mFt Összesen: 8660 mFt. 40. számú Köröséri belvízrendszer A rendszer fejlődése szempontjából figyelembe vehető adatok: Öntözés Jelenleg 1980-ig Távlatban összesen: ha 9 _ 22 300 Művelési ág változás Szántó haha 21 800 22 500 22 000 Kert, gyümölcsös ha 2 300 5 000 10 000 Rét, legelő ha 15 400 13 000 10 000 Terméketlen ha 2 500 1500 — összesen: ha 42 000 42 000 42 000 Művelési mód változás Sekély tavaszi szántás ha 17 800 13 400 10 900 Mélyszántás ha 4 000 6 000 8 000 Altalajlazítás ha — 3100 3100 összesen: ha 21 800 22 500 22 000 Legelő sáncolás összes legelő ha 15 400 13 000 10 000 Sáncolható ha 100 5 000 10 000 Tárolási lehetőség egyrészt a Kelebiai halastavaknál van, ahol 2,4 millió m8 tározható 240 ha- on, másrészt a Jánosteleki és Göböljárási gyepeken. A halastavaknál betöltésezéssel kb. 4,0 millió m“-re lehet a tároló helyet felnövelni, ami mellett a halászat a jelenlegi teljesítménynek 150—180%- ra emelhető. A járási gyepeken pedig tartalék tárolót mintegy 4—500 ha terjedelemben lehet kialakítani, s így a rendszer tároló térfogata kb. 7 millió ms lehetne. Ez indokolja a nemzetközileg elfogadott 14 lit/s/km3 értéket. A levezetendő belvíz 14 lit/s/km2 értékkel — mely nemzetközi viszonylatban is lerögzített — így már elfogadható. A fejlesztés költsége 21,2 millió Ft. A tervbe vett munkák eredményét vizsgálva a kár értékeket analógiái alapon 12 000 Ft/km3-re vehetjük. A legelősáncolás hasznát pedig belvízi szempontból 100 000 Ft/km2-re. Az évi haszon így alakulna: 100 km3- 30 000 Ft/krn3 = 5 000 mFt 420 km2- 12 000 Ft/km2 = 5 040 mFt 47,5 km2-100 000 Ft/km2 = 750 mFt összesen: 10 790 mFt/év. 77. számú Kurcai belvízrendszer A rendszer magában foglalja a Szentes környéki árteret, valamint az 1940—42-es évek tapasztalatai alapján hozzácsatolt fennsíki területeket. Bár a rendszer területe öblözetekre tagolható, azonban ezek mindegyike összefügg a mintegy 40 km hosszú Kurca-tartály főcsatornával, mint befogadóval, s ezért kerettervi szempontból nem tárgyalható Öblözeti bontásban. A rendszer területén a belvizeket befolyásoló — várható fejlődésre vonatkozó — adatok az alábbiak: Öntözés Jelenleg 1980-ig Távlatban összesen: ha 5 748 55 988 Művelési ág változás Szántó ha 87 200 91 000 93 000 Kert, gyümölcsös ha 3 100 5 000 8 000 Rét, legelő ha 14 400 14 000 12 000 Terméketlen ha 8 300 3 000 — Összesen: ha 113 000 113 000 113 000 Művelési mód változás Sekély tavaszi szántás ha 43 200 37 000 39 000 Mélyszántás ha 44 000 50 000 56 000 Altalajlazítás ha — 4 000 8 000 összesen : ha 87 200 91 000 103 000 Legelő sámcolás összes legelő ha 14 400 14 000 12 000 Sáncolható ha 4 800 5 000 10 000 135
