Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
IV. FEJEZET Síkvidéki területek vízrendezése 1. BEVEZETÉS A feldolgozás során három időszakot különböztetünk meg. Az első időszak határa 1960. december 31-e, mely a szövegben megegyezik a jelennel és egyben elhatárolja a múltat. A második időszak 1960-tól 1980-ig terjed és ez szorosan kapcsolódik a népgazdaság 20 éves távlati fejlesztési tervéhez. A harmadik az 1980. év után következő és le nem határolt időszak. Ebben a részben kerülnek feldolgozásra a 20 éves tervidőszak utáni fejlesztési lehetőségek. 1.1 A témakör ismertetése A csapadékvízből, talajvízből, forrásvízből és fakadóvízből a terepadottságok következtében a lefolyástalan területeken a talaj felszínén időszakosan káros vizek gyűlnek össze. A káros vizek hátrányosan befolyásolják a biztonságos termelési viszonyokat. A káros vizek keletkezési helyük szerint lehetnek külvizek és belvizek. Külvíznek nevezzük a belvízrendszer területére a talaj felszínén vagy a talajon keresztül kívülről érkező vizeket. Ezeket legtöbbször a belvízrendszer magasabb részein keletkezett vizekkel együtt övcsatornában fogjuk fel és lehetőleg gravitációsan — a befogadóba vezetjük. A belvizek a belvízrendszer területén belül keletkezett, vagy a folyókból oda beszivárgó káros vizek, melyeket általában a terep legmélyebb részén létesített csatornahálózattal vezetünk a befogadóhoz. A befogadó vízállásától függően a belvizet abba gravitációsan vagy szivattyúval juttatjuk be. Belvízgazdálkodásnak nevezzük a belvizek kártokozása helyéről történő elvezetését, a belvizek visszatartását és a tározott belvizek hasznosítását együttvéve. Belvizes területek rendezésén valamely belvíz- rendszerben a talaj felszínén összegyülekező káros vizek elvezetését értjük. A belvizes területek rendezésére szolgáló művek a csatornahálózat, azok műtárgyai, (hidak, átereszek, bujtatok, tiltok, zsilipek, torkolatzsilipek) a szivattyútelepek, és a vízvisszatartásra berendezett tározók. Ezek méretezésére, kiépítésük mértékére jellemző fogalmak: F/km2, ha a vízgyűjtő terület nagysága, Q/m'/s, vagy 1/s a szállított vízhozam q/l/skm2, vagy 1/sha a fajlagos vízszállítási érték, a területegységről másodpercenként elvezetett vízmennyiség. Belvízhasznosításnak nevezzük a tározókban ösz- szegyűjtött vagy a keletkezés helyén visszatartott belvizek felhasználását a termelésben. A bel- víztározás célja lehet az öntözővízkészlet biztosítása, pótlása, a halastavak, kacsatelep, nádgazdaság stb. vízpótlása. A vizek tározásának és visz- szatartásának célja elsődlegesen a lefolyó vizek összegyülekezésének késleltetése. A víz visszatartása a tározók alkalmazásán kívül még sáncolással, skatulyázással és agrotechnikai módszerekkel (mélyszántás stb.) is megoldható. Ebben az esetben a víz visszatartás szoros kapcsolatba kerül a vízgyűjtőterület rendezésével (lásd V. fejezet). A belvízhasznosítás művei a belvizes területek rendezésére szolgáló műveken kívül a sáncolások és skatulyázások. A tározók lehetnek körtöltésesek, völgyzárógátasak és holtágak. Sáncolás — különösen dombvidéken — a réteg- vonalmenti mesterséges terephullám készítéséből áll. Általában külvízterületen kerül alkalmazásra. Skatulyázást sík vidéken alkalmaznak, mikor is a belvíz visszatartására bizonyos területet körülgátolnak. E célra rendszerint értéktelenebb legelőterületeket választanak ki, amelyet azért övgátalt legelőnek is szokás nevezni. A skatulyázásnak az Alföldön a sáncoláshoz hasonló formája alakult ki. Speciális ekével rétegvonal menti mesterséges terephullámot létesítenek a gyepszőnyeg eltávolítása nélkül a lefolyó, vagy odavezetett belvizek időszakos visszatartására. Célja kizárólag gyepjavítás. Belvízvédekezés alatt a belvízkár megelőzésével, csökkentésével, illetve elhárításával kapcsolatos tevékenységet értünk. Ebbe a fogalomkörbe tartozik a belvízvédelmi művek kezelése, a belvízvédelmi szervezet fenntartása, továbbá a készenléti eszközök, anyagok és üzemanyagok tárolása. A belvízvédelemhez tartozik a megfelelő kezelő- és őrhálózat, hírközlő berendezések, készenléti eszközök és anyagok, üzemanyag, továbbá azok elhelyezésére, tárolására alkalmas őrházak és raktárak. Talajvízszint szabályozásnak nevezzük a talajban lévő káros vizek elvezetését, illetve egyes ese16 9 TVK 121
