Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)

IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése

1.3 A fejlesztés szükségessége

A népgazdaság rohamos fejlődése a mezőgazdasággal szemben is fokozott követelményeket támaszt. A mezőgazdasági termelés biztonsága azonban csak a belvizek levezetésére kiépített területeken van meg. Az öntözéses gazdálkodással járó befektetések hasznosításának is előfeltétele a belvízi kiépítettség és területük nagy százalékára a jövőben permetező öntözés fog elterjedni. Szükséges tehát a belvízrendezés és védelmi művek megfelelő mértékűre való kiépítése.

A TVK területén belvízhasznosításra sok lehetőség nyílik. A tározókban visszatartott tavaszi belvizek nyári vízszegény időszakban komoly vízpótlási lehetőséget nyújtanak amellett, hogy a belvíz- elvezetés biztonságát is növelik.

A kötötteb talajú rendszerekben a nyári, gyorsan lefolyó csapadék talajba való szivárogtatása céljából nagykiterjedésű területeken kell a már eddigi taapsztalatok alapján jól bevált legelőbaráz- dálást és altalaj lazítást bevezetni.

2. A BELV1ZGAZDÄLKODÄS, BELVÍZVÉDEKEZÉS FEJLESZTÉSE

2.1 A tervezés alapjai

2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS TERVEZÉSEK ISMERTETÉSE

Kutatások

a) A 9. sz. (Alsó-Tiszavidék) TVK területén az Algyői rendszer Fehértó—Majsai vízgyűjtőjében 1961. év őszétől működik a VITUKI kísérleti bel- vizgyűjtője. A kísérletek célja a belvízlevezetés és belvízrendezés gazdaságos megoldásához természeti megfigyeléseken alapuló kísérleti adatok gyűjtése. A kísérleti terület 239,2 km2, melynek nagyobb része futóhomok. A talajvízállás megfigyelése 5 talajvíz megfigyelő kúton 1933 és 1 kútnál 1955 óta folyik. A megfigyelések számára véglegesen az alábbi berendezések épülnek ki: 8 db vízmérce, 28 db talajvízszín megfigyelő kút, 1 db rajzoló vízmérce, 7 db csapadékmérő, 1 db csapadékíró, levegő és talajhőmérők, 1 db laboratórium szárító szekrénnyel és különböző mérlegekkel, talaj fizikai megfigyelések céljából.

Az itt folyó vizsgálatok elsősorban a Tisza jobb- parti homokosabb területre fognak adatokat adni.

b) A Tisza balparti, kötöttebb talajú területeiéire a 12. sz. (Körösvidék) TVK területén, a Bé- késszentandrási-holtmederhez kapcsolódó Dögös— Kákafoki rendszerben végez a Szarvasi ÖRKI vizsgálatokat a Kondorosvölgyi kísérleti belvízgyűjtő területen. Ezen a 22 km2 kiterjedésű területen 1956 óta folynak megfigyelések. A megfigyelések hidrometeorológiai adatok rögzítése mellett kiterjednek a talajvízállás, talajnedvesség, a lefolyásra kerülő belvizek mennyiségének és a síkvidéki erózió vizsgálatának kérdéseire. Ezen vizsgálatok mellett a legfőbb feladat a nagyüzemi táblák kialakulásának és a korszerű agrotechnikának a belvízképződésre gyakorolt hatásának megfigyelése és ebből a szükséges következtetések megalkotása. A területen a vizsgálatok megkezdése óta komoly belvíz nem jelentkezett, bár 1961. év végéig 24 alkalommal tudtak lefolyást mérni. Igen érdekesek azonban a talajnedvesség, a beszivárgás és a hordalékmozgatásra vonatkozó mérései.

Eddigi eredményei:

sekély szántáson 3 havi vízborítás után 80 cm, mélyszántásnál 200 cm mély beszivárgást észleltek, ami mintegy 110 mm-es többletcsapadék tározást jelent kötött talajon.

A levonult belvizekben mérték a lebegtetett hordalék mennyiségét. Ennek maximális értéke 2,63—2,90 kg-ra adódott a lefolyó belvíz 1 m8-re vetítve.

A területen 1 mérőbukóval, 1 hidrometeorológiai állomással, 7 talajvízszintészlelő kúttal, 15 közönséges csapadékmérővel, 3 csapadékíróval és 4 vízmércével történnek a megfigyelések. Az észlelt adatok és az abból levont következtetések elsősorban szántóföldi művelés alatt álló, kötött talajú területekre alkalmazhatók. A kísérletei területen belül öntözéses gazdálkodás nincs. A beállított kísérletek tervezett befejezési határideje: 1970.

c) Igen figyelemreméltóak azok a vizsgálatok, melyeket a Dél-Alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet (Szeged) évek óta folytat a legelők baráz- dálásának, skatulyázásának vizsgálatával. Az Intézet kísérletei igazolják legjobban azt a gyakorlati tapasztalatot, hogy a legelőkön való csapadék visszatartása amellett, hogy csökkenti a levonuló belvíz mennyiségét, a legelő gyepszőnyegének minőségi javulására és a fűtermés mennyiségi növekedésére vezet. Az Intézet vizsgálatai egyaránt kiterjednek a Tisza balparti kötött, szikes legelőire (Pankota) és a Tisza jobbparti lazább talajszerkezetű területeire. Az Intézet összefoglaló jelentést nyilvánosságra még nem hozott. Részeredmények dolgozatokból, előadásokból ismertek.

d) A 12. sz. (Körösvidék) TVK területén folyik 1955 óta a szarvasi HAKI kutatása. A kutatások célja a rizstelepek művelési forgójának kialakítása, a tófenékgazdálkodás és a szabadtartásos kacsanevelés bevezetésével. Az itt folyó kísérletek eredményei bizonyos fokú kritikával alkalmazhatók a Tisza jobbparti öblözeteiben kialakítható tározó- füzérek intenzívebb hasznosítására. Ezeknek a tározóknak a feltöltéséhez szükséges belvíz minden évben nem áll rendelkezésre. Megfelelő forgók kialakítása azonban nemcsak lehetséges, de szükséges is. Mivel azonban egy-egy tározó-füzér nem esik egyetlen nagyüzem területére, ezért a forgó128