Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve II. kötet - mellékletek (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)

XVII. fejezet. Területi vízmérleg

387

19

80. ÉVI VÍZMÉRLEG — C) Országos jelentőségű vízfolyások

Egész Tisza völgy: 8—13. Területi Vízgazdálkodási Kerettervek

S:XVII. 5. melléklet

^3

H*

1

s

о

Ui

Vizek

neme

Folyó (szakasz)

<s

и

ce

•8

ä

V

•4

&

I. vízkészlet ma/s

П. vízigények ms/s

Ш. vízmérleg

kilépő V

т

Qm

ízhozaэк

0.25JKQ

be

vízhozs

•£Qm

épő

ток

■2-0,25

Qm

redukált természetes vízkészlet

be

lföldi

átkon

államközi

yveiés

tározóit töblet

Síenny- és használt vizek

hasznosítható vízkészlet

>

ipari

öntözési

halgazdasági

összesen

vízkészlet elvi kihasználtsága %

a

i

bt

V

<

2

íj

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 1 11

12

13

14

15

te

.17

18

19

20

21

29.

30.

31.

*3

СЯ

4D

í-<

«

N

S

ЪО

OS

53

Qf

Tisza I.

Szamos

Hármas-Körös

13 — — 13 — — 12 — —

—

—

—

—

— —

— 0,75 —

— 0,85 —

— 0,01 —

— 0,2617 — 0,26

0,49

0,85

0,01

35

0

0

32.

$

04

Maros

9 — —

—

—

—

—

— —

— 0,03 —--- --- --- --0,0

3

0

1 Maros nélkül.

2 A 2. mellékletben szereplő értékek helyesbítése után számított 1980. évi élővízigények.

s

Az augusztusi hasznosítható készlet

Folyó

Augusztus

Szeptemberi

Tiszának

adott

külföldön

lekötött

ország

1 Q 85% 1

KQ

^99%

KQ

része

Túr

2,3

1,2

1Д

1,0

—

—

____

Sz

amos

25,0

14,9

15,0

12,0

—

8,2

Románia

К r aszna

0,2

0,1

0,1

0,1

—

____

Bo

drog

6,5

4,4

4,6

4,3

—

2,0

Csehszl.

Sajó—Hernád

1,32

6,2

6,6

5,2

13,1

3,1

Csehszl.

Eger

0,4

0,2

0,2

0,2

—

—

—

Zagyva

0,8

0,3

0,5

0,3

5,1

—

—

Hármas-Körös

7,8

1,8

5,2

1,8

3,9

—

összesen:

56,2

29,1

33,3

24,9

18,2

17,2

‘ A Tisza átad a Tiszalöki rendszernek 77,4 m2 3/s-ot és ez továbbad a Körösvölgynek 17,2 m3/s-ot.

3 Ebből 6,8 m3/s a Szovjetunió, 9,4 m3/s Jugoszlávia igénye.

6 A VÍZITERV vizsgálata szerint (20%-os tűrés figyelembe vételével) mértékadó 1923. évi vízjárás, továbbá a tiszai I., n. és m. vízlépcsők medertározása, a Tiszafüred—к öcsi tározó, a К. V. tározó I., Ш. és IV. tava adatainak alapján, részletes hidrológiai számítással meghatározott érték.

3 A szolnoki és a mezőhegyesi cukorgyár vízforgalma csak a szeptemberi mérlegben szerepel.

3 A Tunyogi Holt-Számos tározó hatása.

9 A nagytávlati fejlesztésre fenntartva.

10 Köröstarcsa alatt.

11 Sebes- és Kettős-Körösből.

12 A békésszentandrási vízlépcső medertározásá- nak a Hármas-Körös mentén hasznosítható része.

13 A rendszer tározóit a Tisza tározott többletének számításánál vettük figyelembe (lásd 5. alatt).

» Ebből 24,2 m3/s Románia, 8,0 m3/s (a Tisza közvetítésével) Jugoszlávia vízigénye.

33 A Rákos—ambrózfalvi és a Királyhegyesi tározó hatása.

и A tényleges igény 0.35-szöröse.

(A Tisza-rendszer nemzetközi megosztását a VÍZITERV 12.924. sz. javaslatából vettük. L. még 5. és 14. alatt.)