Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
A 60 C° feletti vízzel fűtve 18—20 C° léghőmér- о séklet már biztosítható. További lépcsőkben azon- S ban, — a fűtési hőelvonás után — e víz ugyanúgy -e felhasználható, mint a langyosabb vizek. Ez a leg- a gazdaságosabb, s erre kell törekedni; de arra is, hogy a hőelvonás a gyógyhatást ne csökkentse. A 90 C° feletti igen forró víz felhasználása és az ilyen vizet adó kút kiképzése általában különleges műszaki feladatot jelent. Használati vízként csak hőelvonás után vagy hideg vízzel való keveréssel alkalmazható. A víz hőenergiájának szénegyenértékben való meghatározásánál 10 C°-ról történő felmelegítést, 4000 kalóriás szenet és 60% kazánhatásfokot veszünk figyelembe. Az ásvány-, hév- és gyógyvizek kémiai összetétel szerinti csoportosítása a következő (Papp Szilárd szerint): 1. Egyszerű hévíz 2. Egyszerű szénsavas (savanyú) víz 3. Alkálihidrogénkarbonátos (alkálikus) víz 4. Kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos víz 5. Kloridos (konyhasós) víz 6. Szulfátos (keserű) víz 7. Vasas víz 8. Kénes víz 9. Jódos, brómos víz 10. Rádióaktív víz A gyógyvizet minden esetben gyógyításra kell felhasználni, egyéb felhasználása csak ezután következhet. I Az ásvány-, hév- és gyógyvízkészlet meghatározása a kevés adat miatt általában nem lehetséges; ezért csak tájékoztató adatok közölhetők a legkedvezőbbnek látszó előfordulások fejlesztési lehetőségeit illetően. Vegyi készleten az ásvány- és gyógyvíz esetében a készletben lévő összes oldott szilárd alkotórész mennyiségét értjük. Ennek teljes meghatározása ma még nem lehetséges, egyes esetekben azonban megadható az ásvány- és gyógyvíz előfordulás egy adott időszak alatt elméletileg nyerhető összes szilárd alkotórészének mennyisége. Gyakorlatban hasznosítható ásványkincsről — amin most nem a balneológiái szempontból értékelt ásványtartalmat, ill. gyógytényezőt, hanem az ipari nyersanyagként fel- használásra kerülő ásványkincset értjük — csak néhány előfordulásnál, s csak egyes különleges alkatrészekkel kapcsolatban beszélhetünk. Az ásvány-, hév- és gyógyvíz utánpótlásának módját, vízjárását az előfordulás földtani viszonyai határozzák meg. A felszínközeli rétegekből származó hideg és langyos ásvány- és gyógyvíz (pl. keserűvíz, egyes kénes vizek, stb.) vízjárása és vízminősége általában a csapadék függvénye. A nagyobb mélységből származó, de forrásokban felszínre jutó, vagy sekély kutakkal feltárt ásvány-, hév- és gyógyvíz a hozzá keveredő, s külső tényezők hatása alatt álló rétegvíz vagy talajvíz miatt szintén jellegzetes vízjárást mutathat (pl. a budapesti Gellért-fürdő forrásainak és a Duna vízjárásának kapcsolata). ! 82 Mi sir UlÇZSJOg cg cg cg CG <4 ON 8 CN S 2 2 S S î H G C9 Tt 71 94 ÄSVÄNY-, HÉV- ÉS GYÓGYVIZEK a) Hideg, langyos és meleg ásvány- és gyógyvizek tó tó tó strandfürdő kútja tör pevízmű kútja Gyopárosfürdő Kakasszék Kunfehértó Szentes Ambrózfalva
