Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
tott talajú területek mélyművelésével és a csatornahálózat sűrűsítésével kívánjuk elhárítani. — A csatornahálózat méretezésénél a 10 éves, műtárgyaknál a 25 éves gyakoriságú belvizeket vettük alapul. — A belvízi művek munka- és költség-adatait az eddigi tervezésekből leszűrhető adatokból, a mellékműveknél pedig normatívákból alakítottuk ki. — A belvízvédekezést a mai kor technikai lehetőségeinek és szociális gondoskodásának előírásai szerint terveztük meg. — A fejlődés során várható kultúra-változást — mivel erre távlati adatokat illetékes szervektől összefüggően kapni nem tudtunk — a talajtani és egyéb ismerteink alapján magunk terveztük meg a várható agrotechnikával együtt. A terv ezen része tehát javaslatnak tekinthető a mezőgazdaság felé. — A hírközlés, szállítás szervezett és gyors lebonyolításához szükséges különleges berendezéseket, felszereléseket részben az egyes rendszereknél, részben a TVK teljes területére egy tételben vettük figyelembe. — Azokon a területeken, ahol a belvízi művek a talajvíz alakulására is kihatással vannak, csakis olyan műtárgyakat irányoztunk elő, melyek a talajvíz káros lesüllyedését megakadályozzák. Általában minden gazdaságosan elzárható áteresz, vagy híd ideiglenes, vagy végleges elzárószerkezettel látandó el, nemcsak a vízkormányzás, de a belvízgazdálkodás érdekében is. — A 2.1211 pontban foglaltak mondhatni kizárólag mezőgazdasági célokat szolgálnak. — A TVK területén kifejezett talaj vízszint-sza- bályozás nincs előirányozva. A szabályozás csak a talajvízszint esetleges túlzott lesüllyedésének megakadályozását célozza. Talajvíz betáplálására lehetőség nem áll rendelkezésre. — Alagcsövezési lehetőség és szükséglet a TVK területén csak igen apró, helyi foltokban merül fel, csekély összvolumennel. Ezért ezt nem vettük figyelembe. 2.2 A belvízgazdálkodás, belvízvédekezés keretterve , 2.21 A BELV1ZGAZDÄLKODÄS KERETTERVE A 9. sz. (Alsó-Tiszavidék) TVK területén a bel- vízgazdálkodásnak már múltja és hagyományai vannak. Ezt bizonyítják a pankotai és pusztafenn- síki legelőgátalások, a holtmedrek felhasználása, a kisebb oldal-tározó rendszerek kiépítése. Mindez azonban még a régi birtokrendszer adta kötöttségek mellett, a lehetőséghez mérten igen korlátozott mértékben jött létre. Ezek továbbfejlesztése a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeinek felhasználásával, a mai idők legfőbb célja. Ugyancsak most nyílik lehetőség az agrotechnika és agronómia nagy mértékben való megtervezésére és ezzel ezek a mezőgazdasági beavatkozások most már teljes mértékben beállnak a belvízgazdálkodás szolgálatába, tehát számíthatunk velük. De igen nagy mértékben fog elterjedni a területen az öntözéses gazdálkodás is. Itt figyelembe kell venni, hogy főleg a kis vízigényű permetező öntözési mód fog terjedni, mivel a gépesítés ezt lehetővé, a rendelkezésre álló vízmennyiség szűkös volta pedig kötelezővé teszi. Az öntözésnek a belvizek mennyiségére gyakorolt növelő hatása tehát jórészt kikapcsolható, viszont növekszik a magas kultúrájú területek érzékenysége. Ugyanakkor minél több, eddig jórészt terméketlen területet kell mihamarabb bevonni a mezőgazdasági művelésbe és ezzel a magyarországi „szűzföldeket” teljes mértékben felszámolni. Mindezek előfeltétele a főművek fejlesztésén túl a megfelelő sűrűségű csatornahálózat. Egyébként a fejlesztés szükséges voltát az 1.31 pont részletesen kifejtette. A belvizes területek rendezésének és a belvízhasznosításnak keretterve 33. számú Dongér—Kecskeméti belvízrendszer A belvízrendszer területén (az öntözés miatt) a belvíz iránti érzékenysé gnem növekszik. Öntözésből ugyanis a lazább (homok) talajokon csupán késleltetés adódik — tartósan a talajban víz nem halmozódik fel, mert a sűrű csatornahálózat leszívja. Az öntözés mértékére vonatkozó adatok az alábbiak: Öntözés jelenleg _______távlatban Ös szesen: 1016 ha 24 130 ha Belvizeket csökkentő hatásában az alábbi két tényező jelentkezik: a szántó- és legelő-kultúra arányának változása és az agrotechnika fejlődésének hatása. Művelési ágak változása becslés alapján: Jelenleg 1980-íg 2000-ig Szántó ha 52 200 54 500 57 300 Kert, gyümölcsös ha 6 700 8 000 10 000 Rét, legelő ha 15 600 12 000 12 000 Terméketlen ha 7 800 7 800 3 000 összesen : ha 82 300 82 300 82 300 A szántóterületek művelésére az alábbi (statisztikai adatokból becsült) számok a jellemzők: Ф Jelenleg 1980-íg 2000-íg Sekély tavaszi szántás ha 44 200 28 000 30 000 Őszi mélyszántás ha 8 000 14 000 15 000 Altalajlazítás ha — 12 500 12 300 összesen: ha 52 200 54 500 57 300 A területen jelenleg legelő barázdálás nincs. A távlatban megmaradó legelő területek kötött tala130
